Titkos megfigyelés: tíz éve vár a strasbourgi ítélet

A Legfőbb Ügyészség október 6-án Budapesten látta vendégül a délkelet-európai ügyészek tanácsadó csoportját, a SEEPAG-ot, amelynek idei témája a különleges nyomozati eszközök alkalmazása volt.

A titkos megfigyelés hazai szabályai közben 2016 óta nem felelnek meg az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének, a házigazda szervezetnek pedig hónapok óta nincs megválasztott vezetője.

Egy rövid közlemény, és ami kimaradt belőle

Az ügyészség október 8-i közleménye mindössze annyit árul el, hogy a délkelet-európai igazságügyi hatóságok 23 éve működő hálózata idén Budapesten tartotta éves konferenciáját, és a különleges nyomozati eszközökről tanácskozott. A SEEPAG-ot koordináló, bukaresti székhelyű Délkelet-európai Bűnüldözési Központ (SELEC) eseményoldala szerint a 39. konferencia a tagállami gyakorlatot és a határokon átnyúló ügyekben való alkalmazást vizsgálta.

A csoport elnöki tisztét 2026-ban Magyarország tölti be. A SELEC beszámolója szerint már az április 29-i online ülést is a magyar elnökség keretében rendezték, a megnyitón Homonnai János SEEPAG-elnök és Miskolczi Barna, az ügyészség nemzetközi és európai ügyekért felelős főosztályvezetője szólalt fel. Arról, hogy Budapesten milyen előadások hangzottak el, milyen következtetésre jutottak a résztvevők, és mennyibe került a rendezvény, nyilvános dokumentum nem érhető el.

Budapesten tanácskozott a SEEPAG

Házigazda megválasztott vezető nélkül

A konferencia napján a Legfőbb Ügyészség élén nem állt megválasztott legfőbb ügyész. Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én szűnt meg. Az Országgyűlés szeptember 28-án titkos szavazáson, nulla igen, 138 nem és egy tartózkodás mellett utasította el Baka András köztársasági elnök első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt. Az államfő október 12-én Fejes Pétert jelölte a posztra.

A vezetési válság szorosan összefügg az ügyészség és a titkosszolgálatok viszonyával. A Telex értesülése szerint Szathmáry elutasításában szerepet játszhatott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó testvére érintett az úgynevezett aranykonvoj-ügyben, vagyis az ukrán pénzszállítók márciusi feltartóztatása körüli eljárásban.

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője június 8-án mondott le. Hétoldalas levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség őt megkerülve, informális nyomással érte el, hogy ne nyomozzanak a titkosszolgálat szerepe után. A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht „tényszerűen valótlanságokat állít”.

Önkényuralom vagy nyomozás? Mit mondott ki a Legfőbb Ügyészség a Fidesz szervereiről

A titkos megfigyelés szabályait 2016-ban marasztalta el Strasbourg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016. január 12-én a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben (37138/14) egyhangúlag kimondta, hogy a nemzetbiztonsági célú megfigyelés magyar szabályozása sérti a magánélet és a levelezés tiszteletben tartásához fűződő jogot. A bíróság szerint a törvény sem az elrendelésre, sem a végrehajtásra, sem a jogorvoslatra nem nyújtott kellően pontos, hatékony és átfogó biztosítékot. Az ítélet 2016. június 6-án vált véglegessé.

A strasbourgi kifogások ma is érvényesek. Az ítélet szerint az engedélyezésben nem vesz részt bírói tisztséget betöltő személy, a „személyek köre” fogalma túl tág, az érintettet pedig a megfigyelés lezárása után sem értesítik, így jogorvoslatot sem kérhet. A Telex beszámolója szerint 2022-ben Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza is pert nyert Strasbourgban (58032/16), miután vélhetően lehallgatták egy 2015-ös telefonbeszélgetését.

A végrehajtást az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. A testület 2023. március 9-én időközi határozatot fogadott el (CM/ResDH(2023)33), amelyben mély aggodalmát fejezte ki: közel hét évvel az ítélet után a magyar hatóságok írásos tájékoztatást sem küldtek, holott 2017-ben maguk ismerték el a törvénymódosítás szükségességét. Az Európa Tanács delegációja 2025. november 19-től 21-ig Budapesten tárgyalt a végrehajtásról, és az ügyészség képviselőivel is találkozott.

Mit mutat a titkos megfigyelés statisztikája?

A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésnek két engedélyezője van. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 58. §-a szerint az esetek egy részében a Fővárosi Törvényszék elnöke által kijelölt bíró, a többiben az igazságügyért felelős miniszter dönt. A büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközök egy részéhez ügyészi, más részéhez bírói engedély kell.

A miniszteri oldalról idén nyáron kerültek elő először teljes számok. A 24.hu adatigénylésére az Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy 2010 és 2026 között 18 906 esetben engedélyezett megfigyelést, és mindössze ötvenszer utasított el kérelmet. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 10 403 engedélyt kapott harminc elutasítás mellett, a Terrorelhárítási Központ 3740 kérelméből hármat nem hagytak jóvá. Néher András tiszás képviselő később a 2002 és 2010 közötti adatot is kikérte: abban az időszakban 6040 engedély született, évente átlagosan 755, míg 2010-től 2026-ig évi 1181.

