Leváltották a médiahatóság elnökét

A médiahatóság elnöke távozik. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára 2026. július 1-jével felmentette Koltay Andrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság éléről. A médiahatóság elnöke ezzel idő előtt hagyja el a posztját.

Ugyanezen a napon cserélődött a polgári hírszerzés vezetése is. A döntések a Magyar Közlöny 83. számában jelentek meg.

Így távozik a médiahatóság elnöke

A médiahatóság elnökének felmentéséről a 139/2026. KE határozat rendelkezik. Jogalapja az Alaptörvény 9. cikke és a médiatörvény 211/B. paragrafusa, a döntést Magyar Péter miniszterelnök ellenjegyezte. Vele párhuzamosan a 66/2026. ME határozat felmentette Hatala Annát a Nemzeti Információs Központ főigazgatói tisztségéből, a nemzetbiztonsági miniszter előterjesztésére. A médiaszabályozó és a polgári hírszerzés vezetése tehát egyszerre cserélődik.

A médiahatóság elnökét kilencéves mandátumra nevezik ki, éppen azért, hogy a szabályozó ne kövesse a kormányzati ciklusokat. Koltay Andrást 2019-ben nevezték ki, mandátuma a rendes szabályok szerint 2028-ig szólt volna. A felmentés most idő előtt megszakítja ezt a megbízatást.

A kérdés a törvény szövegében rejlik

A felmentés jogalapja a médiatörvény 211/B. paragrafusának első bekezdése. Ez a rendelkezés határozza meg, milyen okból szűnhet meg az elnöki megbízatás idő előtt. A cikk kulcskérdése ezen áll. Ha a felmentés a törvényben tételesen felsorolt okok valamelyikén nyugszik, akkor jogszerű és politikailag is védhető. Ha viszont a rendelkezést tágan, a tényleges ok megnevezése nélkül alkalmazták, akkor a médiahatóság függetlensége sérül. <strong>[BELSŐ LINK]</strong></p>

A bilaterális mérce

A Fidesz-korszakban a független sajtó következetesen bírálta, hogy a médiahatóság a kormányhoz lojális vezetés alatt állt, és hogy a hosszú mandátumokkal a távozó többség hosszú időre bebetonozta a saját embereit. Ez visszatérő tézis volt.

Az új kormány most ugyanazt a mechanizmust működteti, csak fordított irányban. A ciklusokon átívelő, függetlenségi garanciának szánt mandátumot idő előtt megszakítja, hogy saját vezetést állítson a szabályozó élére. Ha az előd bebetonozása aggályos volt, akkor a bebetonozott vezető idő előtti eltávolítása is felvet függetlenségi kérdést, függetlenül attól, hogy a leváltott személyt korábban mennyien tartották elfogultnak. A mérce nem a személyről szól, hanem az intézmény függetlenségéről.

A Polkorrekt véleménye

Évekig írtuk, hogy a médiahatóság függetlensége papíron létezik, a gyakorlatban a kormányzati akaratot követi, és hogy a hosszú mandátumokkal a távozó többség előre bebetonozta az embereit. Most az új kormány leváltja a bebetonozott elnököt. Ez pontosan az a pillanat, amikor a bilaterális mérce próbára tétetik.

Mert ha az volt a baj, hogy a szabályozó vezetője a politikai akaratot szolgálta, akkor a megoldás nem az, hogy egy másik politikai akarat nevez ki egy másik vezetőt idő előtt. A függetlenség nem attól lesz független, hogy ki ül a székben, hanem attól, hogy a székből nem lehet politikai döntéssel kirángatni valakit.

A kérdést a törvény szövege dönti el. A felmentésnek volt-e a jogszabályban rögzített, objektív oka? Ha volt, rendben. Ha nem, akkor a médiahatóság függetlensége ma ugyanúgy sérült, mint tegnap, csak most más néven. A választ nem a szándékokból, hanem a törvény paragrafusából olvassuk ki.