Miközben szervez és szankcionál, saját maga sért törvényt – A BKK eltitkolt működése a taxirendelet mögött

A budapesti taxipiaccal foglalkozó írások többsége általában kimerül a politikai sárdobálásban, az érdekcsoportok hangos csatározásaiban vagy a felszínes véleménycikkekben.

Ez az elemzés azonban szakít ezzel a hagyománnyal, és kizárólag a már évek óta hozzáférhető, hivatalos dokumentumokra, bírósági aktusokra, hatósági bejelentésekre és nyilvános jogszabályokra támaszkodik.

Miközben a sajtó ingerküszöbét és a főhíreket várhatóan a Fővárosi Közgyűlés május 29-i szavazása és a 27 százalékos tarifaemelés – vagyis az alapdíj 1100-ról 1400 forintra, a kilométerdíj 440-ről 560-ra, a percdíj 110-ről 140 forintra drágulása, kiegészülve a repülőtéri fuvarok plusz ezres tételével – fogja elérni, a háttérben egy sokkal komolyabb strukturális feszültség húzódik meg. Olyan válság ez, amely magának a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a valós szerepét és működési törvényességét kérdőjelezi meg.

Ellenőrzési mítoszok, a szürkezóna parallel piaca és a vizsgabázis valósága

A BKK kommunikációjában gyakran hangoztatott havi 240 ellenőrzés a megnyugtató szabályozottság látszatát kelti, ám a valóságban ez a szám kizárólag a taxiállomásokon legálisan dolgozó, könnyen elérhető sofőrökre vonatkozik. Náluk az ellenőrök rutinszerűen vizsgálják a POS-terminálokat, a számlaadást, a taxamétereket, a sárga színkódot és a sofőri engedélyeket, miközben a Viber-csoportokban és illegális transzfercégekben szerveződő, engedély nélküli hiénák a hatóság közeledtére egyszerűen felszívódnak.

Ez a parallel piac, amely a szállodai portásoknak fizetett jutalékok és borravalók zárt hálózatára épül, a szabályos taxis tarifák többszörösét, akár 20, 30 vagy 40 ezer forintot is elkér egy-egy reptéri transzferért.

A legális taxisok emiatt joggal érzik úgy, hogy ha a feketepiac büntetlenül működhet, akkor nekik is jár a magasabb tarifa – miközben a BKK a hatáskör hiányára hivatkozva lényegében asszisztál a helyzet fenntartásához.

Mindezt úgy, hogy a tulajdonos fővárosi önkormányzat a taxis tárgyalásokon évek óta írásba adja az ellenőrzések fokozását, amiből aztán a gyakorlatban semmi sem valósul meg.

A rendszer igazságtalanságát tovább fokozza a BKK Asztalos Sándor utcai vizsgabázisa, amely a szakmaiság látszatával ellentétben egyetlen állásos garázsként működik, ahol egy időben csupán egyetlen szerelő képes dolgozni az autókon. Mindezt úgy, hogy közben a Közlekedési Hatóság kalibrált mérőeszközökkel felszerelt országos bázisain vagy a Magyar Autóklubnál a vizsgáztatás maximum egy hetet vesz igénybe, a BKK saját rendszere – az önkormányzati rendeletre hivatkozva – nem ismeri el ezeket a külső igazolásokat.

Mivel a sofőröket a saját, szűkös kapacitású garázsukhoz láncolják, a várakozási idő 30-tól akár 90 napig is terjedhet, ami alatt a taxisok egyáltalán nem dolgozhatnak és nem kereshetnek.

Ez a mesterségesen fenntartott szűk keresztmetszet törvényszerűen kitermelte a maga kerülőútjait: a telephelyen vagy a flottakezelők úgynevezett „dobós” cégein keresztül, zsebbe dugott pénzekért és kapcsolatokért lehet gyorsabb időpontokhoz jutni.

Erről a taxi-közösségben mindenki tud, ám a Fővárosi Önkormányzat és a BKK vezetése is. Vélhetően még ront is a helyzeten, hogy jelenleg nincs vezérigazgató sem, a feladatkört Bodor Ádám mobilitási és Diószegi Ágnes ügyfélkapcsolati helyettesek látják el, mindezzel együtt, mintha a probléma nem is létezne.

A hivatalos adatok alapján nagyjából 8000 taxi rendelkezik engedéllyel a fővárosban, és ezekre a gépjárművekre minden évben kötelező BKK-minősítés vár. Ha a számokat nézzük, a matek kíméletlen: egy átlagos évben nagyjából 253 munkanap van, ami azt jelenti, hogy egyetlen 8 órás műszak alatt mindennap 31,6 autót kellene levizsgáztatnia a BKK-nak.

Egyetlen szerelőálláson ez fizikai képtelenség. Ha pedig a számokat tényként kezeljük, felmerül a legsúlyosabb kérdés: pontosan hány taxi fut valójában Budapesten, és hogyan kapnak papírokat?

