Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása: három nap alatt lett új államfője az országnak

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítását az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el, a Magyar Közlöny 92. számában július 18-án hirdették ki, és a kihirdetést követő napon lépett hatályba. A záró rendelkezések új 34. pontja egyetlen mondatban intézte el azt, amire az Alaptörvény korábban részletes eljárást írt elő, hogy a hatálybalépést követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Sulyok Tamás mandátuma így 2026. július 20-án nulla órakor véget ért. Azt a szöveget, amely elmozdította, ő maga írta alá.

Mi történt pontosan, és milyen sorrendben

A folyamat május végén indult. Sulyok Tamás 2026. május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz, mert szerinte a választások után kialakult közjogi helyzet a hatalommegosztás sérelmével fenyegetett. Beadványát a Sándor-palota csak július elején hozta nyilvánosságra, miután a Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigényléssel kérte ki.

A Velencei Bizottság háromtagú delegációja július 2-án Budapesten tárgyalt, a testület elnökének, igazgatójának és osztrák tagjának részvételével. A kormány négy nappal később, július 6-án döntött arról, hogy a módosítást sürgős eljárásban tárgyalják, anélkül hogy ígéretet tett volna a vélemény bevárására.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása a július 13-i rendkívüli ülésen ment át, 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A Fidesz és a KDNP frakciója bojkottálta az ülést, a hat nemet a Mi Hazánk képviselői adták le. A miniszterelnök ezt követően közölte, hogy az államfőnek öt napja van aláírni, különben megindul ellene a megfosztási eljárás, amely után a házelnök is aláírhatja a szöveget. Sulyok Tamás július 18-án aláírt.

Az Alkotmánybíróság nem vette napirendre az államfő beadványát. A Velencei Bizottság pedig időközben áttért a sürgős eljárásról a rendes menetre, így a véleménye várhatóan októberben készül el, hónapokkal azután, hogy az ügy eldőlt.

Július 20-án az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdése alapján az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes vette át az államfői jogköröket. Ugyanezen a napon a parlament a 38/2026. (VII. 20.) OGY határozattal Hallerné dr. Nagy Anikót jelölte ki a házelnöki feladatok ellátására. A határozat maga rögzíti, hogy az új köztársasági elnök hivatalba lépésekor hatályát veszti.

Mit jelent ez az átlagembernek

A köztársasági elnöki tisztség Magyarországon szűk hatáskörű, de nem díszfunkció. Az államfő az egyetlen szűrő a törvény elfogadása és a kihirdetése között: aláírás előtt visszaküldheti a szöveget az Országgyűlésnek megfontolásra, vagy alkotmányossági aggály esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ezen kívül kegyelmet gyakorol, bírákat nevez ki, kitüntetéseket adományoz.

Ez a szűrő eddig elvben független volt attól, hogy a mindenkori kormánytöbbség meg van-e elégedve az államfővel. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása megmutatta, hogy nem az. Nem az számít, hogy a hivatalban lévő elnök megsértette-e az Alaptörvényt, mert erre külön eljárás létezik, méghozzá bírói jellegű, az Alkotmánybíróság előtt. Az számít, van-e a parlamentben 133 szavazat.

A hétköznapokra ez rövid távon nem hat. Hosszabb távon annál inkább. Ha egy közjogi tisztség betöltője akkor is elmozdítható, ha semmilyen nevesített megszűnési ok nem áll fenn, akkor a tisztség garanciális jellege megszűnik. Ez a szabály nem személyre szól, hanem eszközt teremt, és az eszközök nem tűnnek el a kormányváltással.

A gyakorlati menetrend rövid. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlésnek harminc napon belül új államfőt kell választania, tehát augusztus 19-ig. A jelöltséghez negyven képviselő írásbeli ajánlása kell, a megválasztáshoz az első fordulóban kétharmad, a másodikban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül egyszerű többség elegendő. Ez a kormánytöbbségnek önmagában megvan.

Mit ígértek a kampányban, és mit ígérnek most

A Tisza Párt választási programjának egyik központi vállalása a jogállam helyreállítása és a demokrácia megerősítése volt, ezen belül új alkotmánytervezet kidolgozása. Magyar Péter 2024. október 23-i beszédében az Alaptörvényt gányolmánynak nevezte, és azt ígérte, hogy a legfontosabb törvény megint mindenkié lesz. A jogállam helyreállításáról szóló Bibó István Program viszont az Index 2026. februári elemzése szerint mindössze egyetlen félmondatban szólt az új alkotmányról.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása maga is ezt ígéri. A preambulum [2] bekezdése szerint az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új Alkotmányát. Ugyanezen preambulum [3] bekezdése szerint a mostani módosítás célja csupán az, hogy az új Alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam működéséhez szükséges intézményi feltételeket.

Ehhez képest a gyakorlat az volt, hogy magát az átmeneti szabályozást sürgős eljárásban, rendkívüli ülésen, öt nap ultimátum mellett és a kért nemzetközi szakvélemény bevárása nélkül fogadták el. A párt jogi vezetője a 24.hu-nak adott nyilatkozata szerint az új alkotmány elfogadása és annak várható népszavazási megerősítése után másfél-két évvel következik majd az új választási törvény. Évekre szól tehát a széles körű egyeztetés, az átmeneti rendezés viszont napok alatt lépett hatályba.

