Migrációs paktum: Toroczkai szerint kritikus a magyar határok felügyelete
Az Európai Unió új migrációs rendelete június 12-én hatályba lépett. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint az intézkedés kockázatokkal jár a magyar-szerb és magyar-ukrán határok kezelésén, és szoros figyelmet igényel az elkövetkezendő időszakban.
Az Európai Unió migrációs paktuma alapvetően módosítja a tagállamok határkezelésének módját. A szövegezés előírja, hogy a magyar-szerb és magyar-ukrán határok térségében a hatóságok nem toloncolhatnak vissza illegális migránsokat, hanem nyilvántartásba kell venniük őket. Az intézmények az eljárás során nyitott vagy félig nyitott befogadóhelyeket alakítanak ki, ahol a bevándorlójelöltek tartózkodnak a menedékkérelem elbírálásáig.
Statisztikai adatok az uniós elbírálásokról
Toroczkai László az X-en közzétett megjegyzésében a migrációs paktum valódi hatásaira hívta fel a figyelmet. Az Unió tagállamainak gyakorlatában aggasztó tendenciákat azonosított. A menedékkérelmek az uniós szinten alig több mint 40 százalékát fogadják el pozitívan a hatóságok. Az elutasított ügyfelek közül azonban 70 százalékot végül nem sikerült az Unió területéről eltávolítani hosszú időre így maradnak az európai államokban. A Vádhajtások beszámolója szerint ezek az arányok a rendszer logikájára világítanak rá.
A migrációs paktum szerkezetében azt az előírást tartalmazza, hogy a tagállamok vagy nagyszámú bevándorlócsoportokat vesznek fel máshonnan, vagy pénzügyi támogatáson keresztül járulnak hozzá a közös finanszírozáshoz. Aki Magyarországon regisztrálódik először, az később az EU bármely más tagállamából visszatoloncolható lehet hazánkba ez a bekötés Toroczkai kritikus megjegyzéseit indokolta.
Az uniós szabályozás kritikája és aggodalmak
Toroczkai a lényegi problémát abban látta, hogy az uniós jogszabály valójában szorgalmazza és legalizálja az irányított vándorlást. Szudán és Afganisztán százmilliós lakcímszámú országaiból tömeges migrációs hullámok indulhatnak útnak Európa felé, mivel a jogszabály ezt lehetővé és jogszerűvé teszi. Erre példaként a közelmúlti észak-írországi incidenseket hozta fel, ahol egy szudáni származású bevándorló súlyos erőszakos támadást akart végrehajtani. Az eset a szabályozás praktikus kockázatait illusztrálta.
Magyarország és Lengyelország a szavazáson ellenszavazott az új rendeletre. Különösen figyelemre méltó, hogy hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely nem dolgozott ki átfogó végrehajtási tervet a szabályok hazai alkalmazásához. Ennek okán az új befogadóhelyeket nem építtette meg, és a szükséges jogszabályi módosításokat sem hajtotta végre. Emiatt valószínűleg ideiglenes felmentést kap a kötelezettségek alól, néhány hónapnyi halasztást szerezhet.
Toroczkai azonban nem általános félelemből, hanem konkrét választ várva aggódik. Többször felvetette kérdéseit a parlamentben Magyar Péternek, de konkrét tájékoztatás máig nem érkezett. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követik majd, milyen folyamatok kezdenek kibontakozni a magyar-szerb és magyar-ukrán határok térségében az elkövetkező hónapok során.
