Hol tart Magyarország? A Fidesz öt állítása és a benzinár a tények mérlegén
Hol tart Magyarország? A Fidesz ezzel a kérdéssel sorolta fel öt pontban, szerinte mit rontott el a Tisza-kormány fél év alatt. Megnéztük, mi áll az állítások mögött, a legtöbbet emlegetett témát, a benzinárat pedig külön is végigkövettük a hivatalos adatokon.
A Fidesz öt pontját Havasi Bertalan, a párt sajtófőnöke küldte el közleményként az Origónak, amely október 12-én közölte a szöveget. Ugyanez a lista a Fidesz kiadói jelzésével kiadványként is terjed. Az eredmény vegyes: van benne valós probléma, de a legsúlyosabb vádakat a tények nem támasztják alá, a benzinárról szóló állítás pedig lényeges részleteket hallgat el.
Hol tart Magyarország a Fidesz szerint?
A Fidesz-közlemény öt állítást tesz, amelyeket itt saját szavainkkal foglalunk össze:
- a Tisza-kormány adót és benzinárat emelt, a megígért adócsökkentés pedig elmaradt;
- az országban önkényuralom épül, a kormány fenyegetéssel és erőszakkal akarja betiltani az ellenzéket;
- a kis- és középvállalkozások helyzete romlik, a munkanélküliség nő;
- a kormány a külföldi cégeknek kedvez, ezért a párt szerint „újragyarmatosítás” zajlik;
- a magyarok adóterhe nő, a külföldiek viszont kimaradnak az adóemelésekből.
A legkönnyebben ellenőrizhető vád a benzinárról szól, ezért ezzel kezdjük.
Ki emelte a benzinárat?
A védett árat a választás előtt vezették be, ideiglenesen
Orbán Viktor 2026. március 9-én jelentette be, hogy a kormány visszahozza az üzemanyag-ársapkát. A védett fogyasztói ár literenként 595 forint volt a 95-ös benzinnél, a gázolajnál pedig 615 forint. Ezt az árplafont júniusban a Tisza-kormány vezette ki, a Lakmusz összefoglalója szerint. A kutakon azóta piaci ár érvényes, akárcsak 2022 decembere és 2026 márciusa között, az előző kormány idején.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) heti adatai szerint szeptember 28-án a 95-ös benzin átlagára 634,82 forint, a gázolajé 709,33 forint volt literenként. Az autós tehát valóban többet fizet, mint tavasszal. A drágulást viszont nem adóemelés okozta, hanem az, hogy megszűnt egy ideiglenes, a kampány hajrájában bevezetett ársapka.
A jövedéki adó a leggyakoribb üzemanyagoknál nem nőtt
A jövedéki adó az üzemanyag literenként fizetett, fix összegű adója. A Fidesz azt állítja, hogy a Tisza-kormány ezt is megemelte. A Lakmusz tényellenőrzése szerint a 95-ös benzinnél és a korábban védett áras gázolajnál egyáltalán nem emelkedett a jövedéki adó a kormányváltás óta: literenként továbbra is 139,55, illetve 128,28 forint.
Júliusban valóban nőtt az adó, de csak az általános kulcs, amely főként a prémium üzemanyagokat terheli. Ezt az emelést az előző kormány építette be törvénybe: a 2024-ben elfogadott inflációkövető szabály szerint évente igazítják, 2025 végén pedig a Fidesz-többség döntött arról, hogy 2026-ban január helyett júliustól lép életbe. A csökkentett jövedéki adó közel áll az uniós minimumhoz, amely a jelenlegi árfolyamon benzinnél nagyjából 131,5 forintnak felel meg.
A drágulás fő oka a világpiac
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Világgazdaság beszámolója szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a Brent kőolaj hordónkénti ára a januári 67 dolláros átlagról 101-102 dollár körülire nőtt. Ezt a drágulást egyetlen magyar kormány sem tudja kivédeni, legfeljebb tompítani.
Tompítani a kormány is próbálja. A fuvarozók december 31-ig literenként 25 forinttal több jövedéki adót igényelhetnek vissza, ami a Portfolio szerint 6,3 milliárd forintos támogatás. A legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai decemberig havi 5000 forintos üzemanyag-támogatást kapnak.
Rekordár? Az adatok mást mutatnak
A fideszes politikusok rendszeresen azt sugallják, hogy ilyen drága benzin még nem volt. A MEKH adatsora szerint 2022 és 2025 között 19 olyan hét volt, amikor a benzin heti átlagára meghaladta az idei csúcsot. A legmagasabb, 660,57 forintos átlagárat 2022. december 12-én mérték. Európai összevetésben a magyar benzin a hatodik legolcsóbb az unióban, a Lakmusz az Európai Bizottság szeptemberi adatai alapján ezt is ellenőrizte. Kármán András pénzügyminiszter tehát túlzott, amikor a második-harmadik legolcsóbbnak nevezte.
