Drámai költségvetés: amit a Tisza állít, és amit a számok mutatnak
Egy drámai költségvetés örökségéről beszélt Magyar Péter a hétvégi, pilisszentkereszti kormányülés után közzétett videójában. A miniszterelnök szerint az átadás-átvétel után sokkoló felelőtlenséget találtak, a hivatalos hiányszámok pedig köszönő viszonyban sincsenek azzal, amit most látnak.
A drámai költségvetés képe három, egymástól független szálat fűz egy üzenetté, hogy a büdzsé állapotát, kilencvenegy kritikus állapotú hidat, és a megszűnő alapítványok vezetőinek büntetőjogi felelősségét. Mindháromnak van valós magja. Mindhárom hordoz retorikai túlsúlyt is. Megnéztük, mi ellenőrizhető, és mi marad politikai keret.
A drámai költségvetés számai hol egyezik az állítás a valósággal
A miniszterelnök szerint a magyar embereknek előbb 3,7, majd 5 százalékos hiányról hazudtak, miközben a kormány saját apparátusa már 6,8 százalékkal számolt. A célszámok stimmelnek. A 2026-os költségvetés hivatalos, GDP arányos hiánycélja 3,7 százalék volt, amelyet az év közben informálisan 5 százalékra emeltek. Ezt több, egymástól független lap is megerősíti, a kormányközelitől a kormánykritikusig. A 6,8 százalékos belső szám szintén nem új keletű, hogy Magyar Péter még áprilisban, megválasztása előtt hivatkozott rá, mint az Orbán-kormány saját, nem publikus számítására. Ezt a számot azonban független intézmény nem auditálta, így állításként, nem mért tényként kezelhető.
A retorikán túl a tényadatok önmagukban is beszédesek. Az államháztartás központi alrendszerének hiánya március végére meghaladta a 3420 milliárd forintot, amivel az egész évre tervezett hiánycél 81 százaléka már az első három hónapban elfogyott. Április végére ez az arány 91 százalékra nőtt, a deficit 3,85 ezer milliárd forintra rúgott. Ezek a Nemzetgazdasági Minisztérium saját gyorstájékoztatóiból származó adatok, nem a Tisza becslései. Aki ennyi pénzt költ el egy büdzséből az év első harmadában, az a választás előtt szórta a forrásokat, és a számlát a következő kormányra hagyta.
Ahol a kép élesebb lesz a drámai nyolc százalék
Itt érdemes lassítani. A miniszterelnök szerint a valós 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem hozta volna haza az uniós forrásokat, és még azokkal együtt is 7 százalék felett maradhat. Ez a szám az, amely a drámai költségvetés képét a leglátványosabbá teszi, és egyben a legkevésbé alátámasztott.
Egyelőre kizárólag kormányzati becslés, független intézmény, a Költségvetési Tanács vagy a KSH nem hitelesítette. Nagyságrendileg illeszkedik a Tanács korábbi aggályaihoz, amelyek már a választás előtt is 5 százalék körüli, választási osztogatással terhelt hiányt vetítettek előre. De a 8 százalék mégis kerek, kommunikációs szám.
Viszonyításként, hogy a 7 százalék körüli hiányt utoljára a koronavírus-járvány éveiben, 2020-ban és 2021-ben produkált a magyar büdzsé. A 2025-ös tényadat a KSH szerint 4,7 százalék volt. Egy 8 százalékos hiány tehát valóban súlyos volna.
Csakhogy egy ilyen szám kényelmes is annak, aki közli, hogy igazolja a később elkerülhetetlen megszorítást, és minden rosszat az elődre tol. Amíg független ellenőrzés nem erősíti meg, becslés marad, akármilyen magabiztosan hangzik el.
A kilencvenegy híd a leggyengébben dokumentált állítás
A videóban a miniszterelnök példaként hozta, hogy 91 magyar híd van kritikus állapotban. Ez a szám forrásmegjelölés nélkül hangzott el, és független, dátumozott hivatalos dokumentumból a cikk lezárásáig nem volt visszaigazolható. Ez nem jelenti, hogy hamis.
A magyar hídvizsgálati rendszer létezik, hogy az 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet előírja, hogy a hidakat évente vizsgálják, és öt főosztályzatba sorolják, tehát van nyilvántartási alap, amelyre a szám hivatkozhat. Csak épp nem tudjuk, melyik kimutatásból jött.
A tágabb kép viszont jól dokumentált, és önmagában elég lehangoló. A Magyar Közút adatai szerint a 30 ezer kilométeres állami közúthálózat 53,8 százaléka volt 2024-ben rossz vagy nem megfelelő állapotú, több mint 13 ezer kilométer azonnali beavatkozást igényelt.
