Végrehajtási költségek: hol üzlet, hol közszolgáltatás a behajtás Európában
A végrehajtási költségek ügye szerdán hivatalosan is a parlament asztalára került, hogy az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága tíznél több hivataltól és szervezettől kér be adatokat a rendszer működéséről. A Polkorrekt ennek apropóján járta körbe, mennyit fizet az adós a szomszédos országokban, továbbá azt is, ki hajtja be a tartozást: állami tisztviselő vagy profitban érdekelt magánvégrehajtó.
Az összkép a magyar adósra nézve fájdalmas, hiszen minél kisebb a tartozás, arányaiban annál nagyobb a teher.
Adatbekérésekkel indult a vizsgálat
A Toroczkai László (Mi Hazánk) vezette bizottság szerdai ülésén arról állapodott meg, hogy az Igazságügyi Minisztériumtól, a kormányhivataloktól, a Legfőbb Ügyészségtől, a Központi Statisztikai Hivataltól, a Magyar Nemzeti Banktól, a közjegyzői és az ügyvédi kamarától, a NAV-tól, az Országos Bírósági Hivataltól, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától, valamint magától a végrehajtói kartól is adatokat kér.
Együttműködésre kötelező határozatot augusztus 26-tól hozhat a testület, addig önkéntes adatszolgáltatásra számít. Toroczkai a célok között első helyen a jogorvoslati panaszok sorsát jelölte meg, emellett a kar gazdálkodását, az inkasszós és letiltási visszaéléseket, az ingatlanárverések visszásságait, továbbá az elévült tartozások behajtására épült üzletágat említette.
A testület a rendszert az 1994-es átalakítástól vizsgálja, amikor a behajtás profitérdekeltté vált, kiemelt figyelemmel a 2015-ös és a 2021-es szervezeti átalakításra, valamint a Schadl-Völner-ügyre . Éppen ezért érdemes megnézni, mit csinálnak másképp a szomszédaink.
Így épülnek fel a végrehajtási költségek Magyarországon
A végrehajtói díjakat itthon a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 8/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet határozza meg, amelynek jelenlegi szövege 2025. február 1-je óta hatályos. A végrehajtási költségek négy fő elemből állnak. A munkadíj az ügyértékhez igazodik: százezer forintig 9000 forint, afölött sávosan emelkedik, egymillió forintos tartozásnál 36 000, tízmilliósnál 166 000 forint, a felső határ egymillió forint. Erre jön a költségátalány, amely a munkadíj 75 százaléka, továbbá ügyenként 8000 forint ügyviteli és iratkezelési díj. Sikeres behajtás esetén a végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, hogy ötmillió forintig a megtérült összeg 8 százaléka, tízmillió fölött 700 000 forint és az afölötti rész 3 százaléka, legfeljebb négymillió forint.
A rendelet képletei alapján egy 100 000 forintos tartozás számlája így néz ki: 9000 forint munkadíj, 6750 forint költségátalány, 8000 forint ügyviteli díj, sikeres behajtásnál pedig 8000 forint jutalék. Mindez együtt 31 750 forint, vagyis a tartozás közel harmada. Egymilliós követelésnél a négy tétel 151 000 forintra, az összeg bő 15 százalékára rúg. A helyszíni eljárásért óránként további 9000 forint munkadíj, 4500 forint költségátalány és utazási átalány számítható fel, a szállítás, a lakatos vagy a tárolás pedig készkiadásként jelenik meg. Mindezt főszabály szerint az adós viseli.
Németország és Ausztria: állami tisztviselő, fix díjak
A nyugati szomszédságban a végrehajtási költségek logikája gyökeresen más. Németországban a Gerichtsvollzieher állami tisztviselő, díjait a végrehajtói költségtörvény, a GVKostG rögzíti. Az ingóságok lefoglalása 28,60 eurós tétel, a végrehajtható okirat személyes kézbesítése tíz euró körüli összeg. Százalékos behajtási jutalék a magyar értelemben nem létezik, a díjak túlnyomó része a tartozás nagyságától független, tételes összeg.
Ausztriában a végrehajtás bírósági eljárás, amelyet az engedélyezés után hivatalból folytatnak le. A Gerichtsvollzieher itt is igazságügyi alkalmazott, javadalmazását nem közvetlenül az adóstól, hanem a befizetett végrehajtási díjak közös keretéből kapja. A hitelező által előlegezett végrehajtási díj, a Vollzugsgebühr ingóvégrehajtásnál 7,50 euró, ingatlanárverésnél és egyéb vagyoni jogoknál 20 euró, kilakoltatásnál 30 euró, ehhez a bírósági átalányilleték társul.
A szomszédok: Szlovákiától Szerbiáig
Szlovákiában 1995 óta magánvégrehajtó, úgynevezett súdny exekútor dolgozik, díjait a 68/2017. számú miniszteri rendelet szabja meg. A jutalék a behajtott összeg 20 százaléka, amelyre áfa is rakódik, továbbá átalányköltség jár. Ha az adós a felszólítás utáni törvényes határidőn belül fizet, a jutalék a felére csökken. A modell tehát a magyarhoz hasonlóan piaci alapú, a teher pedig arányaiban még nagyobb is lehet.
Romániában szintén magánvégrehajtók, az executori judecătorești járnak el, az állam azonban kemény plafont tart: 50 000 lejig a díj legfeljebb a követelés 10 százaléka, a nagyobb sávokban 3, majd 2 százalékra csökkenő kulcs érvényesül. Külön szociális fék, hogy a minimálbér alatt élő, vagyontalan adósnál a minimális és a maximális díjhatár egyaránt a felére csökken.