Ezek a számok ellentmondanak a minisztérium korábbi válaszainak. 2022-ben a tárca a hvg.hu-nak még azt írta, hogy csak a beérkezett kérelmek számát tartja nyilván, a megadott engedélyekét nem, azt pedig minősítette, ki írta alá az engedélyeket. Most mégis évekre visszamenőleg kiadta az engedélyezett és az elutasított kérelmek számát. Az eltérés okát egyik nyilvános dokumentum sem magyarázza.

A bírói oldal sem mutat érdemi szűrést. A Fővárosi Törvényszék 2022-ben 149 ügyben, 251 személlyel szemben, 2023-ban pedig 133 alkalommal engedélyezett nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést. A hvg.hu 2023-as összesítése szerint 2010 óta egyetlen kérelmet sem utasítottak vissza. Hogy a számok mögött hány ember áll, és kik ők, egyik adatsorból sem derül ki.

A büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközökről, köztük az ügyészi engedélyhez kötöttekről, nyilvános országos összesítés nem érhető el. Holott éppen ez a terület volt a budapesti SEEPAG-konferencia témája.

Büntetőeljárások gyorsítása ügyészhiány idején

Pegasus: lezárt nyomozás, évtizedekre minősített jelentés

A legismertebb hazai visszaélésgyanú a Pegasus kémszoftverhez kötődik. 2021 nyarán nemzetközi újságírói együttműködés tárta fel, hogy magyar újságírók, ügyvédek és politikusok telefonjára is felkerülhetett a program. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2022 januárjában nem talált jogsértést. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség 2022 júniusában bűncselekmény hiányában megszüntette a jogosulatlan titkos információgyűjtés miatt indult nyomozást, mert szerinte a törvényi feltételek teljesültek.

Panyi Szabolcs, a megfigyelt újságírók egyike, augusztusban azt írta, hogy a NAIH-jelentés számos érdemi részét 2051-ig minősítették. Az Alkotmánybíróság a TASZ közlése szerint egy másik érintett, Németh Dániel ügyében kimondta: a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozás nem válhat automatikussá, a titkosítást egyedi ügyben, felülvizsgálható módon indokolni kell.

Ígéret és gyakorlat az új kormány alatt

Pósfai Gábor belügyminiszter 2026. május 11-én, kinevezés előtti meghallgatásán azt ígérte, hogy kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus-ügyet, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés után a 2010 óta elrendelt, politikai indíttatású megfigyeléseket. Az Alkotmányvédelmi Hivatal azóta a belügyi tárcához tartozik.

A gyakorlat egyelőre mást mutat. Panyi augusztus 12-i írása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal kormányváltás után kinevezett vezetése a Fővárosi Törvényszék előtt 36.P.23.404/2025. szám alatt folyó perben megtagadta, hogy megismerje a róla gyűjtött minősített adatokat. Július 31-én küldött leveleire sem az AH, sem az Információs Hivatal nem válaszolt a cikk megjelenéséig.

A kommunista állambiztonság irataival gyorsabban halad a kormány. Az Országgyűlés júliusban elfogadta az erről szóló törvénymódosítást, a Tisza módosító javaslata szerint pedig az első iratok november 4-én válhatnak elérhetővé. Ezzel szemben a nemzetbiztonsági megfigyelések engedélyezési rendjét átalakító törvényjavaslat a nyilvános forrásokban nem lelhető fel.

A titkos megfigyelés jövője: jelölt, határidők, ígéretek

Három folyamat dönti el, változik-e a helyzet. Az első a legfőbb ügyész megválasztása: Fejes Péter jelöléséről az Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell döntenie. A 444 számítása szerint, ha ez elmarad, a Legfőbb Ügyészség decemberre vezető nélkül maradhat, mert a megmaradt helyettes ekkor tölti be 65. életévét, amivel szolgálati jogviszonya megszűnik.

A második az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás. Az Igazságügyi Minisztérium közlése szerint az erről szóló jogszabálycsomag még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül, és a tervek szerint az uniós pénzügyi érdekeket sértő ügyekben ezután az EPPO jár el.

A harmadik a strasbourgi ítélet végrehajtása. A TASZ 2026 májusi javaslatcsomagja szerint a miniszteri engedélyezést bírói engedélyezésre kell cserélni, és be kell vezetni a megfigyelés utólagos közlését az érintettel. Hogy a kormány mikor nyújt be ilyen javaslatot, és mikor tűzi ismét napirendre az ügyet a Miniszteri Bizottság, arról nyilvános ütemezés nem érhető el.

A Polkorrekt véleménye

Nemzetközi fórumon a különleges nyomozati eszközökről tanácskozni könnyű, itthon elszámolni velük annál nehezebb. A budapesti konferenciát az a szervezet rendezte, amely lezárta a Pegasus-nyomozást, és amelynek volt főügyésze szerint a titkosszolgálat szerepét sem lehetett szabadon vizsgálni.