Hol tart Magyarország valójában? A másik négy állítás
Adóemelés: van, csak máshol, mint ahol a Fidesz mutatja
A kérdésre, hogy hol tart Magyarország az adózásban, az első pont csak félig ad igaz választ. A kormány tervezete szerint 2027-től a kizárólag magánszemélyeknek számlázó új katás vállalkozók havi 100 ezer forintot fizetnének, a mostani katások 2027-ben 75 ezret, 2028-tól szintén 100 ezret. Ma ez az összeg 50 ezer forint. A főállású katásoknak ez valódi adóemelés, és a kampányban nem szerepelt: Magyar Péter csak szeptember végén, Szolnokon jelentette be.
Ugyanez a csomag a 2022-ben kizárt csoportokat is visszaengedi a katába. A mellékállásúak havi 50 ezer forintot fizetnének, ismét lehetne cégeknek számlázni, az éves bevételi határ pedig 18-ról 22 millió forintra nőne. A tervezet egyelőre társadalmi egyeztetésen van, törvény még nincs belőle.
Törvény lett viszont a MOL különadójának szigorításából, hogy a parlament júliusban sávossá tette és 2027 végéig meghosszabbította. 2027-től jön a vagyonadó is, az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után évi 1 százalékkal, 100 milliárd fölött 1,5 százalékkal. Az ígért adócsökkentésről a Fidesz-közlemény azt állítja, hogy „semmi nem lett” belőle. A személyi jövedelemadó csökkentése valóban nem valósult meg, a 2027-es költségvetést azonban a kormány csak október végén nyújtja be, így ez az ítélet egyelőre korai.
Önkényuralom: ennyi igazolható a tényekből
Arra, hogy a kormány erőszakkal akarná betiltani az ellenzéket, nem találtunk forrást. A vád hátterében valós ügyek állnak, ezek azonban mást mutatnak. Júliusban az ügyészség a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) milliárdos pénzosztása miatt indított hűtlen kezelési nyomozásban kutatást tartott abban az adatközpontban, ahol a Fidesz szerverei működnek. A 444 beszámolója szerint a Legfőbb Ügyészség jogszerűnek ítélte a kutatást, a tervezett lefoglalást viszont túl tágnak tartotta, ezért ebben a Fidesz panaszának helyt adott.
Jogállami kifogásokat független szervezetek is megfogalmaztak. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Alaptörvény 17. módosításában szereplő képviselői cikluskorlát az ellenzéket jobban sújthatja, mint a kormányt, a szervezet azt is kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés csak öt napig tartott. Szeptemberben a Tisza-többség egyetlen Fidesz-KDNP jelöltet sem szavazott meg a Médiatanácsba, ami a bevett parlamenti szokással szakított. Ezek valós, bírálható lépések, egypártrendszer építését azonban nem bizonyítják.
Munkanélküliség: nő, de nem most kezdett nőni
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkanélküliségi ráta a májusi 4,3 százalékról augusztusra 4,7 százalékra emelkedett, 229 ezer munkanélkülivel. Az állítás ebben a formában igaz. Januárban, még az Orbán-kormány alatt, a ráta 4,6 százalék volt, a nyilvántartott álláskeresők száma pedig augusztus végén 1,5 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A romló foglalkoztatás tehát nem a kormányváltással kezdődött. A kis és középvállalkozások helyzetéről nem találtunk friss, átfogó adatot, így a „napról napra nehezebb” állítás vélemény, nem mérés.
Külföldi cégek: egyetlen konkrét pont áll meg
Az „újragyarmatosítás” politikai minősítés, adat nincs mögötte. Egy konkrét döntés viszont valóban a nagy, többnyire külföldi hátterű áruházláncoknak kedvez. Az Országgyűlés augusztus 3-án kivette a kiskereskedelmi különadóból azt a szabályt, amely miatt a kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kellett számítani. A Világgazdaság szerint ez évi többmilliárdos megtakarítást nyithat meg a láncok előtt. A 4,5 százalékos felső adókulcs ugyanakkor megmaradt.
Az ötödik állítás, hogy a külföldiek kimaradnak az adóemelésekből, félrevezető. A MOL magyar vállalat, a vagyonadót pedig elsősorban a leggazdagabb magyarok fizetik majd: a Reuters a Forbes listája alapján Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort nevezte meg a két legnagyobb vagyonú magyarként.
Mit hallgat el a Fidesz, és mit a kormány?
