Egy év amerikai légicsapás után sem apadt a kolumbiai kokaincsempészet
Az Egyesült Államok tizenhárom hónapja robbantja fel a kábítószer-szállítással gyanúsított motorcsónakokat a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti részén. A kolumbiai La Guajira-félszigetről ennek ellenére ugyanúgy futnak ki a kokainnal megrakott hajók: az OCCRP és a 360-grados.co helyszíni riportja szerint a kokaincsempészet útvonalán a holttestek szaporodtak, a szállítmányok viszont nem fogytak el.
A félsziget lakói kívülről fújják a sorrendet. Előbb a drónok éles zúgását hallják a fejük fölött, aztán a robbanás dörrenését. A következő napokban a tenger kiveti, ami a csónakból megmaradt: üzemanyagkannát, hajódarabot, kokaincsomagot, néha embert is. Így írta le egy helyi üzletember a nemzetközi oknyomozó hálózat, az OCCRP és a kolumbiai 360-grados.co újságíróinak, akik október 5-én közölték riportjukat a félszigetről
A kokaincsempészet régi folyosója
La Guajira Dél-Amerika legészakibb pontja: száraz, gyéren lakott sivatag a venezuelai határ mentén. Lerber Dimas Vásquez, a kolumbiai Magdalena Egyetem szervezett bűnözéssel foglalkozó antropológusa szerint a terület a Karib-szigetekhez legközelebb eső pontok egyike, ráadásul nagyon rosszul őrzött folyosó. Az Alta Guajira mintegy 300 kilométeres partszakaszán az 1950-es években kávét csempésztek a közeli szigetekre, Venezuelából pedig ma is érkezik benzin, amikor ott olcsóbb. A legtöbb pénzt azonban ma már a kokain hozza.
Az árut több száz kilométerrel délebbről, a venezuelai határ menti Catatumbo hegyvidékéről szállítják, amely Kolumbia második legnagyobb kokaintermelő régiója. Dimas Vásquez szerint a kábítószer nagy teherautókon érkezik, amelyek elvesznek a Catatumbóban bányászott szenet szállító járművek forgalmában. A félszigetről aztán kis hajók viszik tovább a Dominikai Köztársaság, Curaçao és Aruba felé.
Az amerikai tengeri hadjárat 2025. szeptember 2-án kezdődött az első halálos csapással. A Pentagon novemberben adta neki a Southern Spear (Déli Lándzsa) hadművelet nevet, a korábbi támadásokat pedig utólag sorolta be alá. Donald Trump kormánya a hajók utasait „narkoterroristáknak” nevezi, és fegyveres konfliktusra hivatkozik a drogkartellekkel szemben, amelyek közül többet terrorszervezetnek nyilvánított. Az OCCRP összesítése szerint a Southern Spear eddig legalább 235 halálos áldozatot követelt nagyjából 70 támadásban.
Roncsok a parton, rakomány a roncsok között
A riporterek a félsziget keleti partján, a venezuelai határ közelében fekvő Puerto Lópezben jártak, amely a kokaincsempészet egyik kedvelt indulópontja. Az elhagyatott homokos partokon megégett hajódarabokat, kék benzineshordókat és partra sodort hulladékot találtak. Egy helyi férfi elmondta, hogy a csapás utáni napon a szállítmány tulajdonosai embereket küldenek a rakományért, a roncsok között talált kokaintömbökért pedig akár 3 millió kolumbiai pesót, nagyjából 947 dollárt is fizetnek.
Egy fiatal csónakvezető, akit a helyiek lancherónak vagy sofőrnek hívnak, Riohachában, a megye székhelyén beszélt az újságíróknak. Szerinte egy út akkor nyereséges, ha a hajó legalább fél tonna kokaint visz, az előkészítés pedig rendszerint két hétig tart, hogy kell hozzá hajó, motor, üzemanyag, továbbá pénz a strandok tulajdonosainak, ahonnan a csónak kifut. Egy helyi üzletember, aki maga is ült börtönben kábítószer-kereskedelem miatt, úgy tudja, hogy a legnagyobb hajók akár 3000 kilogramm kokaint is szállítanak négy darab 350 lóerős motorral és 25 tartály benzinnel.
Egy régóta hivatalban lévő állami tisztviselő, aki rendszeresen bejárja a megyét, az elmúlt évben semmilyen csökkenést nem látott a félszigetről induló hajóforgalomban. Szavai szerint ha egy csónakvezetőt letartóztatnak vagy megölnek, a szállítmányokat szervező kereskedők egyszerűen újat szereznek, a veszteséget pedig „csak az elhunytak családjai érzik meg”. A helyi közigazgatás egy másik munkatársa úgy fogalmazott, hogy a hajók ugyanúgy járnak a szigetekre, legfeljebb drágábban vállalják az utat.
