Black Friday: a kamuakciót tiltja a jogszabály, a hatóság mégis évekkel később ér utol

Idén november 27-ére esik a Black Friday, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig pénteki közleményében óvatosságra intette a vásárlókat. A figyelmeztetés általános tanácsokat sorol, a legfontosabb eszközt viszont meg sem említi: 2022 óta jogszabály írja elő, mihez kell mérni a kedvezményt.

A hatósági adatok és a GVH saját döntései szerint a nagy webáruházak éveken át figyelmen kívül hagyták ezt az előírást, a büntetés pedig sokszor két évvel a vásárlás után érkezett.

Mit mond a GVH, és mit hallgat el

A versenyhivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében arra figyelmeztet, hogy a kereskedők akár 80-90 százalékos kedvezményt is hirdetnek, amely csak néhány, sokszor nem is elérhető termékre vonatkozik. Azt tanácsolja, hogy a vásárló számoljon a kiszállítási díjjal, ismerje meg az általános szerződési feltételeket (ÁSZF), és gyanakodjon, ha egy webáruháznak nincs elérhető ügyfélszolgálata. A hivatal szerint az is intő jel, ha egy terméknél kizárólag ötcsillagos értékelések állnak, mert ilyenkor könnyen befolyásolt véleményekről lehet szó.

A közlemény ugyanakkor egy szót sem ejt arról a szabályról, amellyel a hétköznapi ember a fizetés előtt maga is ellenőrizheti az akciót. Ez a 30 napos szabály, amelyet a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) saját novemberi útmutatójában már az első helyre tett. Aki ismeri, néhány másodperc alatt kiszűri a felfújt kedvezményt; aki nem ismeri, annak marad a jól csengő százalék.

A 30 napos szabály: így ellenőrizhető az ár Black Friday idején

A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet 2/A. §-a 2022. május 28. óta kötelezi a kereskedőt arra, hogy árcsökkentés bejelentésekor a korábbi árat is megjelölje. Korábbi árnak a rendelet azt a legalacsonyabb árat tekinti, amelyet a vállalkozás az árcsökkentést megelőző legalább 30 napban alkalmazott. A 30 napnál rövidebb ideje forgalmazott terméknél 15 nap az irányadó, a romlandó árukra pedig az előírás nem vonatkozik. A magyar szabály az Európai Unió 2019/2161-es irányelvét ülteti át.

Több kereskedő úgy próbálta megkerülni az előírást, hogy kiírta ugyan a 30 napos legalacsonyabb árat, a kedvezmény százalékát viszont egy magasabb, korábbi árhoz számolta. Az Európai Unió Bírósága 2024 szeptemberében, az Aldi Süd német diszkontlánc ügyében (C-330/23) egyértelművé tette, hogy ez jogellenes. Az ítélet szerint önmagában nem elég feltüntetni a 30 napos legalacsonyabb árat: a csökkentés mértékét is ehhez kell viszonyítani.

A német ügyben az egyik „leárazott” gyümölcs akciós ára éppen megegyezett a megelőző 30 nap legalacsonyabb árával, valódi kedvezményt tehát a vevő nem kapott.

A gyakorlatban három kérdés dönti el, mennyit ér egy novemberi leárazás. Szerepel-e az akciós ár mellett a 30 napos legalacsonyabb ár? Ahhoz képest valós-e a hirdetett százalék? Nem emelkedett-e meg látványosan az ár néhány nappal az akció előtt? Ha a webáruház a 30 napos árat el sem árulja, már ez önmagában jogsértő.

Mit találnak a hatóságok, amikor ellenőriznek

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2025. augusztus 29-i közleménye szerint a hatóság az előző évben közel 4000 üzletben tartott átfogó ellenőrzést. Az akciós eladási ár 96, az akciós egységár 88 esetben nem felelt meg az előírásoknak, a korábbi ár feltüntetése miatt pedig 34 üzletben tártak fel jogsértést. A hagyományos boltokban a korábbi ár hiányát 2022-ben az ellenőrzések 16, 2023-ban 13 százalékában kifogásolták, 2024-re ez az arány az NKFH szerint elenyészőre csökkent.

