Roma holokauszt-emlékművet avattak Óbudán: A Csíkszereda parkban adták át az új térkompozíciót

Felavatták a Pharrajimos (roma holokauszt) áldozatainak emléket állító új emlékművet a III. kerületi Csíkszereda parkban – jelentette az Infostart és az MTI.

Az Oláh Norbert képzőművész tervei alapján készült, több elemből álló szimbolikus térkompozíció átadásán beszédet mondott Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, valamint Szabó Zsolt Iván, a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is. Az alkotás központi eleme egy nagyméretű, tükröződő acéllemez, amely az alkotók és a szervezők szándéka szerint a jelenkori felelősségre, az emlékezésre és a múltbéli hibákkal való szembenézésre hívja fel a többségi társadalom figyelmét.

Emlékezés a terror áldozataira

A rendezvényen Kiss László polgármester beszédében kiemelte, hogy a történelem viharaira, kényszerekre vagy nehéz élethelyzetekre hivatkozva senki sem mentegetheti a múlt bűneit.

„Nem mondhatunk igent a mentegetőzésre, mert nincs olyan kényszer, ami engedheti egy ember életének elvételét” – hangsúlyozta a kerület vezetője.

A polgármester emlékeztetett arra is, hogy a roma holokauszt áldozatainak pontos számát a mai napig nem ismeri a történettudomány, mivel a korabeli terror idején a faji alapon üldözött emberek életével nem kellett elszámolniuk az elkövetőknek.

Kiss László kitért az emlékmű legjellegzetesebb motívumára, a monumentális tükörszerű acéllemezre is, amely előtt szavai szerint mindenkinek helye van.

Mint fogalmazott, a tükör arra kényszeríti a látogatót, hogy elszámoljon azzal az elmúlt 36 évvel, amiért ez az emlékmű nem épülhetett meg korábban, és arra ösztönöz, hogy a társadalom szembenézzen a hibáival, és ha kell, bocsánatot kérjen.

Szolidaritás és kollektív emlékezet

Szabó Zsolt Iván, Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy a magyar társadalom részéről a roma holokauszt tragédiája eddig kevésbé került be a közös történelmi emlékezetbe. Kifejezte reményét, hogy a most átadott köztéri alkotás hozzájárul ahhoz, hogy a többségi társadalom tagjai is közelebb kerüljenek a múlt ezen szeletének megismeréséhez. Hangsúlyozta, hogy a felejtés helyett az aktív emlékezés az az út, amely elvezethet az egymás iránti megértéshez és a társadalmi szolidaritáshoz.

A ceremónián Gulyás Klára kisebbségkutató gondolatait is ismertették Horváth Kristóf felolvasásában. A szakértő elemzése szerint az új óbudai emlékhely egy olyan komplex vizuális üzenet, amely egyszerre beszél a kollektív emlékezetről, a történelmi tapasztalatok átörökítéséről, valamint a jelen generációinak felelősségéről, kötelező párbeszédet indítva a múlt és a jelen között.