Digitális póráz és rejtett piaci előnyök: a budapesti taxirendelet sötét háttere

A budapesti taxisvilág 2026 nyarától egy kényszerű technológiai ugrás előtt áll: a főváros kötelezővé teszi a „TaxiTrack” alkalmazás használatát.

Bár a hivatalos kommunikáció szerint a szoftver csupán a BKK ellenőrzési és közlekedésszervezési munkáját egyszerűsíti a valós idejű helyadatok és a taxaméter státuszának követésével, a kulisszák mögé nézve gyorsan kiderül, hogy a rendszer nemcsak a sofőrök megélhetését veszélyezteti, hanem egy jól felépített politikai és piaci paktum része.

A nagy trükk: a nullahibás KRESZ-gumicsont

A politikai boszorkánykonyha klasszikus receptje szerint ha egy rendkívül káros és piacátalakító intézkedést akarsz átnyomni, kreálj mellé egy még abszurdabb szabályt, amiből később látványosan visszavonulhatsz.

Pontosan ez történt a 2025. őszi rendeletmódosítás során is.Az eredeti előterjesztésbe bedobták a „0 hibapontos” KRESZ-szabályt, ami lényegében egyetlen apró közlekedési szabálytalanságért azonnal megvonta volna a taxisok engedélyét.

Miután a szakma felhördült, a döntéshozók a tárgyalások során nagylelkűen 8 pontra emelték a limitet.

Míg a sajtó a taxisok győzelmétől volt hangos, a figyelem teljesen elterelődött a lényegről, ugyanis a 8 pontos szabály csak egy mesterségesen kreált gumicsont volt, miközben a háttérben a valódi csapdákat gond nélkül megszavazták. Ilyen megszavazott csapda volt a most életbe lépő valós idejű adatszolgáltatás is.

Ezzel az adatszolgáltatási hókamókával egyébként már 2022 óta szenvednek, csak az akkori tárgyalásokon a korábbi érdekvédők, Forgó Betti és Horacsek Róbert még sikerrel megakadályozták.

Az állítólagos újkori érdekvédők – élükön a Taxisok Érdekvédelmi Szervezetével (TÉSZ) – valójában egyetlen percig sem tanúsítottak érdemi ellenállást, a hangoskodásuk csak paravánként szolgált. Vagy elképzelhető, hogy elképzelésük sem volt, mit is jelent az általuk képviselt taxisok számára egy ilyen digitális póráz?

A zéró tolerancia csapdája: egyetlen baki és lőttek a drosztnak

A rendelet (a 31/2013. Főv. Kgy. rendelet legutóbbi kiegészítése) szerint a taxisoknak idén nyártól

valós időben, manuális gombnyomásokkal kell jelenteniük a fuvarok indítását és leállítását.

De nézzük meg, hogy is néznek ki a számok. A matematika ugyanis nem hazudik.

Egy átlagos budapesti sofőr napi 20–25 fuvart teljesít, ami napi 40 precíz gombnyomást jelent. Éves szinten ez körülbelül 8000 hibátlan interakciót követel meg az applikációval.

Ha egy ellenőrzés során kiderül, hogy a sofőr – akár a sűrű forgalom, egy nehezen mozgó utas vagy egy váratlan térerőhiba miatt – elfelejtette megnyomni a gombot, a BKK-nak nincs mérlegelési joga. A rendelet értelmében automatikusan vissza kell vonni a taxiállomás-használati hozzájárulást.

Ez a fajta zéró tolerancia egyetlen adminisztratív mulasztásért cserébe teljesen felborítja az arányosság alkotmányos elvét (Alaptörvény I. cikk). Egyetlen elfelejtett mozdulat miatt nem lehet valakit véglegesen kiszorítani a piacról, megfosztva őt a munkához való alapjogától.

Azt már feltételezni sem akarjuk, hogy egyébként az egész rendelet módosítás erre ment ki, azaz a cél az, volt hogy ők dönthessék el, kinek áll jogában dolgozni?

Háromszoros jogi falba ütközik a TaxiTrack

A TaxiTrack rendszere nemcsak aránytalan, hanem több szinten is nyíltan jogsértő. Nézzük, milyen jogszabályokat sért ez a sunyin megszavazott rendeletmódosítás.

A magánszféra megsértése (Alaptörvény VI. cikk)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban többször leszögezte, hogy a GPS-alapú nyomkövetés legitim lehet logisztikai célokból, de a munkavégző folyamatos, valós idejű megfigyelésére nem használható.

A TaxiTrack pont ezt teszi, hiszen elektronikus pórázra fűzi a sofőröket.

A GDPR adatminimalizálási elve

Mivel a budapesti fuvarok túlnyomó többsége eleve diszpécserszolgálatokon keresztül fut – amelyek minden lényeges adatot (rendszám, cím, fuvardíj) rögzítenek -, a BKK párhuzamos, valós idejű adatgyűjtése felesleges és túlterjeszkedő. Nem mellékesen a BKK nem hatóság, pusztán egy részvénytársaság, így

felmerül a kérdés: miért van szüksége egy Zrt-nek ilyen jellegű adatokra, és milyen további célja van azokkal.

