Sajtóértesülés: A Pentagon előkészítette a terepet egy esetleges Kuba elleni katonai akcióhoz

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma hónapok óta csoportosít át csapatokat és fegyverzetet a Karib-tenger térségébe, megteremtve a katonai beavatkozás technikai feltételeit – értesült a Politico.

A lap forrásai szerint a végső döntés Donald Trump elnök kezében van, aki azután vetette fel az invázió lehetőségét, hogy a Havannára gyakorolt gazdasági és politikai nyomás nem vezetett a kommunista kormány bukásához.

Flottakoncentráció és nyomásgyakorlás

Bár az iráni háború jelentős amerikai erőket köt le a Közel-Keleten, Washington a Közel-Keleten kívüli legnagyobb haditengerészeti jelenlétét tartja fenn a karibi régióban.

Marco Rubio külügyminiszter a kormány szerdai ülése után úgy fogalmazott:

„Kuba komoly bajban van. Egy működésképtelen állam létezése mindössze 90 mérföldre a partjainktól közvetlen veszélyt jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.”

A térségben állomásozó amerikai armada mérete alig marad el a januári szinttől, amikor az amerikai erők elfogták Nicolás Maduro korábbi venezuelai elnököt. A katonai jelenlét legfontosabb elemei a következők…

Májusban megérkezett a régióba a USS Nimitz repülőgép-hordozó, amely mellett több, irányított rakétákkal felszerelt romboló és cirkáló is állomásozik, amelyek képesek szárazföldi célpontok elleni precíziós csapásmérésre.

Fejlett amerikai drónok és felderítő repülőgépek hónapok óta folyamatosan ellenőrzik Kuba légterét. A USS Kearsarge kétéltű rohamhajó a kísérőhajóival és mintegy 2500 tengerészgyalogossal a fedélzetén Virginia partjainál áll készenlétben, hogy szükség esetén felváltsa a hazatérő egységeket.

Mark Cancian, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) vezető elemzője és a Pentagon korábbi tisztviselője szerint a USS Nimitz jelenléte elsősorban az elrettentést szolgálja, de egy éles műveletben is kulcsszerepet kapna.

rtékelése szerint az elsődleges célpont a kubai légvédelem kiiktatása, valamint Raúl Castro és a havannai vezetés semlegesítése lenne, hogy a venezuelaihoz hasonló politikai átmenetet kényszerítsenek ki.

Túlterhelt legénység és logisztikai korlátok

A feszített haditengerészeti jelenlét ugyanakkor komoly logisztikai és állományi problémákat okoz a Pentagonnak. A térségben lévő hadihajók jelentős része már megközelítette a 10 hónapos folyamatos tengeri szolgálatot, ami messze meghaladja a szokásos 6–7 hónapos rotációs időszakot.

A helyzetet nehezíti, hogy az amerikai flotta ezzel párhuzamosan az Arab-öbölben is blokád alatt tartja az iráni hajókat.

A USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó például rekordhosszúságú, 11 hónapos bevetés után tért vissza a bázisára, miután Európából a Karib-tengerre, majd onnan közvetlenül a Közel-Keletre vezényelték.

A USS Nimitz nukleáris meghajtású hordozót eredetileg kivonták volna a szolgálatból, hogy megkezdődhessen a reaktorok leszerelése, ám a flotta a feszült nemzetközi helyzet miatt 2027-ig meghosszabbította a hajó élettartamát. A Pentagon tisztviselői névtelenül elismerték, hogy a nyitott végű, folyamatosan meghosszabbított küldetések rontják a katonák morálját és a fegyveres erőknél való maradási hajlandóságukat, ráadásul a hajók hazatérése után rendkívül hosszú és költséges karbantartási folyamatokat fognak igényelni.

A Fehér Ház a kérdésekkel a Pentagonhoz fordult, a haditengerészet pedig biztonsági okokból megtagadta az aktuális hadrendi mozgások kommentálását.