Hatvan százalék vagy semmi: ellentmondó adatok a kokaincsempészetről
Washington sikerként mutatja be a hadjáratot. A hadművelet első évfordulóján tartott tájékoztatón amerikai tisztviselők arról beszéltek, hogy a tiltott tengeri forgalom a Karib-tenger nyugati részén 65, a keleti részén 60 százalékkal csökkent. La Guajira ez utóbbi térséghez tartozik, a Csendes-óceán keleti részének kulcsterületein pedig közel 50 százalékos visszaesést közöltek. Egy tisztviselő a Washington Examinernek azt mondta, hogy addig 68 csapás 70 járművet semmisített meg, 227 ember halálát okozva, és a 2026-os költségvetési évben 347,9 tonna kokain szállítását hiúsították meg. Azt, hogyan mérik a sikert, a kormány nem hozza nyilvánosságra.
A független adatok mást mutatnak. A The Washington Post júliusban a Kábítószer-ellenőrzési Hivatal (DEA) nem nyilvános értékeléséről számolt be, amely szerint a csapások nem befolyásolták a kokain amerikai kínálatát és árát. A DEA elemzői szerint a csempészek alkalmazkodtak: nagyobb hajókra váltottak, és a nemzetközi vizek helyett a partok közelében haladnak. A magas tisztaság is arra utal, hogy a kínálat egyenletes, a kereskedőknek nem kell hígítaniuk az árut.
Az amerikai határon lefoglalt kokain mennyisége sem csökkent.
A Washington Office on Latin America (WOLA) nevű emberi jogi szervezet a Vám- és Határvédelmi Hivatal (CBP) adatai alapján kiszámolta, hogy 2025 szeptemberétől 2026 júliusáig a határon 63 199 font, nagyjából 28,7 tonna kokaint foglaltak le. A 2024 októberétől 2025 augusztusáig tartó, ugyancsak tizenegy hónapos időszakban ez 62 618 font volt, vagyis a lefoglalt mennyiség egy százalékkal nőtt. A WOLA július 24-én közzétett jelentése úgy összegez, hogy a csapások hatása a kokainkereskedelemre csekély vagy nulla.
A két számsor nem ugyanazt méri: a hadügy a tengeri „tevékenység” csökkenéséről beszél, a DEA és a CBP adatai viszont a piacra jutó kokainról szólnak. Mivel a Déli Parancsnokság nem közli a módszertanát, a két adatsort senki sem tudja összevetni. A termelés oldalán közben rekord született: az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) 2026-os Kábítószer-világjelentése szerint 2024-ben a világ illegális kokaingyártása elérte a 4100 tonnát, ami több mint négyszerese a 2014-es szintnek. A kokacserje termőterülete ugyanebben az évben 385 100 hektárra nőtt, a tíz évvel korábbinak csaknem háromszorosára.
Az áru egy része Európába tart. A kolumbiai haditengerészet 2026. szeptember 10-én La Guajira északi partjai előtt feltartóztatott egy hajót, a fedélzetén talált 297 kilogramm kokain célállomása Hollandia volt. A hagyományos módszer bizonyítékot is hagy maga után: a rakományt bevizsgálták, a hajón utazó három embert őrizetbe vették. Az UNODC jelentése szerint a kezelési adatok alapján Nyugat- és Közép-Európában 2015 óta nő a crack, vagyis a kokain szívható formájának használata [BELSŐ LINK: Polkorrekt-cikk a magyar drogpolitikáról és az EUDA-adatokról].
Névtelen halottak, bizonyíték nélküli vádak
Az amerikai közlemények sem a megöltek nevét, sem állampolgárságát nem közlik, az indulási országok hatóságai pedig keveset árulnak el. Az azonosítás a helyi közösségekre és az újságírókra maradt: a latin-amerikai CLIP oknyomozó műhely vezette konzorcium a 2025. szeptember 2. és 2026. május 5. között megölt emberek közül 19-ről tudott nevet vagy legalább valamilyen adatot gyűjteni.
Május 4-én a Déli Parancsnokság (SOUTHCOM) rakétacsapást jelentett be a Karib-tengeren egy „kijelölt terrorszervezetek által üzemeltetett” hajó ellen, a közlemény szerint két férfi meghalt. La Guajirában gyorsan elterjedt, hogy a halottak a félszigeten évszázadok óta élő wayúu őslakos közösség tagjai lehetnek. A közösség egy csoportja kihajózott, és a hajóroncs mellett egy holttestet is talált. Hamarosan két riohachai, 40 év alatti barát emlékképe kezdett terjedni a közösségi médiában; mindketten ismert csónakvezetők voltak, akik alkalmanként kábítószer-kereskedőknek is dolgoztak.