Az uniós platformmunka-irányelv (2024/2831/EU) halálos ítélete

A TaxiTrack legnagyobb és legnyilvánvalóbb jogi akadálya az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, 2024. november 11-én hatályba lépett 2024/2831/EU irányelv,

amely a platformmunka feltételeinek javítását célozza. Ezt a tagállamoknak, így Magyarországnak is kötelezően be kell építenie a saját jogrendszerébe 2026. december 2-ig. Ez Magyarországon nem teljesült, de idő még van.

Az uniós irányelv központi eleme az algoritmikus megfigyelési és döntéshozó rendszerek szigorú korlátozása, és tételesen kimondja az alábbiakat:

• A munkavállalókat és a platformmunkásokat kötelező jelleggel tájékoztatni kell minden olyan automatizált rendszerről, amely a megfigyelésükre irányul.
• Kifejezetten tilos olyan adatkezelést folytatni, amely a munkavégzés folyamatos monitorozását és ellenőrzését célozza.
• Az automatizált döntéseknek (amilyen az algoritmus vagy rendszerhiba alapú automatikus szankcionálás is) minden esetben emberi felülvizsgálat alatt kell állniuk.
• A szabályozás az algoritmikus megfigyelés tekintetében az önfoglalkoztatókra – vagyis az egyéni taxivállalkozókra is –  teljes mértékben kiterjed.

A TaxiTrack tehát pontról pontra megtestesíti azt a bürokratikus és technológiai elnyomást, amelyet az EU be akar tiltani: egy kötelező, hatóság által működtetett, valós idejű megfigyelőrendszer, amely automatikus egzisztenciális szankciók alapjául szolgál.

A főváros 2026 nyarán bevezet egy olyan rendszert, amelyet az uniós kötelezettségek miatt alig fél évvel később, azaz decemberben vagy teljesen ki kell vezetni, vagy gyökeresen át kell alakítani.

Teljesen jogos a kérdés: miért pazarolunk adófizetői pénzt és energiát egy olyan szoftveres struktúra kiépítésére, amelyről előre tudható, hogy jogilag életképtelen? Vagy lehet, hogy a Fővárosi Önkormányzat erről nem is tud? És egyáltalán, mennyi pénzébe fájt a rendszer kiépítése, az applikáció fejlesztése és üzemeltetése az adófizetőknek?

Akiknek lejt a pálya: a Bolt rejtett privilégiumai

Az igazi botrány az, hogy a rendelet finomhangolása szinte pontról pontra a Bolt nevű platformalapú multinacionális cég érdekeinek kedvez. Ez az előterjesztés azért is keltett nagy feltűnést, mert a fővárosi ügyekben addig ritkán látott politikai egységfront jött létre:

a Karácsony-koalíció előterjesztését a Tisza Párt, a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom és a Kutyapárt is megszavazta – a Fidesz volt az egyetlen frakció, amelyik nem támogatta. Egyébként vajon a Karácsony/Tisza/Vitézy/Kutyapárt egység tudta, hogy mit szavaz meg?

Miközben a hagyományos, beágyazott budapesti taxistársaságok nyakába szakad a TaxiTrack minden bürokratikus és technikai terhe, a külföldi háttérrel működő platform előtt megnyílnak a kapuk.

A kritikusok és a piaci szereplők szerint a fent említett rendelet egyéb módosításai célzottan enyhítették a platformalapú szolgáltatókra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségeket, és úgy lazították a versenykorlátokat, hogy az gyakorlatilag rejtett piaci előnyt biztosít az alkalmazás-alapú óriásnak a szigorúbb ellenőrzés alatt működő, saját flottával és hazai diszpécserközponttal dolgozó cégekkel szemben.

Bolt taxi Budapest: hogyan írta át egy észt platform a fővárosi piacot?

Hogyan tovább? A jogi ellenállás útjai

Ugyan voltak a rendeletmódosítást megelőzően tiltakozások, de az újkori érdekvédők valahogy rendre megfeledkeztek erről a kérdésről. Akartak tarifaemelést, létszámcsökkentést, de érdekes módon

ez a húsba – és jogszabályokba – vágó kérdés valahogy elkerülte azok figyelmét, akik éppen a taxisok érdekképviseletét vállalták – önjelölten – magukra.

Mivel a városvezetés lesöpörte az asztalról az érdekképviseletek minden kérését, érvét, a sofőröknek a hatósági és jogi utat kell igénybe venniük.

• NAIH-panasz indítása: A folyamatos megfigyelés és a GDPR adatminimalizálási elvének megsértése miatt.
• Alkotmányjogi panasz: Az Alkotmánybírósághoz fordulás a vállalkozás szabadságának és az arányosság elvének sérelme okán.
• Ombudsmani kivizsgálás: Az Alapvető Jogok Biztosának megkeresése, ami gyors és hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet.

A TaxiTrack jelenlegi formájában elhibázott, aránytalan és a kisemberek, valamint a magyar vállalkozók ellen szól. Ez a vállalkozói kör egyébként, amelynek a frissen megválasztott Tisza Párt azt ígérte, hogy támogatni fogja.

A multinacionális tech-óriások mögött álló jogászseregek könnyedén átvészelik az ilyen szabályozási hullámokat, a valódi kárvallottak azok a független, hazai taxisok lesznek, akik egyetlen elmaradt gombnyomás miatt veszíthetik el a megélhetésüket.