A hétköznapi ember ma is legfeljebb véletlenül tudja meg, hogy megfigyelték, és senkitől nem kérhet érdemben számot. Tíz év halogatás után az új kormány ígéretét törvényjavaslatnak kell követnie, nem újabb konferenciának.

Források

1. Magyarország Ügyészsége: Budapesten tanácskozott a SEEPAG, közlemény, 2026. október 8.
2. SELEC: 39th SEEPAG Conference, eseményoldal, 2026. október 6., https://www.selec.org/upcoming-event/39th-seepag-conference/
3. SELEC: Effective prosecutorial-law enforcement cooperation discussed during the last SEEPAG Conference, 2026. április 30., https://www.selec.org/?p=7739
4. Emberi Jogok Európai Bírósága, 37138/14, Szabó és Vissy kontra Magyarország, ítélet, 2016. január 12. (végleges: 2016. június 6.), https://www.bailii.org/eu/cases/ECHR/2016/579.html
5. Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, CM/ResDH(2023)33, időközi határozat a Szabó és Vissy-ügycsoportról, 2023. március 9., https://www.coe.int/en/web/execution/-/the-committee-of-ministers-urges-hungary-to-align-law-on-secret-surveillance-with-the-european-court-s-judgments
6. Európa Tanács, Department for the Execution of Judgments: High-level visit to Hungary on the execution of the European Court’s judgments, 2025. november, https://www.coe.int/en/web/execution/-/high-level-visit-to-hungary-on-the-execution-of-the-european-court-s-judgments
7. Telex: Vélhetően lehallgatták a TASZ jogászát, pert nyert Strasbourgban, 2022. október 12., https://telex.hu/belfold/2022/10/12/velhetoen-lehallgattak-a-tasz-jogaszat-pert-nyert-strasbourgban.
8. Telex: Tízezrével adtak engedélyt titkos megfigyelésekre az előző kormány idején (a 24.hu adatigénylése alapján), 2026. július 17., https://telex.hu/belfold/2026/07/17/titkos-megfigyelesek-orban-kormany-alkotmanyvedelmi-hivatal-tek
9. 444: Orbánék még a szocialistáknál is paranoiásabbak voltak (Néher András adatigénylése), 2026. augusztus 12., https://444.hu/2026/08/12/orbanek-meg-a-szocialistaknal-is-paranoiasabbak-voltak-evente-56-szazalekkal-tobb-titkos-megfigyelest-engedelyeztek-mint-a-2010-elotti-kormanyok
10. Telex: Hvg: Titkosították, hogy ki írja alá a megfigyelések engedélyezését, 2022. május 24., https://telex.hu/belfold/2022/05/24/igazsagugyi-miniszterium-varga-judit-volner-pal-titkositas-megfigyeles
11. hvg.hu: Havonta 20 személy titkos megfigyelésére adtak bírói engedélyt idén, 2023. június 13., https://hvg.hu/itthon/20230613_Havonta_20_szemely_titkos_megfigyelesre_adtak_biroi_engedelyt_iden
12. Telex: Tavaly 133 alkalommal engedélyezett titkos megfigyelést a Fővárosi Törvényszék, 2024. február 6., https://telex.hu/belfold/2024/02/06/titkos-informaciogyujtes-lehallgatas-2023-133-darab-engedely-fovarosi-torvenyszek-igazsagugyi-miniszterium
13. Steiner Gábor: A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök hatályos szabályozásának önellentmondásai és módosítási javaslatok, Belügyi Szemle, 71. évf. 2. sz., 2023, 221-237. o., https://real.mtak.hu/160565/
14. Infostart: Pegasus-ügy: az ügyészség szerint nem történt jogosulatlan megfigyelés, 2022. június 15., https://infostart.hu/belfold/2022/06/15/pegasus-ugy-az-ugyeszseg-szerint-nem-tortent-jogosulatlan-megfigyeles
15. 444: Az adatvédelmi hatóság hónapokig vizsgálta a Pegasus-botrányt, és mindent rendben talált, 2022. január 31., https://444.hu/2022/01/31/az-adatvedelmi-hatosag-honapokig-vizsgalta-a-pegasus-botranyt-es-mindent-rendben-talalt
16. Panyi Szabolcs: Hiába új a kormány, az Orbán-rezsim politikai megfigyeléseinek feltárását a szolgálatok egyelőre nem segítik, 2026. augusztus 12., https://panyiszabolcs.substack.com/p/hiaba-uj-a-kormany-az-orban-rezsim
17. TASZ: Nem lehet indoklás nélkül a „nemzetbiztonság” mögé bújni, nyertünk az Alkotmánybíróságon a Pegasus-ügyben, https://tasz.hu/cikkek/nem-lehet-indoklas-nelkul-a-nemzetbiztonsag-moge-bujni-nyertunk-az-alkotmanybirosagon-a-pegasus-ugyben/.