A fővárosi hídjelentés szerint a Duna-hidak közül a Petőfi és az Árpád híd a legrosszabb állapotú, a Petőfi híd korrózióvédelmi bevonata 45 éves, várható élettartamát kétszeresen meghaladta. És ott vannak a konkrét, nevesíthető ügyek, hogy a mohácsi Duna-híd 451 milliárdos beruházása a választás előtti, 94,3 milliárdos előleggel, vagy a Gubacsi vasúti híd, amelyen a tehervonatok a rossz műszaki állapot miatt 5 km/órával araszolnak. Ennyi baj mellett nincs is szükség kerek számra a nyomatékhoz.
A vagyonvédelmi fenyegetésnek van foga
A harmadik szál a legkomolyabb jogi tartalommal bír. A miniszterelnök felszólította az augusztus 31-ig megszűnő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak a rájuk bízott vagyont érintő bármilyen döntéstől, és aki ennek ellenére magánkézre játszaná a közvagyont, annak büntetőjogi és polgári jogi felelősséget kell viselnie.
Ez a fenyegetés nem üres szónoklat. 2026. június 15-én a parlament kétharmaddal elfogadta a tizenhatodik alaptörvény-módosítást, amely kimondja, hogy a megszűnő alapítvány állami eredetű vagyona, annak hozama és a helyébe lépett vagyon a megszűnéskor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll. Az alapítói jogokat ettől kezdve az állam gyakorolja.
A részleteket a június 10-én benyújtott, T/174-es törvénycsomag rögzíti: a nem felsőoktatási alapítványokat 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatásiakat 2027 nyaráig kell felszámolni, a folyamatot pedig elszámolási biztos vezényli. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormány június 18-i tájékoztatóján egyértelművé tette: amint a köztársasági elnök aláírja a törvényt és az hatályba lép, az új alapítói jogokat gyakorlók azonnal beavatkoznak a vagyonkijátszás megakadályozására.
A miniszterelnök által emlegetett büntetőjogi felelősség a hűtlen kezelés irányába mutat, hogy ha a kuratórium az államra visszaszálló vagyont a megszűnés előtt szándékosan elidegeníti vagy megterheli, az a vagyonkezelői kötelezettség megszegése lehet. A pontos minősítés a konkrét cselekménytől függ.
A kettős mérce, amit nem hagyhatunk szó nélkül
A polkorrekt szempont itt nem az egyik oldal mellé állás. Két feszültségpont marad a képen. Az első, hogy a drámai 8 százalék maga is kormányzati, tehát érdekelt becslés, amelyet ugyanaz a Tisza közöl, amely az előd számait hazugságnak nevezi. Egy kormány, amely a másik fél előrejelzését csalásként bélyegzi meg, maga is felfelé kerekíthet, hogy a saját mozgásterét tágítsa.
A második, súlyosabb feszültség a vagyonvédelem hitelessége körül van. Ugyanez a kormány hetekkel a vagyonvédelmi felszólítás előtt 887 millió forintot irányított a saját Talpra Magyarok Alapítványához azon a pártalapítványi csatornán, amelyet ellenzékből pazarlónak és átláthatatlannak nevezett. A közvagyon védelmének retorikája és a párthoz közeli alapítvány közpénzből való feltöltése ugyanannak a kormánynak a két, egy időben futó lépése.
A Polkorrekt véleménye
A drámai költségvetés, mint örökség, tényleg rossz, és ezt nem a Tisza találta ki. Ha egy büdzsé éves hiánycéljának 81 százaléka már márciusra elfogy, ott valaki a választás előtt szórta a pénzt, és a számlát másra hagyta. Ezt a Fidesz nehezen magyarázza ki, és nem is kell hozzá kormányzati becslés, elég a Nemzetgazdasági Minisztérium saját adata.
A kisember szempontjából azonban a kérdés nem az, ki a hibás, hanem ki fizeti meg. És itt kezdődik a mi munkánk. A drámai 8 százalék egyelőre a kormány saját száma, független intézmény nem hitelesítette. Egy ilyen szám kényelmes, hogy igazolja a későbbi megszorítást, és minden rosszat az elődre tol. Amikor a Fidesz csinálta ugyanezt, mi is leírtuk. Most sincs ez másként: a becslést addig kezeljük becslésként, amíg a Költségvetési Tanács vagy a KSH meg nem erősíti.
A 91 hídra ugyanez áll. Lehet, hogy pontos. De amíg a miniszterelnök nem teszi az asztalra, melyik hídvizsgálati kimutatásból jött, addig kampányszám, nem mérési adat. A magyar hidak és utak állapota e nélkül is elég rossz.
A vagyonvédelmi fenyegetésnek viszont van foga. Június 15. óta törvény mondja ki, hogy az állami eredetű alapítványi vagyon visszaszáll az államra, és aki ezt az utolsó pillanatban kijátssza, valóban kockáztat. Ez jogos és indokolt lépés. Egyetlen dolgot kérünk számon: ugyanez a kormány hetekkel korábban a saját pártalapítványát tömte meg közpénzzel azon a csatornán, amelyet ellenzékből pazarlónak nevezett. A közvagyon védelme akkor hiteles, ha nem áll meg a saját ajtó előtt.
