Trump szerint megvan a béke, Teherán szerint az amerikai elnök hazudik a Hormuzi-szorosról
Katasztrofális helyzet alakult ki a Közel-Keleten az amerikai-izraeli-iráni háború kitörése óta, de Donald Trump amerikai elnök hirtelen bejelentette, hogy szinte teljesen letárgyalták az Iránnal kötendő békemegállapodást.
Az elnök kész tényként közölte, hogy a globális energiakereskedelem szempontjából létfontosságú Hormuzi-szoros újra megnyílik a hajóforgalom előtt.
Teherán azonban azonnal hideg zuhanyt zúdított Washingtonra, és az iráni Forradalmi Gárdához közel álló Fars hírügynökség közölte, hogy Trump állításai messze állnak a valóságtól, a tengerszoros feletti ellenőrzés és a hajózási engedélyek kiadása pedig a béke után is kizárólag Irán kezében marad.
A feszültség akkor hágott a tetőfokára, amikor Trump a közösségi oldalán közzétette, hogy izraeli és közel-keleti szövetségeseivel folytatott egyeztetései után megszületett egy elvi békemegállapodás.
Irán válasza órákon belül megérkezett, tisztázva, hogy bár beleegyeztek a hajóforgalom visszaállításába, ez nem jelent feltételek nélküli, szabad áthaladást. Az útvonalak és az áthaladási idők meghatározása az Iszlám Köztársaság monopóliuma marad.
A konfliktus eszkalációja február végén kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mértek Iránra, amire válaszul Teherán blokád alá vette a Hormuzi-szorost, megbénítva a világ olajszállításának ötödét. Április közepén az amerikai fél tengeri blokádot hirdetett az iráni kikötők ellen, és az amerikai Központi Parancsnokság azóta több mint száz kereskedelmi hajót fordított vissza vagy bénított meg a térségben. Bár a pakisztáni közvetítéssel zajló tárgyalások mostanra eljutottak egy tervezett keretmegállapodásig, az iráni külügy óvatosságra intett, mivel a szoros menedzselése és a libanoni front lezárása körüli viták még korántsem zárultak le.
A körvonalazódó megállapodás egy hatvan napos tűzszüneti hosszabbítást tartalmazna, amely alatt Irán megtisztítaná a szorost az általa telepített tengeri aknáktól, cserébe az Egyesült Államok feloldaná a kikötők blokádját, és felszabadítana mintegy 25 milliárd dollárnyi külföldön befagyasztott iráni vagyont.
A tervezet egyelőre egyáltalán nem tér ki Irán nukleáris programjára és a dúsított urániumkészletek átadására, amit a felek későbbre halasztottak. Emiatt Washingtonban hatalmas politikai vihar tört ki, a republikánus héják ugyanis katasztrofális hibának nevezték a tervezett alkut, miközben Marco Rubio külügyminiszter igyekezett hűteni a kedélyeket azzal, hogy Amerika nem fog rossz egyezményt aláírni. A háttérben az iráni vezetés máris baljóslatú figyelmeztetést küldött: ha Trump az egyezség helyett a támadások felújítása mellett dönt, az iráni válasz jóval keserűbb és elsöprőbb lesz, mint a háború kezdetén.