Visszaélés-bejelentések és a TaxiTrack-applikáció jogszerűtlensége

A BKK belső integritása nemcsak a vizsgabázis szintjén, hanem a Szolgáltatás-Ellenőrzési Osztály működésében is megkérdőjeleződött, miután a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet súlyos visszaélés-bejelentést tett közzé.

A panasz szerint a BKK ellenőrei olyan taxi-ellenőrzési jegyzőkönyveket írtak alá, amelyeknél fizikailag jelen sem voltak, ez pedig felveti a Btk. szerinti hamis magánokirat-felhasználás vétségét.

Emellett a buszellenőrzések jelentős része is papíron, fiktív módon történhetett meg, miközben a gyanú szerint a vezetőség a vállalat járműveit és üzemanyagát magáncélra használta (hűtlen kezelés), a belső compliance vizsgálat pedig ahelyett, hogy feltárta volna a hibákat, azonnali elbocsátással fenyegette meg a külső hatóságokhoz fordulni kívánó beosztottakat.

Ezen ügyek tisztázására már közérdekű adatigénylés indult, amely választ követel arra, hogy a 2024 és 2026 között felvett jegyzőkönyvek aláírói valóban a helyszínen tartózkodtak-e.

A legsúlyosabb strukturális beavatkozást mégis a BKK azon bejelentése jelenti, amely szerint 2026 nyarától a taxisoknak kötelezővé teszik a TaxiTrack nevű mobilalkalmazás használatát a GPS-pozíciók és taxaméter-események valós idejű továbbítására.

A probléma az, hogy a BKK semmilyen információt nem közölt arról, hogy ki fejlesztette az applikációt, mennyibe került, és milyen közbeszerzési eljárás keretében választották ki a céget.

Mivel a BKK közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) pedig a projektnek nyoma sincs, ez a törvény értelmében a szerződés semmisségét vonhatja maga után.

Ráadásul a mérésügyi törvény szerint a taxaméter kötelezően hitelesítendő mérőeszköz.

Mivel a TaxiTrack ellenőrzési, azaz joghatással járó mérésre szolgál, rendelkeznie kellene a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának típushitelesítési engedélyével, ám ilyen igazolással az applikáció nem bír.

Ez a mérésügyi probléma évek óta visszatérő jelenség. A BKK próbautazások során korábban is felmerült, hogy milyen mérőeszközzel ellenőrzik a hitelesített taxiórákat.

És ez nem játék: ismert olyan eset a piacon, ahol mindössze százforintos eltérés miatt vontak vissza tevékenységi engedélyt.

Összességében, ha a vizsgabázis egyetlen szerelőállással működve minősít évi 8000 taxit, és a Szolgáltatás-Ellenőrzési Osztály jegyzőkönyvei részben fiktívek, akkor a BKK teljes belső működése elbukott.

Egy ilyen állapotban lévő szervezet sem mások szankcionálására, sem új digitális kötelezettségek bevezetésére nem alkalmas.

A hatósági jogkörök túllépése és a jogorvoslat elfeledett útjai

Kulcsfontosságú jogi tény, hogy a BKK nem hatóság, hanem csupán egy fővárosi tulajdonú gazdasági társaság, amely közlekedésszervezői feladatokat lát el. A taxiszolgáltatás valódi hatósági ellenőrzése, a fogyasztóvédelem, a mérésügy, valamint a közúti ellenőrzés a központi állami szervek – a közlekedési minisztérium, a kormányhivatalok szakfőosztályai és a BRFK – kizárólagos hatásköre.

Így a BKK jogállását túllépve, hatósági önkényként cselekszik, amikor adatok tömeges gyűjtésével akar szankciókat bevezetni.

Ez a működési minta ráadásul kísértetiesen illeszkedik a fővárosi cégek korábbi botrányaihoz, kezdve Vitézy Dávid 2014-es leváltásától az orosz metróbeszerzési érdekek mentén, egészen a BKV-vezérigazgató 2025-ös azonnali hatályú menesztéséig az M3-as metróvonal felújítási szerződései miatt.

A jelenlegi vezérigazgatóság alatt ez a mintázat változatlanul folytatódik, miközben a Fővárosi Közgyűlés képviselői a több tucatnyi oldalas, bonyolult mellékletekkel és koncepciós tanulmányokkal teli előterjesztéseket – mint a TaxiTrack alapját adó, 22 igennel átnyomott 24/2025-ös rendeletet – az időhiány miatt képtelenek érdemben átolvasni.

Csomagolt szavazások keretében, vakon nyomnak gombot, bízva a BKK mögöttes szakmai tudásában.

A TaxiTrack esetében ez olyan jól sikerült, hogy a szabályozás még az EU-s irányelvekkel is szembe megy.