A kiemelt akciós időszakokra vonatkozó adatok kedvezőtlenebb képet mutatnak. Az NKFH idén szeptemberben a tavalyi tapasztalatokra hivatkozva jelentette be, hogy fokozottan ellenőrzi a Black Friday idején futó akciókat: 2025-ben 110 hagyományos üzletet ellenőriztek, és 25-ben, vagyis nagyjából minden ötödikben találtak jogsértést. Ugyanebben a közlésben a hatóság arról is beszámolt, hogy 906 termék online akciós árfeltüntetéséből 131-nél, azaz közel 14 százaléknál állapított meg hiányosságot.

A fővárosi kormányhivatal idén eddig 137 esetben vizsgálta az ártájékoztatási szabályok betartását, és 12 esetben talált jogsértést. Bírságot öt ügyben szabott ki, összesen 29 millió forint értékben, ami átlagosan 5,8 millió forintot jelent eljárásonként.

Milliárdos ügyek, kétéves késéssel

A legnagyobb tételeket a GVH szabja ki, és a lista a hazai online kereskedelem legismertebb neveit tartalmazza. Az Alza.hu üzemeltetőjére, valamint cseh anyavállalatára 2020-ban összesen 892 millió forint bírság jutott: 862 millió a megtévesztő reklámokért, 30 millió eljárási bírságként. A versenyhivatal hat, 2018 januárjától 2019 februárjáig meghirdetett Black Friday-kampányt vizsgált. A reklámok „akár 80 százalékos” kedvezményt ígértek, főleg elektronikai cikkeket, háztartási gépeket mutattak, kiemelkedő kedvezménnyel viszont jellemzően csak néhány ruházati cikk, játék, karóra, illetve telefontok volt kapható.

A Temu európai üzemeltetője, az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited ellen a GVH 2024 márciusában indított eljárást, és 2026 április végén zárta le. A hivatal megállapítása szerint a piactér áthúzott árakkal keltette az árcsökkentés benyomását, holott valódi árcsökkentés nem történt, emellett megtévesztő környezeti és fenntarthatósági állításokat is alkalmazott. A cég elismerte a jogsértéseket, lemondott a jogorvoslatról, 437 millió forint bírságot fizetett, továbbá legalább 882 millió forintot fizet vissza: fejenként 2000 forintot mindenkinek, aki 2023 novembere és 2024 szeptembere között vásárolt nála.

Az About You német üzemeltetője 2025 novemberében 505 millió forint bírságot kapott megtévesztő akciók és a vásárlókra gyakorolt pszichés nyomás miatt. A cég több mint 500 millió forint kompenzációt is vállalt, ebből a 2023-ban vagy 2024-ben rendelő vásárlók fejenként 1750 forintot kapnak. A GVH közlése szerint a vállalásokkal a vállalkozás közel a felére tudta csökkenteni a kiszabott bírságot.

Az eMAG története az ismétlődő mulasztásokról szól

A GVH 2021-ben a 2018-as Black Friday miatt 200 millió forint bírságot szabott ki rá, a cég pedig mintegy 4 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot vállalt. A 2023-as utóvizsgálat hiányos teljesítést tárt fel, ezért újabb 50 millió forint következett. 2026 januárjában egy másik ügyben 235 millió forint bírság jött valótlan kedvezmények, illetve a szállítási és utánvételi költség érthetetlen közlése miatt. Augusztusban pedig további 225 millió, mert a cégcsoport megint hiányosan teljesítette saját vállalásait: az eMAG üzemeltetőire így összesen 710 millió forint versenyfelügyeleti bírság jutott.

A kisebb szereplők sem kivételek. A Mobilredfox Kft. 2026 februárjában 49,9 millió forint bírságot kapott, mert a GVH megállapítása szerint az eredeti árként feltüntetett áthúzott árai gyakran, akár naponta, véletlenszerűen változtak. A lampak.hu webáruházat üzemeltető cseh cégre 2024 májusában 126 millió forint bírság jutott megtévesztő árfeltüntetés és a weboldalon megjelenő sürgető üzenetek miatt.

Budapest-csomag: mit kapott vissza a főváros, és mit nem?

