Radikalizálódik, mégis egyre elfogadottabb Németországban az AfD
Németországban jelentősen mérséklődött az a társadalmi stigma, amely korábban az Alternatíva Németországért (AfD) párt szavazóit övezte.
Teszi mindezt annak ellenére, hogy a szervezet továbbra is nyíltan szélsőjobboldali, sőt helyenként egyre inkább radikalizálódik – mutatott rá Gideon Botsch német politológus a dpa hírügynökségnek adott interjújában.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az AfD támogatottsága történelmi magasságokban jár: egy most vasárnapi választáson a szavazatok akár 29 százalékát is megszerezhetnék szövetségi szinten. A párt megerősödését az sem tudta megfékezni, hogy a berlini kormány az utóbbi időben szigorított a bevándorlási politikáján. A szakértő becslése szerint a keleti Brandenburg tartományban az AfD mára a teljes lakosság negyedének (25%) a biztos szavazatára számíthat.
A politikai karantén visszafelé sült el
Az AfD különösen a 2023 utáni időszakban tudta drasztikusan szélesíteni a bázisát. Botsch elemzése szerint ez paradox módon annak köszönhető, hogy a fősodorbeli pártok – élükön a kormányzó uniópártokkal (CDU/CSU) – igyekeztek jobbról előzni az AfD-t, míg a szociáldemokrata Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő nyílt elszigeteléssel próbálta elidegeníteni a választókat a párttól.
Ez a stratégia azonban ahelyett, hogy meggyengítette volna a szélsőjobboldalt, inkább legitimálta a narratívájukat: a választók szemében igazolást nyert, hogy valóban a bevándorlás ügye Németország legfőbb problémája.
A hagyományos, demokratikus pártok látható háttérbe húzódása a helyi választásokon bosszulja meg magát, és borítékolható, hogy az AfD a jövőben több városvezetői pozíciót is elhódít. Erre példa a május 10-i polgármester-választás Brandenburg tartományban, ahol Zehdenick településen az AfD-s René Stadtkewitz győzött. A demokratikus pártok itt elkövették azt a hibát, hogy el sem indultak – egyedül a tartományi parlamentben képviselettel sem rendelkező Német Szabaddemokrata Párt (FDP) állított jelöltet.
Nyílt radikalizáció: A megsemmisülés napja
Gideon Botsch, aki az antiszemitizmussal és szélsőjobboldallal foglalkozó Emil Julius Gumbel Kutatóközpont vezetője, hangsúlyozta, hogy az AfD egyre nyíltabban és leplezetlenül vállal fel neonáci elemeket, különösen Brandenburgban.
Kirívó példaként említette Dominik Kaufnert, a brandenburgi parlament AfD-s képviselőjét, aki az Instagram-oldalán május 8-ról – a második világháború európai befejezésének napjáról – nem a nemzetiszocializmus alóli felszabadulásként, hanem a megsemmisülés napjaként emlékezett meg, kijelentve, hogy azon semmi ünnepelnivaló nincs.
Míg a szövetségi szintű besorolás körül még éles jogi és bírósági viták zajlanak, a tartományi hatóságok már sokkal határozottabbak. A brandenburgi alkotmányvédelmi hivatal hivatalosan is bizonyítottan szélsőjobboldali szervezetként tartja számon az AfD-t. Ugyanez a legsúlyosabb, legveszélyesebb jogi besorolás van érvényben a párt helyi szervezeteire Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában és Alsó-Szászországban is.
