Összeomlás szélén a kongói egészségügy: Már a 900-at is meghaladta az ebolagyanús esetek száma
Katasztrofális humanitárius és egészségügyi válság bontakozik ki a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén.
A hétvégén 900 fölé emelkedett az ebolagyanús esetek száma, miközben a fegyveres konfliktusok, a lakossági düh és a nemzetközi segélyek drasztikus megvonása miatt az egészségügyi dolgozók szinte teljesen fegyvertelenül állnak a járvánnyal szemben – jelentette a FRANCE 24.
A kongói hatóságok hivatalos közlése szerint jelenleg 904 gyanús esetet és 119 halálos áldozatot tartanak nyilván, leginkább a járvány fészkiének számító északkeleti Ituri tartományban. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kór már átterjedt a szomszédos Észak- és Dél-Kivu tartományokra, sőt a határon túlra, Ugandába is.
Lángoló kórházak és az elvágott nemzetközi pénzcsapok
A helyszínen dolgozó orvosok szerint a humanitárius katasztrófák olyan pusztító kombinációja találkozott most, amelyre rég nem volt példa. A múlt héten a dühös helyi lakosok két kulcsfontosságú egészségügyi központot is felgyújtottak Rwampara és Mongbwalu körzetében.
A lázongásokat az váltotta ki, hogy a hatóságok a fertőzés megfékezése érdekében szigorúan korlátozzák a hagyományos temetéseket, és fegyveresek jelenlétében, zárt protokoll szerint földelik el az áldozatokat.
Rwamparában egy fiatalokból álló tömeg azért gyújtotta fel a klinikát, hogy elvigyék elhunyt barátjuk holttestét, miközben azzal vádolták a külföldi segélyszervezeteket, hogy hazudnak az Ebola létezéséről.
Az egészségügyi hálózatot azonban nemcsak a belső düh, hanem a forráshiány is rombolja. Szakértők szerint az Egyesült Államok és más gazdag országok tavalyi drasztikus segélymegvonásai teljesen kivéreztették a helyi klinikákat.
„Kértünk segítséget a partnerektől, de még semmit sem kaptunk. Csak kézfertőtlenítőnk és néhány maszkunk maradt az ápolóknak” – nyilatkozta Julienne Lusenge, egy Bunia melletti kórház vezetője.
A frontvonalban küzdő szervezeteknek nincsenek védőruháik, arcvédő pajzsaik, tesztkészleteik, de még a holttestek biztonságos elszállítására szolgáló zsákjaik sem. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mostani járványért felelős Bundibugyo-típusú ebolavírus ellen jelenleg nincs jóváhagyott vakcina vagy célzott kezelés.
Polgárháborús káosz és menekülttáborok árnyéka
A járvány megfékezését szinte lehetetlenné teszi a régiót uraló katonai káosz. Bár Ituri tartományt papíron a kormány felügyeli, a valóságban a Ruanda által támogatott AFC/M23 lázadók, valamint az Iszlám Állammal szövetséges, ugandai iszlamista ADF milícia tartja rettegésben a vidéket. A fertőzési zóna így megosztott a kormány és a különböző lázadócsoportok között.
A harcok miatt Ituriban csaknem egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát. A humanitárius szervezetek attól tartanak, hogy a vírus betör a Bunia városa melletti hatalmas, túlzsúfolt menekülttáborokba, ami megállíthatatlan robbanáshoz vezetne.
A kongói hatóságok válaszul megtiltották a temetési virrasztásokat, betiltották az 50 főnél nagyobb gyülekezéseket, és fegyveres katonákkal, valamint rendőrökkel őriztetik a segélyszervezetek által végzett temetéseket.