Itt kell alkalmaznunk a bilaterális mércét. 2011-ben a Fidesz ugyanezt csinálta: az Alaptörvényt egyetlen párt szavazataival, érdemi egyeztetés nélkül fogadták el, és a Velencei Bizottság akkori kifogásait a kormány elutasította. Az Alkotmánybíróság 45/2012. határozata pedig éppen azért semmisítette meg az Átmeneti rendelkezések jelentős részét, mert azok nem átmeneti, hanem tartós szabályokat tartalmaztak. A mostani 34. pont ugyanezt a szerkezetet követi.

Mi valószínűsíthető a szövegből

Az új köztársasági elnök megbízatása a 34. pont szerint az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. A szöveg semmilyen határidőt nem szab az új Alkotmány megalkotására. Ha az nem születik meg, az öt év egyszerűen letelik, és a következő elnökválasztás a rendes szabályok szerint zajlik.

Öt év Magyarországon egy teljes elnöki ciklus. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása tehát nem rövid átmenetet teremt, hanem rendes ciklust ad, csak átmeneti címkével. Ez ugyanaz a jogtechnikai megoldás, amelyet 2012-ben az Alkotmánybíróság formai okból alkotmányellenesnek talált, azzal a különbséggel, hogy most nem külön okiratban, hanem magában az Alaptörvényben szerepel, tehát az Alkotmánybíróság tartalmi felülvizsgálatra nem jogosult.

Valószínűsíthető továbbá, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepen már az új államfő mond beszédet. A kormánytöbbség a kétharmadot egyedül is összehozza, ellenzéki egyetértésre nincs szüksége, konszenzusos jelöltre tehát nincs kényszerítő ok.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása uniós szemmel

Az Európai Bizottság 2026. évi jogállamisági jelentése július 17-én jelent meg, és intenzív reformokról ír a jogállamiság helyreállítása érdekében. Az igazságügyi biztos a tizenhetedik módosításról szóló kérdésre a Velencei Bizottság várható véleményére utalt, és érdemi állásfoglalást nem tett. A Bizottság korábbi közlése szerint figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Ez a visszafogottság önmagában is hír. 2012-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása és az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt. Az utóbbi ügyben az Európai Unió Bírósága a C-288/12. számú ítéletében megállapította a kötelezettségszegést. Egy hivatalban lévő közjogi tisztségviselő mandátumának törvénymódosítással történő megszüntetése tehát nem új kérdés az uniós jogban, és korábban következménnyel járt.

Az időzítés is számít. A helyreállítási forrásokra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, a kifizetés az év végéig teljesíthető. Október végéig kell teljesíteni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos feltételeket. A Velencei Bizottság véleménye ugyancsak októberre várható. Ha a vélemény elmarasztaló, az elvben megalapozhatja a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását, a kifizetési kérelmek azonban addigra benyújtásra kerülnek.

A Polkorrekt véleménye

Nem az a kérdés, hogy Sulyok Tamás jó köztársasági elnök volt-e. Erről mindenkinek lehet határozott véleménye, és a mienk sem hízelgő. A kérdés az, hogy milyen eszközzel távolították el.

Egy közjogi tisztség előre rögzített feltételekkel jár. Ez nem a tisztségviselő kényelmét szolgálja, hanem azt, hogy a hatalom ne tudja bármikor lecserélni azt, akinek éppen az a dolga, hogy adott esetben ellene döntsön. Ha a feltételeket menet közben, egyetlen személyre szabva írják át, akkor nem a tisztség viselője gyengül, hanem maga a tisztség. Ez a gyengítés pedig nem tér vissza magától.

Aki ma örül, annak érdemes elképzelnie az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 34. pontját négy vagy nyolc év múlva, más aláírással. A bilaterális mérce nem udvariassági gesztus a legyőzött oldal felé. Önvédelem.

És van egy pont, amit nem lehet megkerülni. A kormány maga hívta meg a Velencei Bizottság szakértőit Budapestre, majd nem várta meg a véleményüket. Aki biztos abban, hogy az eljárása jogszerű, kibírja azt a három hónapot. Aki nem várja meg, arról a saját döntése árulja el, mit gondol a válaszról.

A cikk a Magyar Közlöny 2026. évi 92. és 94. számának, valamint az Alaptörvény hatályos szövegének elsődleges forrásból történő feldolgozásán alapul.

Sajtóforrások tájékozódási céllal

• Index (semleges)
• Telex (független)
• 444 (kormánykritikus, illetve a jelenlegi kormány szempontjából kormányközeli olvasatú)
• Economx (semleges), Portfolio (semleges)
• Origo és Magyar Nemzet (a jelenlegi kormánnyal szemben kritikus, a korábbi kormányhoz közeli)
• hirado.hu (közmédia). Kapcsolódó anyagaink