A La Guajira-i ügyészség az OCCRP-nek azt közölte, hogy egyik férfi ellen sem indult büntetőeljárás, és egyikük sem szerepel bűnszervezetekről vezetett nyilvántartásban. Egy riohachai wayúu család május óta várja vissza egyik csónakvezető tagját; holttest nélkül az anyja nem hajlandó elfogadni a halálát. A rokonok egy közvetítőn keresztül kártérítést kértek a szállítmány tulajdonosától, egy szomszéd szerint azonban hiába.
A SOUTHCOM az OCCRP kérdésére nem árulta el
Hogyan azonosítja a célpontokat, konkrét műveletekről pedig nem nyilatkozik. Közölte viszont, hogy minden megölt „narkoterrorista” egy kijelölt terrorszervezet tagja volt, a hírszerzés pedig megerősítette, hogy a május 4-én megtámadott hajó ismert kábítószer-útvonalon haladt. Catalina Niño, a német Friedrich Ebert Alapítvány kolumbiai irodájának projektkoordinátora szerint épp ebben rejlik a probléma: a megsemmisített hajóból nem marad bizonyíték, nincs kit vád alá helyezni, és ellenőrizhetetlen, volt-e egyáltalán kábítószer a fedélzeten.
Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője úgy reagált, hogy valamennyi csapás „halálos mérget” szállító narkoterroristákat ért, az elnök pedig az amerikai hatalom minden eszközét bevetni kész a kábítószer beáramlása ellen. A kolumbiai elnöki hivatal nem válaszolt a riportereknek. Paula Aponte kolumbiai ombudsmanhelyettes közölte, hogy hivatala adatokat kért más állami szervektől a csapásokban feltehetően meghalt kolumbiaiakról, de kevés eredménnyel.
Gerillák, bandák és egyetlen rendőrőrs
A kokaincsempészet útvonalán a kolumbiai állam alig van jelen. A venezuelai határ közelében, Castilletesben egyetlen rendőrőrs működik egy félig befejezett épületben; a riporterek ott nyolc rendőrt találtak, jármű nélkül. A tiszteket két-három hónapos váltásban vezénylik ide, az ivóvizet és az élelmiszert hetente teherautó hozza, ötórás úton a sivatagi földutakon.
A helyiek és biztonsági szakértők szerint az ELN gerillaszervezet, amely legalább 180 településen van jelen, sokkal erősebb: műholdas internettel felszerelt terepjárókkal, fegyveresen járőrözik a térségben. A riportereket is megállította egy csoport álarcos, felfegyverzett férfi, akik az ELN tagjainak mondták magukat. Dimas Vásquez szerint a gerillák díjat szednek mindenkitől, akinek kábítószert kell átvinnie a területen, cserébe biztosítják, hogy a szállítmány ne vesszen el, és hajóval vagy kisrepülővel induljon tovább. Az antropológus az ELN mellett a Kolumbiai Gaitanista Önvédelmi Erőket, a Sierra Nevada Hódító Önvédelmi Erőit és a venezuelai Tren de Aragua bandát is a kábítószer-csempészet helyi szereplői közé sorolja.
A kolumbiai ombudsman hivatala (Defensoría del Pueblo) 2026 júniusában sürgős korai figyelmeztetést adott ki a La Guajira megyei Maicao településre, a Sierra Nevada Hódító Önvédelmi Erőinek terjeszkedése és a többi fegyveres csoporttal vívott harca miatt. A hivatal 18 sürgős ajánlást fogalmazott meg, többek között a kiskorúak toborzásának megelőzésére és az őslakos közösségek védelmére.
Castilletes rendőrőrsétől néhány száz méterre jeltelen sír fekszik a homokban. Egy férfit temettek ide, akit mentőmellényben, repeszsérülésekkel sodort partra a tenger. A helyi közigazgatás egyik munkatársa szerint senki sem tudja, ki volt és honnan jött, az exhumáláshoz pedig a térség biztonsági helyzete miatt katonai kíséret kellene.
Jogi kifogások és belső vizsgálat az amerikai légicsapások ügyében
Az amerikai légicsapások jogszerűségét a kezdetektől vitatják. Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2025. október 31-én kijelentette, hogy a támadások sértik a nemzetközi emberi jogot, és felszólította Washingtont, hogy akadályozza meg a hajókon utazók bíróság nélküli megölését. Érvelése szerint a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés az államok régi egyetértése alapján bűnüldözési feladat, ahol halálos erőt csak végső eszközként, közvetlen életveszély esetén lehet alkalmazni. A WOLA júliusi jelentése szerint a csapások addig 221 halálos áldozatot követeltek, mindössze három túlélőt mentettek ki, legalább 23-at a tengeren hagytak, kettőt pedig egy második csapással öltek meg.