Digitális póráz és rejtett piaci előnyök: a budapesti taxirendelet sötét háttere

Digitális póráz és rejtett piaci előnyök: a budapesti taxirendelet sötét háttere

A BKK saját weboldalán egy vörös keretes szöveggel tette egyértelművé, hogy 2026 nyarától a taxiszolgáltatóknak kötelező lesz a TaxiTrack használata, amely GPS-pozíciót és taxaméter-eseményeket továbbít a BKK ellenőrzési feladataihoz. Ennyi a hivatalos közlemény, ám sokkal fontosabb az, ami kimaradt belőle:

• Nincs benne, hogy ki fejlesztette a szoftvert.
• Nincs benne, melyik közbeszerzési eljárás keretében választották ki a partnert.
• Hiányzik a fejlesztő cég neve és a szerződés pontos összege.
• Nincs nyoma a BFKH Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályától származó típushitelesítési engedélynek.

Egy mobilalkalmazás-fejlesztés még a legolcsóbb kivitelben is a közbeszerzési értékhatár felett van, az EKR-ben mégsem szerepel. Ha közbeszerzés nélkül rendelték meg, a szerződés semmis, és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadható.

Mivel a TaxiTrack joghatással járó mérést végez, hitelesnek kellene lennie a nemzetközi szabványok szerint, de a hivatalos nyilvántartásokban nem létezik. Vagyis a BKK egy olyan applikációt akar kötelezővé tenni nyolcezer taxisofőr számára, ami mögött nincs papír, nincs engedély, nincs nyilvánosság, csak a szervezet saját akarata. Ez a korrupció melegágya.

A helyzet megoldása azonban nem az utcákon és a Lánchíd lezárásában rejlik, ahol a sofőrök csak munkaidő-kiesést és bírságokat kockáztatnak, hanem a bíróságokon. Jó példa erre a Taxi 4 Kft., amely a Fővárosi Törvényszéken közvetlenül támadta meg a Bolt HTX Kft. diszpécserszolgálati engedélyének jogszerűségét.

Ezzel szemben a nagyobb érdekképviseleti szervek, mint a FŐTE és a TÉSZ ahelyett, hogy jogi útra terelnék a strukturális problémákat, inkább tüntetéseket szerveznek.

Pedig a magyar jogrend számos hatékony fegyvert kínál:

• Kúria előtti önkormányzati normakontroll: A mérésügyi törvénybe ütköző taxirendelet 90 napon belül megsemmisíthető lenne.
• Közbeszerzési Döntőbizottság: Megtámadható a TaxiTrack zavaros háttere.
• Közérdekű adatper: Kiperelhetők a vizsgabázis valós statisztikái.
• NAIH és Alkotmánybíróság: Vizsgálható a GDPR-megfelelőség és a vállalkozás szabadságának sérelme.

A május 29-i közgyűléssel még érdekesebb a helyzet. A Közgyűlés szavazási gyakorlata szerint az előterjesztéseket csomagban fogadják el, a képviselőknek pedig alig egy hetük van áttekinteni a tizenegy oldalas főszöveget és a hozzá csapott negyvenkét oldalnyi bonyolult mellékletet.

Ezt senki nem olvassa el érdemben, a frakciók politikai logika alapján nyomnak gombot.

Ahogy fentebb is írtuk, így ment át a TaxiTrack jogi alapját adó rendelet is még tavalyi, 22 igennel, a Fidesz-KDNP tartózkodása mellett - a részleteket pedig csak utólag, a weboldalán közölte a BKK.

A május 29-i előterjesztés V. fejezete ugyanezt a rejtőzködő logikát viszi tovább. A sávos hatósági ár bevezetésére és a korábbi törvények hatályon kívül helyezésére irányuló javaslat a részletes előterjesztésben benne van, de a konkrét Döntési Javaslatból "kifelejtették".

Ha az anyag így átmegy, a BKK később szabad kezet kap a burkolt intézkedésekre, a felterjesztések pedig már közvetlenül Vitézy Dávid közlekedési miniszter asztalára kerülnek.

A végső kérdés rendkívül egyszerű: szabad-e a Fővárosi Közgyűlésnek megszavaznia egy olyan szervezet előterjesztéseit, amely hatósági jogköröket bitorol, amelynek egyszemélyes vizsgabázisa mögött felmerül a visszaélések gyanúja, és amely hitelesítés nélkül kényszerít rá egy szoftvert nyolcezer sofőrre?

Amíg nincs független, külső átvilágítás a BKK működéséről, addig minden egyes szavazat a sötétben történik. Ha a taxisszervezetek továbbra is elmulasztják a valódi jogi csaták megvívását, a sofőrök hiába nyerik meg a mostani tarifacsatát, a háttérben zajló strukturális háborút el fogják veszíteni. Jövő nyáron pedig már nem önálló vállalkozóként, hanem kiszolgáltatott droidokként fognak dolgozni, vagy tömegesen hagyják el a pályát, úgy, ahogy egyébként Európa számos országában is történt.