Ahol a rendszer elakad: idő, bírságkedvezmény, országhatár

Az első gond az idő, amely a kereskedőnek dolgozik. Az A&O Shearman ügyvédi iroda 2026-os versenyjogi előadása szerint a GVH fogyasztóvédelmi eljárásai 2024-ben és 2025-ben bruttó átlagban 553 napig, vagyis nagyjából másfél évig tartottak. A Temu-ügy ennél is tovább, több mint két évig húzódott. A Black Friday trükkje egyetlen novemberi héten hoz bevételt, a döntés viszont akkor születik, amikor a vásárló már rég elfelejtette, mit és mennyiért vett.

A második akadály a bírságkedvezmények rendszere. A GVH Versenytanácsa 2025-ben több mint 3,3 milliárd forint bírságkedvezményt adott a jogsértő, de együttműködő vállalkozásoknak, az elnöki ciklus hat éve alatt pedig összesen 21 milliárd forintot. A hivatal ezzel szemben több mint 10 milliárd forint közvetlen fogyasztói kompenzációt ért el, ami valódi eredmény, hiszen ez a pénz a megkárosított vásárlóhoz jut vissza. Az eMAG esete viszont megmutatja a módszer gyengéjét: a cég két utóvizsgálaton is elbukott, mert nem teljesítette maradéktalanul azt, amit maga vállalt.

A harmadik korlát az országhatár, mert a vásárlások egyre nagyobb része külföldi kereskedőnél történik. A BiztosDöntés.hu számítása szerint 2025 harmadik negyedévében a magyar bankkártyákkal 1192 milliárd forintot költöttek külföldi internetes áruházakban, a hazai webshopok forgalma pedig 970 milliárd forint alatt maradt. A szám torzít, mert az Alza és az eMAG is külföldi kereskedőként szerepel a statisztikában. A PwC adatai szerint 2026 első negyedévében a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka rendelt külföldről, kínai webáruházból 1,6 millióan. A szaktárca már 2024-ben jelezte: külföldi webáruháznál a fogyasztói jogok érvényesítése számottevően nehezebb lehet.

Mit tehet a vásárló Black Friday előtt

Akciós termék vásárlásakor az első lépés a 30 napos legalacsonyabb ár megkeresése, és a hirdetett százalék visszaszámolása ehhez az árhoz. A BFKH ajánlása szerint a végső árral érdemes számolni, a kiszállítás, az utánvét és minden egyéb díj hozzáadásával. A webáruház megbízhatóságáról az NKFH súlyos jogsértést elkövető webáruházakat tartalmazó adatbázisa ad tájékoztatást. A GVH szerint az ár-összehasonlító oldalak és alkalmazások átfogó képet adnak arról, mennyiért kínálják ugyanazt a terméket más kereskedők.

Online vásárlásnál a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül el lehet állni a szerződéstől, és ez a jog a novemberi leárazások idején is ugyanúgy megilleti a vevőt. Ha a kereskedő a 30 napos árat nem tünteti fel, vagy a kedvezményt rossz alapárhoz számolja, és a webáruházzal nem sikerül megegyezni, a vásárló a fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a békéltető testülethez fordulhat. A Black Friday nem az egyetlen terep, ahol az árak és az árcédulák körül vita folyik.

Pályakezdők munkanélkülisége: ki építi újra a karrierlétra alsó fokát?

A Polkorrekt véleménye

Az a hatóság, amely október végén a vásárlók óvatosságára apellál, de közleményében meg sem nevezi a 2022 óta hatályos 30 napos szabályt, a hétköznapi embertől várja el azt, amit maga sem mond ki. Ha az ellenőrzött hagyományos boltok nagyjából ötödében jogsértést találnak, és egy megtévesztő akcióról két év múlva születik döntés, akkor a felelősség nem a fogyasztó figyelmetlenségén múlik. A Temu-ügy fejenként 2000 forintos kártalanítása és az eMAG kétszer is elmaradt vállalása azt mutatja meg, milyen kevés visszatartó erő marad a büntetésben, ha évekkel a vásárlás után érkezik. A versenyhivatalnak és a fogyasztóvédelemnek a legfontosabb vásárlási héten kellene a leggyorsabbnak lennie, nem évekkel utána.

