Fehéroroszország megkezdte a kiképzést az orosz nukleáris fegyverek bevetésére

Fehéroroszország fegyveres erői megkezdték a kiképzést az ország területén állomásozó orosz nukleáris fegyverek terepi telepítésére és harci alkalmazására – közölte hétfőn a fehérorosz védelmi minisztérium.

„A kiképzés során az orosz féllel együttműködve tervezzük a nukleáris lőszerek szállításának, valamint a használatra való előkészítésének gyakorlását”

– áll a minszki védelmi tárca hivatalos közleményében. A gyakorlat célja, hogy teszteljék a katonaság készenlétét a nukleáris arzenál gyors és hatékony mozgósítására az ország különböző körzeteiben.

A rejtőzködésen és a mobilitáson van a hangsúly

A fehérorosz hadvezetés tájékoztatása szerint a manőverek során kiemelt figyelmet fordítanak a hadműveletek álcázására és a lopakodásra. A csapatoknak jelentős távolságokat kell megtenniük a terepen úgy, hogy észrevétlenek maradjanak a felderítő rendszerek számára, miközben pontos számításokat kell végezniük a rendelkezésre álló erők és eszközök éles bevethetőségére vonatkozóan.

Fehéroroszország geostratégiai helyzete miatt a lépés komoly visszhangot vált ki a nemzetközi közösségben, mivel az ország közvetlenül határos Oroszországgal, a háborúban álló Ukrajnával, valamint három NATO-tagállammal (Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal) is.

Moszkva kezében marad az indítógomb

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök 2023-ban – egy évvel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után – egyezett bele abba, hogy orosz taktikai nukleáris rakétákat telepítsenek országa területére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor már akkor egyértelművé tette, hogy a fegyverek feletti közvetlen ellenőrzés és az esetleges indítási jogkör kizárólag Moszkva kezében marad.

A konfliktus kirobbanása óta Putyin rendszeresen emlékezteti a világot Oroszország nukleáris elrettentő erejére, amelyet a Nyugat egyértelmű figyelmeztetésként értékel, hogy a NATO-szövetségesek ne avatkozzanak be mélyebben az ukrajnai háborúba. Az orosz elnök a múlt héten azt is bejelentette, hogy Oroszország az év végéig hadrendbe állítja az új Szarmat (Sarmat) interkontinentális nukleáris rakétáit, és Moszkva a jövőben is folytatja atomcsapás-mérő erőinek modernizációját.

Minszk a nemzetközi aggodalmakra reagálva sietett leszögezni: a jelenlegi katonai gyakorlat egyetlen harmadik ország ellen sem irányul, és nem jelent biztonsági fenyegetést a térség régiójára nézve.