A Pentagon főellenőre 2026 májusában saját kezdeményezésére vizsgálatot indított. A május 11-i keltezésű levél szerint azt értékeli, betartotta-e a Déli Parancsnokság a hatlépcsős közös célkiválasztási folyamatot. Az értékelés eredményéről nyilvános adat nem érhető el. A Brown Egyetem Costs of War kutatási projektje szerint a Southern Spear és a venezuelai Absolute Resolve hadművelet 2025. augusztus 1. és 2026. március 31. között legalább 4,7 milliárd dollárba került. A tanulmány társkiadója, az Institute for Policy Studies szerint a Kongresszus nem adott felhatalmazást a fegyveres erő alkalmazására a Karib-térségben és a Csendes-óceán keleti részén.
Mi várható a kokaincsempészet elleni hadjáratban?
A csapások nyáron 63 napra leálltak, a WOLA szerint valószínűleg azért, mert a Déli Parancsnokság a június 24-i venezuelai földrengések utáni segítségnyújtásban vett részt. Augusztus 23-án folytatódtak, szeptember 9-én pedig egy La Guajirából indult hajót is találat ért; az amerikai hatóságok három halottról számoltak be. Az évfordulós tájékoztatón amerikai tisztviselők azt jelezték előre, hogy a hadművelet Trump második elnöki ciklusának végéig, vagyis 2029 januárjáig folytatódik. Ez a kormányzat saját előrejelzése, nem törvényi felhatalmazáson alapuló döntés, a főellenőri vizsgálat lezárásának időpontjáról pedig nincs nyilvános adat.
A DEA értékelése szerint a csempészek már most elkerülik a nemzetközi vizeket, és a partok közelében haladnak. La Guajirában semmi sem jelzi, hogy a kokainkereskedelem veszítene vonzerejéből: a riport szerint ebben a szegény régióban a csempészet továbbra is a kevés megbízható kereseti lehetőség egyike, így a megölt csónakvezetők helyére mindig akad új jelentkező.
A Polkorrekt véleménye
Tizenhárom hónap alatt legalább 235 ember halt meg a tengeren, a kokain kínálata és ára az amerikai piacon nem változott, a világ kokaingyártása pedig rekordot döntött. A csapások a lánc legolcsóbb, legkönnyebben pótolható tagjait érik: szegény parti falvak csónakvezetőit, akik közül többről semmilyen hatósági nyilvántartás nem tud, miközben a szállítmányok tulajdonosai másnap új sofőrt fogadnak. Ha egy hatóság bárhol azzal érvelne, hogy bizonyíték, vádemelés és bíróság nélkül is tudja, ki bűnös, azt joggal tartanánk elfogadhatatlannak. Washington pontosan ezt teszi, egy olyan hadjáratban, amelynek eredményességét a saját kábítószer-ellenőrzési hivatala sem igazolja.
Források
- Nathan Jaccard (OCCRP), César Molinares (360-grados.co): Cocaine Boatmen Are Being Blown Up By US Airstrikes, But The Drugs Keep Flowing From Colombia, OCCRP, 2026. október 5., occrp.org
- U.S. Southern Command: Officials Provide Progress Update on Major Operation 1 Year After its Launch, 2026. szeptember, southcom.mil
- Washington Examiner: Trump’s strikes against narco-terrorist boats to continue through end of term: US officials, 2026. szeptember, washingtonexaminer.com
- The Washington Post (az Anchorage Daily News átvételében): 67 boat strikes. 221 dead. The cocaine hasn’t slowed, US officials report, 2026. július 27., adn.com
- Washington Office on Latin America (WOLA): Killing Spree: Extrajudicial executions in the U.S. boat strikes campaign, 2026. július 24., wola.org
- U.S. Customs and Border Protection: Drug Seizure Statistics (adatbázis), 2024. október és 2026. július közötti időszak; az összesítést Adam Isacson (WOLA) végezte, 2026. augusztus, adamisacson.com
- Adam Isacson (WOLA): a csapások 63 napos szünet utáni újraindulásáról, 2026. augusztus 24., adamisacson.com
- UNODC: World Drug Report 2026, Cocaine, Supply, Cultivation, 2026. június 26., data.unodc.org
- Reuters (a Nation Africa átvételében): Global trade in cocaine, methamphetamine is booming, UN drug report shows, 2026. június 26., nation.africa
- Hanna Homestead, Jennifer Kavanagh: Budgetary Costs of U.S. Military Operations in Venezuela, the Caribbean, and the Eastern Pacific, Costs of War, Brown University, 2026. április 23., costsofwar.watson.brown.edu
- Institute for Policy Studies: What Did the U.S. Attack on Venezuela Cost?, 2026. április, ips-dc.org
- Military Times: Pentagon watchdog evaluating US military’s strikes on alleged drug boats, 2026. május 20., militarytimes.com