Források

1. MTI / Nemzeti Hírügynökség: A Black Friday veszélyeire figyelmeztet a GVH, 2026. október 30. [FORRÁS: az MTI-cikk URL-je – beszerzendő] (a GVH idei közleményének tartalma, a Black Friday dátuma)
2. Nemzeti Jogszabálytár: 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, 2/A. §, https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2009-4-20-2K (a 30 napos és a 15 napos szabály szövege)
3. Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal: Jogszabályi változások az árak feltüntetésében, https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/komarom-esztergom/megye/hirek/hir/jogszabalyi-valtozasok-az-arak-feltunteteseben (a hatálybalépés napja, 2022. május 28.)
4. Adózóna: Május 28-tól egységes szabályok vonatkoznak az akciós árakra, https://adozona.hu/altalanos/Majus_28tol_egyseges_szabalyok_vonatkoznak__1SZO2T (a 2019/2161-es uniós irányelv átültetése)
5. Európai Unió Bírósága: sajtóközlemény az Aldi Süd-ügyben hozott ítéletről (C-330/23), 2024. szeptember, https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2024-09/cp240152hu.pdf
6. Budapest Főváros Kormányhivatala: Útikalauz a „Black Friday” és „Black November” útvesztőjéhez, https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/hirek/hir/utikalauz-black-friday-es-black-november-utvesztojehez (a hatósági ellenőrző lista)
7. Budapest Főváros Kormányhivatala: Szigorú fogyasztóvédelmi fellépés az akciós árakkal trükköző kereskedőkkel szemben, 2026, https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/hirek/hir/szigoru-fogyasztovedelmi-fellepes-az-akcios-arakkal (137 vizsgálat, 12 jogsértés, 29 millió forint bírság)
8. NKFH: sajtóközlemény az akciós árak ellenőrzéséről, 2025. augusztus 29., https://nkfh.gov.hu/uploads/NKFH_Sajtokoezlemeny_akcios_arak_ellenorzese_c6112c3b7f.pdf (közel 4000 üzlet, 96, 88 és 34 jogsértés, kifogásolási arányok)
9. Economx: az NKFH Black Friday-ellenőrzéseiről, 2026. szeptember 21., https://www.economx.hu/gazdasag/black-friday-nkfh-fogyasztovedelem-akcio-ellenorzes/ (110 üzletből 25 jogsértés, 906 termékből 131 hiányosság)
10. NKFH: súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatbázisa, https://nkfh.gov.hu/jogserto-weboldalak
11. Adózóna / MTI: 892 milliós bírság az Alza.hu webáruháznak, 2020. július, https://adozona.hu/altalanos/892_millios_birsag_az_Alzahu_webaruhaznak_0RGJJL
12. HVG: Elkezdte kompenzálni a megtévesztett magyar vásárlókat a Temu, 2026. július 20., https://hvg.hu/kkv/20260720_elkezdte-kompenzalni-a-megtevesztett-magyar-vasarlokat-a-temu (a Temu-ügy megállapításai, a 2000 forintos kompenzáció)
13. Economx: eljárás a Temu ellen, 2026. április 28., https://www.economx.hu/belfold/2026/04/28/temu-gvh-gazdasagi-versenyhivatal-fizetes-birsag-buntetes/ (az eljárás 2024. márciusi indulása)
14. Adózóna: GVH: a Temu együttműködött a magyar versenyhatósággal, 2026, https://adozona.hu/altalanos/GVH_a_Temu_egyuttmukodott_a_magyar_versenyh_VWDBBO (a jogsértés elismerése, lemondás a jogorvoslatról)
15. GVH: About You to pay more than one billion forints to Hungarians, 2025. november, https://gvh.hu/en/press_room/press_releases/press-releases-2025/about-you-to-pay-more-than-one-billion-forints-to-hungarians (505 millió forint bírság, a bírság közel felére csökkentése)
16. Telex: Elkezdte kompenzálni az About You azokat, akik 2023-ban vagy 2024-ben rendeltek tőlük, 2026. március 13., https://telex.hu/gazdasag/2026/03/13/about-you-kompenzacio-fizetes-1750-forint-gvh-buntetes (a fejenkénti 1750 forint)