Lukasenko „holokausztnak” nevezte az Izrael által Gázában végrehajtott katonai műveleteket

Lukasenko „holokausztnak” nevezte az Izrael által Gázában végrehajtott katonai műveleteket

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök az Al-Arabiya English hírportálnak adott interjújában éles hangon bírálta Izrael gázai katonai akcióit, amelyeket „holokauszthoz” hasonlított.

A 1994 óta hatalmon lévő vezető szerint a zsidó állam „eltörölte a föld színéről” a Gázai övezetet, és figyelmeztetett, hogy Izrael jövője a diplomáciai megoldásokon múlik, nem a katonai erőn.

„Miért beszélünk az izraeliek szenvedéséről?”

Lukasenka a beszélgetés során megkérdőjelezte a holokauszt-narratíva kizárólagosságát Izrael vonatkozásában, rámutatva az általa vélt ellentmondásokra:

„Miért beszélünk arról a holokausztról, amelyet az izraeliek szenvedtek el? Miközben ők maguk olyan sok embert öltek meg, nők és mindenekelőtt gyerekek haltak meg a Gázai övezetben.”

A fehérorosz elnök szerint Izrael nemzetközi megítélése a bombázások következtében jelentősen romlott, és külön bírálta azokat az állítólagos terveket, amelyek szerint a pusztítás helyszínén üdülőövezeteket létesítenének. „Izraelnek el kell kezdenie gondolkodni a jövőjén, mert különben még az atomfegyverek sem fogják megmenteni őket” – tette hozzá fenyegető éllel.

Washington felelőssége és a diplomáciai megoldás

Lukasenka az Egyesült Államokat tette felelőssé a konfliktus eszkalációjáért, hangsúlyozva, hogy Izrael teljes mértékben függ Washingtontól, így az amerikai kormányzatnak hatalmában állna kényszeríteni szövetségesét a harcok leállítására. Az iráni konfliktust illetően úgy fogalmazott, hogy az lényegében egy Izrael és Irán közötti háború, amelybe az Egyesült Államok hagyta magát belerángatni.

Az elnök szerint sem az ukrajnai, sem a közel-keleti konfliktusnak nincs katonai megoldása. Véleménye szerint minden kihívást tárgyalóasztal mellett kell megoldani, elutasítva a fegyveres megoldási kísérleteket.

A nemzetközi kontextus

A Lukasenka által megfogalmazott kritikát a nemzetközi közvélemény részben a fehérorosz elnök saját politikai hátterével összefüggésben értelmezi. Lukasenkát nyugati kormányok és emberi jogi szervezetek hosszú ideje vádolják a belső ellenzék elnyomásával, a független média felszámolásával és a 2020-as, vitatott választási győzelmét követő tömeges erőszakos fellépéssel. Elemzők szerint a fehérorosz vezető nyilatkozata illeszkedik abba a diplomáciai stratégiába, amellyel igyekszik a Nyugatot az emberi jogi kérdésekben kettős mércével vádolni, miközben szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal és más, az amerikai külpolitikával szemben kritikus államokkal.

Farkas Eszter