Paksi leállás: a vízmérce mást mutat, mint a pártok
Negyvennégy éve termel áramot a Paksi Atomerőmű, és még sosem kellett minden blokkját egyszerre lekapcsolni. Most napok kérdése, hogy a Duna vízállása Paksnál augusztus 1-jén mínusz 123 centiméter körül járt, a teljes leállítás küszöbe pedig mínusz 134 centiméter.
A paksi leállás okairól a Fidesz, a Tisza-kormány és a Mi Hazánk három különböző történetet mond. A Polkorrekt a vízügyi adatokat tette a narratívák mellé.
Mi történt a Duna vízállásával és a blokkokkal
A folyó július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméterre süllyedt, ami minden korábbi mérést alulmúlt, ezért az erőmű aznap este 254 megawattal visszavette az 1. blokk teljesítményét. Másnap a 3. blokk következett 237 megawattal, szerdán pedig megkezdődött ugyanennek a blokknak a teljes lekapcsolása mínusz 118 centiméternél. Csütörtök reggel a 2. blokk teljesítményének felét vették el, szombat hajnalban az 1. blokk még működő turbinagenerátora is megállt. A termelés így 2000 megawatt helyett 480 megawattra apadt, az ország pedig eljutott az első teljes paksi leállás küszöbéig.
A Duna vízállása közben Budapesten is történelmet írt, hogy a 2018-as, 33 centiméteres mélypont július 28-án dőlt meg, a hét végére 19 centiméterig apadt a folyó. Az előrejelzések Paksnál mínusz 144 centiméternél is alacsonyabb szintet valószínűsítenek, javulást egyik modell sem ígér.
https://divany.hu/edesotthon/2026/08/01/egesz-orszag-vizkorlatozas/
Ki mit mond a paksi leállásról
A Fidesz szerint a kormány hetekig nézte a bajt
Bóka János frakcióvezető videóüzenetben állította: „Hosszú hetek óta lehetett tudni, hogy bekövetkezik a baj”, a Tisza-kormány mégsem készült fel, a mostani fellépése pedig kapkodás. Arról ugyanakkor nem beszélt, pontosan milyen műszaki vagy vízügyi intézkedés maradt el. A pártsajtó időnként a tényeknél is előrébb járt, hogy a Magyar Nemzet már csütörtökön a villamosenergia-termelés teljes leállásáról írt, miközben az erőmű pénteken is 940-965 megawatton üzemelt.
A kormány szerint a Fidesz nyolc évet mulasztott
Magyar Péter miniszterelnök nem üzemzavarként, hanem biztonsági protokoll szerinti, tervezett folyamatként írja le Paks leállítását, amely nukleáris veszélyt nem hordoz. A kiesés szerinte havi 50 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, és elkerülhető lett volna, ha az előző kormány a 2018-as mélypont után Pakson is átépíti a vízkivételt, ahogyan a százhalombattai Dunamenti Erőműnél megtette.
Ezt az összevetést független műszaki forrás egyelőre nem erősítette meg, ezért kormányzati narratívaként kezeljük. A kabinet közben 1000 megawattnyi szélerőmű-pályázatot hirdetett, gyorsított szivattyúberuházást ígér Paksra, és „teljes nemzeti összefogást” kér: hétfőtől esténként szünetel a vasúti teherforgalom, az államigazgatás nagy része otthonról dolgozik.
A Mi Hazánk olajos blokkokat hiányol és lobbit sejt
Toroczkai László tette le a legrészletesebb ellenzéki csomagot: „Facebook kormányzás helyett vízkormányzást” követel, teljes energetikai és vízstratégiai felülvizsgálattal. Szerinte a lőrinci, a litéri és a sajószögedi gyorsindítású olajtüzelésű blokkokat hetekkel korábban fel lehetett volna készíteni a kieső termelés pótlására.
A pártelnök emellett független bizottságtól várná annak igazolását, hogy mind a négy blokk lekapcsolása indokolt volt, mert a háttérben nyugati kisreaktor-érdekeltségeket és atomellenes zöldlobbit feltételez. Ez utóbbi vádra semmilyen bizonyítékot nem mutatott be, ezért az állítás narratíva, nem tény.
https://atomeromu.mvm.hu/hu-HU/Rolunk/Hirek/20260801_Uzemiesemeny
Mit lát a külföldi sajtó
Az AP amerikai hírügynökség szerint a tíz országon átfolyó Duna a medre nagy részén soha nem mért mélypontra süllyedt, a szárazság a turizmust és az ipart egyaránt sújtja. A szlovák hidrometeorológiai szolgálat közölte, hogy a júliusi átlagos vízhozam Pozsonynál másodpercenként 939,2 köbméter volt, a legalacsonyabb az 1901 óta tartó mérések történetében. Romániában szintén atomblokkok teljesítményét fogták vissza, Bulgáriában zátonyra futott egy 186 utast szállító kirándulóhajó, Franciaországban a Rhône felmelegedése miatt a Tricastin erőmű termelését korlátozzák. A magyar helyzet tehát nem egyedi, a paksi leállás mértéke viszont az: teljes erőművi lekapcsolásról máshonnan nem érkezett hír.
Mit mutatnak az adatok: rekord a vízállás, csak részben a vízhozam
Az MVM saját közleménye a klímánál tágabb okokat sorol. A mostani szint több mint egy méterrel marad el attól a százéves minimumtól, amellyel az erőmű tervezésekor számoltak, és ebben a medermélyülés, a felvízi vízlépcsők hordalék-visszatartása és a korábbi kotrások is szerepet játszanak. A vízhozam Paksnál az átlagos 2300 köbméterről nagyjából 650-800 köbméterre esett másodpercenként.
