Újra napirenden a befagyasztott orosz milliárdok: Litvánia kemény lépést sürget az EU-tól

Ismét napirendre vetetné a befagyasztott orosz állami vagyon kisajátításának és Ukrajna finanszírozásának kérdését Litvánia.

Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szerint az Európai Unió által nemrég jóváhagyott 90 milliárd eurós hitel nem lesz elegendő Kijev hosszú távú szükségleteinek fedezésére, a zárolt orosz pénzek pedig reális forrást és komoly nyomásgyakorló eszközt jelentenének Moszkvával szemben.

Budrys a Politicónak nyilatkozva rámutatott, hogy a közös uniós költségvetésből nyújtott hitelről szóló korábbi döntés csak elodázta a probléma megoldását.

Véleménye szerint a Nyugaton parkoltatott orosz források sorsa egyáltalán nincs lezárva, és a vitáknak sürgősen vissza kell kerülniük a legmagasabb politikai szintre.

A tét nem kicsi. Az Orosz Központi Bank külföldön tartott, majd a háború kitörése után zárolt eszközeinek értéke eléri a 300 milliárd dollárt.

Ebből a gigantikus összegből a magánszemélyek vagyona még nem is részesedik. A pénzek nagy része európai, amerikai, kanadai, japán és ausztrál bankokban fekszik, jelentős hányadát pedig a Belgiumban székelő Euroclear letéti intézményben őrzik.

Brüsszeli óvatosság és a belga vétó

Bár a balti államok régóta szorgalmazzák a radikális megoldást, az Európai Unió óvatos. Az EU vezetése korábban elvetette az orosz pénzeszközök közvetlen elkobzását és Ukrajnának utalását. Ennek fő oka a nemzetközi jogi és pénzügyi kockázatoktól való félelem volt.

Különösen a belga hatóságok emeltek szót a kisajátítás ellen, féltve az Euroclear stabilitását.

Brüsszel komoly feltételeket szabott az ügyben, többek között likviditási garanciákat követelt, védelmet kért Moszkva várható gazdasági ellenintézkedései ellen, valamint a pénzügyi kockázatok egyenlő megosztását várta el a tagállamoktól.

Emiatt az EU végül úgy döntött, hogy a 2026–2027-es időszakra egy 90 milliárd eurós hitelcsomagot biztosít Ukrajnának a közös uniós büdzsé terhére, amit április 22-én véglegesítettek. Litvánia szerint azonban ez a keret gyorsan elolvadhat.
Moszkva lopásról beszél, és milliárdos perekkel vág vissza

Oroszország az első perctől kezdve jelezte, hogy a külföldi eszközeinek bármilyen jellegű megcsapolását vagy felhasználását közönséges lopásnak tekinti, és jogi, valamint gazdasági megtorlást ígér.

A szóbeli fenyegetéseken túl Moszkva komoly jogi offenzívát is indított. Az orosz központi bank egy 18 ezer milliárd rubel értékű keresetet nyújtott be a moszkvai választottbírósághoz az Euroclear ellen a határozatlan idejű vagyonzár miatt. Az orosz bíróság helyt adott a keresetnek, ami ellen a nemzetközi letétkezelő fellebbezni fog, de jelezte: az orosz pénzek így is zár alatt maradnak.

Az orosz jegybank emellett közvetlenül az Európai Unió luxemburgi bíróságánál is megtámadta az Európai Tanács zárolási rendeletét, mivel az kizárta a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

Az európai bíróság már elrendelte, hogy az Európai Tanácsnak május végéig be kell nyújtania a hivatalos jogi álláspontját az ügyben.

A litván diplomácia nyomásgyakorlása miatt a befagyasztott milliárdok kérdése a következő hetek uniós csúcstalálkozóinak egyik legforróbb témájává válhat.