Szerbiában 2012 óta működnek piaci alapon dolgozó közvégrehajtók, a javni izvršitelji
Egy külföldi befektetőknek szóló ügyvédi elemzés szerint a teljes behajtási költség, a bírósági, ügyvédi és végrehajtói díjakkal együtt, átlagosan a követelés 40 százaléka körül alakul, az eljárás pedig átlagosan 1,7 évig tart. A balkáni magánmodell tehát a hitelezőnek lassú, az adósnak drága.
Horvátország más utat választott, hogy magánvégrehajtó nincs. A behajtást a bíróságok és a bíróság biztosaként eljáró közjegyzők intézik, a pénzkövetelést pedig az állami pénzügyi ügynökség, a FINA vonja le közvetlenül az adós számlájáról az egységes számlanyilvántartás alapján. A fizetésből ott is védett rész marad: a levonás nem érintheti a bér meghatározott hányadát.
Szlovéniában vegyes megoldás él, hogy az eljárást a bíróság rendeli el és felügyeli, a helyszíni cselekményeket viszont az igazságügyi miniszter által kinevezett izvršitelj végzi, önálló tevékenységként, de közszolgáltatásnak minősülő formában. A díjakat tarifa rögzíti, a kézbesítésért például 50 euró jár, súlyos kötelességszegés esetén pedig a tárca a végrehajtót felmentheti.
Ukrajna 2016-ban nyitott a vegyes modell felé, hogy az állami végrehajtói szolgálat mellett magánvégrehajtók is dolgoznak. A javadalmazás eredményfüggő, az állami végrehajtó a behajtott érték 2, a piaci szereplő a 10 százalékát kapja, a magánvégrehajtók jogosítványai ugyanakkor több ponton szűkebbek az államiakénál.
Mit mutat a térkép: a végrehajtási költségeket a modell dönti el
A mintázat világos. Ahol a behajtás állami feladat, ott a díj fix és alacsony, mert a tisztviselőnek nem fűződik anyagi érdeke a költségek felpörgetéséhez. Ahol a rendszer magánkézben van, ott százalékos jutalék működik, a teher pedig a tartozással együtt nő. Románia példája ugyanakkor megmutatja, hogy a piaci modell mellé is állítható erős plafon és szociális védelem.
A magyar rendszer ebben a mezőnyben a drágább véglethez tartozik: kis tartozásnál a végrehajtási költségek aránya kirívóan magas, a jutalék pedig egy profitérdekelt szereplő bevétele. Az Európa Tanács igazságügyi hatékonysági bizottsága, a CEPEJ 2024 végén külön tanulmányban vetette össze a tagállami végrehajtói rendszereket, így a végrehajtói díjszabás nemzetközi összehasonlításához kész kiindulópont áll a vizsgálóbizottság rendelkezésére.
Az állam ígérete évtizedek óta ugyanaz: jogállami, ellenőrzött, arányos behajtás. A hétköznapi ember ehhez képest azt tapasztalja, hogy a tartozására rakódó végrehajtási költség itthon a követelés jelentős részét is elérheti, miközben a német vagy az osztrák adós tételes, néhány eurós díjakkal találkozik. Ez a szakadék nem természeti törvény, hanem szabályozási döntés következménye, amelyet szomszédaink egy része másképp hozott meg.
A Polkorrekt véleménye
A behajtás közhatalmi feladat, nem üzlet. Amíg a végrehajtó bevétele a behajtott összeg százalékától függ, addig a rendszer a minél nagyobb költségfelszámítást jutalmazza, ennek az árát pedig a hétköznapi ember fizeti meg. A vizsgálóbizottság akkor végez érdemi munkát, ha nemcsak a botrányokat tárja fel, hanem a hazai díjszabást is szembesíti a német, az osztrák vagy akár a román megoldással. A számok alapján a magyar adósnak nem magyarázatra, hanem olcsóbb rendszerre van szüksége.
Források
- 8/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról, a 2025. február 1. napján hatályos szöveg, njt.hu
- MTI, Portfolio.hu: Megkezdte a munkát a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság, 2026. július 29.
- ATV.hu: A vizsgálóbizottság munkaterve az 1994-es átalakítástól vizsgálja a rendszert, 2026. július 23.
- Gerichtsvollzieherkostengesetz (GvKostG), Kostenverzeichnis; Európai Igazságügyi Portál: Vollstreckung einer Gerichtsentscheidung, Deutschland
- Vollzugsgebührengesetz (VGebG), Ausztria; Universität Wien: Skriptum Exekutionsrecht; Európai Igazságügyi Portál: Vollstreckung, Österreich
- Vyhláška č. 68/2017 Z. z., § 6 és § 7, Szlovákia
- Legea nr. 188/2000, art. 39. és Ordinul ministrului justiției nr. 2550/2006, Románia; avocatnet.ro összefoglalója
- Zakon o izvršenju i obezbeđenju, Szerbia; Gurcan Partners: Enforcement Procedure in Serbia, költség- és időadatok
- Horvát Igazságügyi Minisztérium: Ovrha, hivatalos tájékoztató; Horvát Nemzeti Bank: Enforcement, a bérvédelem szabályai
- Európai Igazságügyi Portál: Izvršba, Szlovénia (Zakon o izvršbi in zavarovanju); a kézbesítési díjról szóló szlovén tarifarendelet
- VoxUkraine: White Book of Reforms 2025, Chapter 3, Judicial reform and law enforcement
- CEPEJ: Specific study on enforcement agents, 2024 (2022-es adatgyűjtés), Európa Tanács