A pozsonyi idősor ugyanakkor óvatosságra int a katasztrófa-licitben: az ottani abszolút napi minimum, az 1909-ben mért 580 köbméter idén nem dőlt meg, a júliusi átlagrekord viszont igen. A vízállásrekordok egy része tehát nem a víz hiányát, hanem a mélyülő medret méri. A válság ettől még valós: a paksi szivattyúk működéséhez minimális vízszint kell, és a berendezések maguk is mintegy 30 centiméterrel csökkentik azt.
Mit jelent ez vidéken és a városban
Pest vármegyében hármas a teher, hogy Százhalombattán meghibásodott a Dunamenti Erőmű, a MOL finomítója fele kapacitáson dolgozik, az agglomerációban pedig már júniusban vízkorlátozás jött, Szada egy időre teljesen víz nélkül maradt. Komárom-Esztergomban a folyó Esztergomnál mínusz 39 centiméteren állt, 18 centivel a korábbi mélypont alatt. Bajánál július 18-án 14 centiméterrel dőlt meg a rekord, az uszályos gabonaszállítás országszerte akadozik. A hétfőtől érvényes esti vasúti teherforgalmi tilalom minden logisztikai térséget érint.
Paksi Atomerőmű térsége: az újraindítás a tét
Tolna vármegyében nem a lekapcsolás, hanem a visszakapcsolás a kérdés. Az erőmű műszaki igazgatóhelyettese szerint a termelés azonnal újraindul, amint a Duna engedi, csakhogy a legalacsonyabb vízállások hagyományosan augusztusra és szeptemberre esnek. Ha a folyó nem emelkedik, a Paksi Atomerőmű hetekig állhat, és a térség a nyár hátralévő részét termelés nélkül töltheti.
A paksi leállás ára a hétköznapi embernek
Az áramellátás a szakértők szerint nem került veszélybe, hogy az importkapacitás meghaladja a paksi teljesítményt, a rendszerirányító pedig a 17 és 22 óra közötti önkéntes takarékosságra épít. A csütörtöki esti csúcsterhelés 151 megawattal maradt a tervezett alatt, vagyis a spórolás mérhetően működik.
A számlát mégis a hétköznapi ember fizeti: a havi 50 milliárd forintos importtöbblet végső soron az adófizetőket terheli, a rotációs lekapcsolási terv pedig a fiókban lapul arra az esetre, ha a hálózat mégsem bírná. Kórházat, szociális intézményt és alapvető közszolgáltatást a kormány ígérete szerint semmilyen korlátozás nem érinthet.
A Polkorrekt véleménye
A vízmérce nem pártkatona. A Duna 2018-ban egyszer már megmutatta, mi jön, és az akkori kormánynak nyolc éve lett volna átépíteni Paks vízkivételét, a mostani pedig a július 16-i vészjelzés után is csak a válság kirobbanásakor kapcsolt magasabb fokozatba. A hétköznapi ember szempontjából nem az a kérdés, melyik párt meséje győz, hanem az, hogy a következő aszályig elkészül-e a szivattyús vízkivétel, a vízvisszatartás és a tartalék kapacitás. Aki most csak mutogat, az a következő rekordot is kommentelni fogja, nem megelőzni.
Források
- Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemi közleményei, 2026. 07. 27. – 08. 01., atomeromu.mvm.hu
- Portfolio, 2026. 07. 28.: Rendkívüli lépést jelentettek a Paksi Atomerőműből
- Telex, 2026. 07. 28.: Tovább csökkentik a Paksi Atomerőmű teljesítményét
- 444, 2026. 07. 30.: Felére csökkentették a 2. blokk teljesítményét
- HVG, 2026. 08. 01.: Újabb leállásra volt szükség az 1. blokkban
- Portfolio, 2026. 07. 30.: Megszólalt Paks: 24-72 órán belül le kell állítani az erőművet
- Infostart, 2026. 07. 31.: Magyar Péter a paksi rendellenes állapotról
- Telex, 2026. 07. 31.: Magyar Péter paksi sajtótájékoztatója
- 444, 2026. 07. 31.: Magyar Péter az energiaválságról és a Dunamenti-összevetésről
- Esti Hírlap, 2026. 08. 01.: Bóka János videóüzenete
- Magyar Nemzet, 2026. 07. 31.: Toroczkai László X-bejegyzésének ismertetése és a lap keretezése
- Telex, 2026. 07. 28.: A budapesti negatív rekord
- 444, 2026. 08. 01.: Az energiakrízis gazdasági háttere
- Index, 2026. 07. 28.: Aszódi Attila a hűtés műszaki hátteréről
- AP – NBC News, 2026. 07. 30.: Record-low Danube River (USA)
- Pravda, 2026. 07. 30.: Az SHMÚ júliusi vízhozamrekordja (Szlovákia)
- Szlovák Tudományos Akadémia, 2026. 07. 30.: A devíni vízhozam-idősor 1876 óta (Szlovákia)
- noviny.sk, 2026. 07. 30.: A Duna-menti országok helyzete (Szlovákia)
- Dívány, 2026. 07. 29.: A vízhozam visszaesése és a francia párhuzam
- Kemma, 2026. 08. 01.: Komárom-esztergomi adatok és a kormány szombati döntései
