Merz: megindultak az egyeztetések egy európai nukleáris elrettentő ernyőről
Friedrich Merz német kancellár közölte, hogy több európai állam tárgyalásokat kezdett egy közös nukleáris védelmi rendszer lehetőségéről, amely az Egyesült Államokkal fennálló biztonsági együttműködést egészítené ki.
A bejelentés olyan időszakban hangzott el, amikor Washington és európai partnerei között feszültségek erősödtek, részben Donald Trump amerikai elnök szövetségi politikájával kapcsolatos kijelentései miatt.
Merz berlini újságíróknak arról beszélt, hogy a megbeszélések még kezdeti stádiumban járnak, ezért egyelőre nem született konkrét döntés. Hangsúlyozta: Németország előtt számos stratégiai kérdés áll, de ezek megválaszolásához időre van szükség.
Szerződések szabják meg Berlin mozgásterét
A kancellár felidézte, hogy Németországot két fontos nemzetközi megállapodás köti saját atomfegyver kifejlesztésének tilalmában. Az egyik az 1990-es Két plusz négy szerződés, amely az újraegyesítés feltételeit rögzítette, a másik pedig az atomsorompó-egyezmény, amelyhez az ország már a hatvanas évek végén csatlakozott.
Merz szerint ezek az előírások nem zárják ki, hogy Berlin szövetségeseivel közös megoldásokról egyeztessen. A potenciális partnerek között említette Franciaországot és az Egyesült Királyságot, Európa két nukleáris fegyverrel rendelkező államát.
Hozzátette: az ilyen jellegű konzultációk nem állnak ellentétben az Egyesült Államokkal folytatott közös elrettentési politikával sem.
Német technológia, európai keretek
Thomas Roewekamp, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke és a kancellár pártjának politikusa arról beszélt, hogy Németország jelentős műszaki képességekkel rendelkezik, amelyek egy esetleges európai kezdeményezésben hasznosak lehetnek. Bár Berlinnek nincs saját nukleáris fegyverzete, szerinte a technológiai háttér révén hozzájárulhatna egy közös rendszer kialakításához.
Feszültségek az Atlanti-óceán két partján
Az európai országok hosszú időn át elsősorban az Egyesült Államok katonai erejére, köztük nukleáris kapacitására támaszkodtak, ugyanakkor az utóbbi években növelték védelmi kiadásaikat. Ebben szerepet játszottak a washingtoni bírálatok, valamint Donald Trump több, szövetségeseit nyugtalanító kijelentése is, például Grönland megszerzésének felvetése vagy vámintézkedésekkel kapcsolatos fenyegetései.
A NATO főtitkára, Mark Rutte a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy Európa önmagában nem képes garantálni saját biztonságát, és egy nagyobb szabású önálló védelmi rendszerhez a jelenlegi katonai ráfordítások jelentős emelésére lenne szükség. Eközben Franciaország és az Egyesült Királyság tavaly nyáron a Northwoodi Nyilatkozatban rögzítette, hogy súlyos fenyegetés esetén összehangolják nukleáris stratégiáikat.
