Tömegesen zárnak be a magyar éttermek és kocsmák: mélyül a vendéglátóipar válsága

Évek óta tartó, drámai visszaesés folyik a magyar vendéglátóiparban. Országszerte egyre több kocsma, étterem és cukrászda kénytelen végleg lehúzni a rolót, sok hely a pandémia után már ki sem tudott nyitni, a talpon maradt vállalkozásokat pedig a növekvő költségek és a csökkenő vendégszám szorítja satuba.

A Portfolio friss elemzése szerint 2010 óta több mint 14 000 vendéglátóhely tűnt el Magyarországról. Míg korábban csaknem 50 000 egység szerepelt a nyilvántartásban, tavaly már alig 35 000 működő üzletet tartottak számon.

Már a neves budapesti helyek is bedobják a törölközőt

A bezárási hullám mostanra elérte a nagyobb, stabilabbnak hitt márkákat is. Az elmúlt időszakban olyan ismert budapesti és vidéki ikonok zártak be, mint a Belgrád rakparton 15 évig működő Szegedi Halászcsárda, valamint a Most Bisztró, a Lehel Íze, a Keksz, a Roncsbár vagy éppen a Mika Tivadar Kert.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai megerősítik a negatív trendet.

Budapesten a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma egynegyedével csökkent 2013 és 2024 között. Országos szinten a korábbi több mint 50 000-es bázisról nagyjából 36 000-re esett vissza az üzletek száma.

„A fizetőképes kereslet folyamatosan szűkül a piacon. Azt látjuk, hogy a vendégek kevesebbet rendelnek, kisebb az átlagos kosárérték, és sokszor elmarad egy-egy fogás” – nyilatkozta a G7-nek Harmath Csaba, a Gault&Millau étteremkalauz szakmai igazgatója.

Semsei Rudolf, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke szintén megerősítette, hogy a vendégek egy fogással kevesebbet kérnek, és az italokból is az olcsóbbat választják. A legdurvább visszaesés az italboltokat és kocsmákat érinti: számuk a 2010-es 20 000 feletti értékről mára 10 000 alá süllyedt.

Miért szenvednek az éttermek és a cukrászdák?

Bár a kocsmák eltűnése a leglátványosabb, az éttermek és a cukrászdák is komoly strukturális problémákkal küzdenek. A negatív folyamatok mögött komplex okok húzódnak meg:

Az emberek fogyasztási szokásai átalakultak, a hagyományos beülős étkezést sokszor felváltja az otthoni vagy munkahelyi futáros rendelés. A szektorban krónikus a szakképzett dolgozók hiánya.

 Ez különösen a cukrászdákat érinti hátrányosan, ahol az intenzív hűtés-fűtés és az olyan alapanyagok, mint a tejtermékek vagy a csokoládé drágulása hatalmas extra terhet jelent.

Vidéken a csökkenő és elöregedő lakosság miatt sok helyen egyszerűen elfogyott a vendégkör. A hagyományos cukrászdák helyét egyre inkább a modern pékség-kávézó láncok veszik át.

Meg tudja állítani a hanyatlást a kormányzati segítség?

2026 januárjában az előző kormány egy mintegy 100 milliárd forintos, hatpontos akciótervet jelentett be az ágazat megmentésére. A programot – amely kezdetben csak a melegkonyhás éttermeket célozta – februárban kiterjesztették a cukrászdákra is. A csomag adócsökkentést, kedvezményes hiteleket és adminisztrációs könnyítéseket tartalmazott a megemelkedett üzemeltetési és bérköltségek kompenzálására.

A vendéglátás stabilizálása a tavaszi választások után felálló új kormány számára is komoly kihívás lesz. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete a választásokat követően jelezte, hogy kiszámítható üzleti környezetet vár el, és szakmai együttműködést ajánlott fel a Tisza Párt vezette új kabinetnek.

A jelenlegi mutatók alapján a válság gyors megoldása nem várható, és még kérdéses, hogyan folytatja majd az új kormányzat az előző ciklusban elindított támogatási programokat.