A Fidesz öt állítása nem említi, hogy a védett árat a saját kormánya vezette be a választás előtt, és azt sem, hogy a prémium üzemanyagok adóemelését szintén az előző parlamenti többség ütemezte. Arról sem esik szó, hogy a katát 2022-ben az Orbán-kormány szűkítette, ezzel több mint százezer vállalkozót tolva ki belőle, a szerverügy pedig egy letartóztatottakkal futó büntetőeljárás része.
A kormány viszont azt kerüli, hogy kimondja: a főállású katások tételes adójának duplázása adóemelés, a választási program pedig adócsökkentést ígért. Azt is ritkán teszi hozzá, hogy a Legfőbb Ügyészség a lefoglalást túlzónak ítélte, és hogy a kiskereskedelmi különadó módosításából a nagy láncok profitálhatnak.
Mit jelent a benzinár vidéken és a városban?
Az üzemanyag ára mindenkit érint, de nem egyformán. Budapesten és a nagyvárosokban a tömegközlekedés részben kiváltja az autót. A kistelepüléseken élők, a vidéki ingázók és a gazdálkodók viszont nehezebben mondhatnak le róla. Az ő terhüket a jelenlegi segítség csak részben enyhíti: a havi 5000 forintos támogatás kizárólag a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosainak jár, a benzines autósoknak nem.
A gyengébb gazdasági helyzetű vármegyékben a drágulás nagyobb arányú terhet jelent. A KSH 2025 harmadik negyedéves adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legmagasabb a munkanélküliség, 8,3 százalék, utána Nógrád és Somogy következett. Ahol kevesebb a munkahely és alacsonyabbak a bérek, ott a havi tankolás a családi költségvetés nagyobb részét viszi el. A fuvarozói adó-visszatérítés közvetve segíthet ezeken a térségeken is, ha a szállítási költség kevésbé nő, és ezt a kereskedők nem nyelik le.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
Hogy hol tart Magyarország, azt a hétköznapi ember elsősorban a pénztárcáján méri. Az autós ma piaci árat fizet a benzinért, amely Európában még mindig az olcsóbbak közé tartozik, de érezhetően több a tavaszi, kampányidőszaki árnál. A jövedéki adó ebben nem játszik szerepet, a világpiaci olajár annál inkább. A katás vállalkozónak, legyen fodrász, taxis vagy villanyszerelő, 2027-től valóban több adót kell fizetnie, ha főállásban dolgozik, cserébe nagyobb lesz a nyugdíj- és táppénzalapja, és újra számlázhat cégeknek. A milliárdos vagyonúak új adót fizetnek majd, a nagy áruházláncok viszont könnyítést kaptak.
A Polkorrekt véleménye
A Fidesz öt állítása valós gondokra épít, de féligazságokkal: a benzinár emelkedését úgy írja a Tisza-kormány számlájára, hogy elhallgatja, az olcsó tavaszi árat saját kampányárplafonja tartotta lent. A Tisza-kormány sem ússza meg ennyivel: a főállású katások adójának duplázása adóemelés, és ezt a választás előtt el kellett volna mondani azoknak, akik az „adócsökkentés kormányára” szavaztak. A hétköznapi embernek nem kampányszlogenekre van szüksége, hanem arra, hogy a hatalom és az ellenzék is kimondja, mennyibe kerül neki egy döntés, és ki fizeti meg.
Források
- Origo: Havasi Bertalan öt pontja (2026. október 12.)
- Lakmusz: a jövedéki adó valós alakulása (2026. szeptember 24.)
- Lakmusz: rekordon van-e a benzinár? (2026. október 10.)
- MEKH: üzemanyagárak heti idősora
- NAV: valorizált jövedékiadó-mértékek
- Világgazdaság: a Brent-ár alakulása (2026. október 5.)
- Portfolio: fuvarozói adó-visszatérítés (2026. október 9.)
- Portfolio: a kata új szabályai (2026. október 9.)
- Telex: vagyonadó és kata (2026. október 6.)
- Világgazdaság: a kata a Tisza programjában
- 444: a MOL különadójának szigorítása (2026. július 15.)
- 444: a Legfőbb Ügyészség döntése a szerverügyben (2026. augusztus 12.)
- Magyar Nemzet: jogvédők a 17. alaptörvény-módosításról
- Magyar Nemzet: a médiatanácsi szavazás
- Economx: KSH-adatok, 2026. augusztus
- Adózóna: KSH-adatok, 2026. május
- Világgazdaság: a kiskereskedelmi különadó módosítása
- Reuters: a vagyonadó javaslata (2026. október 6.)
- Economx: vármegyei munkanélküliség (KSH)
