Árrésstop-per: az MNB adatai cáfolják Brüsszel fő érvét
Az Európai Bizottság július 8-án az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot az árrésstop miatt. A kereset központi állítása szerint a szabály olyan alacsonyra szorítja a beszerzési és az eladási ár közötti rést, hogy a kereskedők kénytelenek veszteséggel árulni az érintett termékeket.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentése ezzel szemben a kiskereskedelmi láncok saját beszámolóiból azt állapította meg, hogy a cégek alkalmazkodtak a korlátozáshoz, és a jövedelmezőségük nem romlott. A két dokumentum ugyanarról a piacról két ellentétes képet fest, és a magyar sajtó egyik oldala sem tette még egymás mellé őket.
Mit állít a Bizottság az árrésstop-perben
A Bizottság két külön kötelezettségszegési eljárást visz a bíróság elé. Az INFR(2025)2052 számú ügy az élelmiszerek árrésének korlátozásáról, az INFR(2025)2102 számú a drogériai termékekről szól. A testület 2025 júniusában felszólító levelet, 2025 decemberében indokolással ellátott véleményt küldött Budapestnek, majd mivel a szabály érvényben maradt, júliusban a bírósághoz fordult.
A jogalap a szolgáltatási irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke, vagyis a letelepedés szabadsága. A Bizottság szerint az árréskorlátozás főként a nem magyar vállalkozásokat sújtja, és ezzel megkülönböztetést valósít meg. A közlemény külön hangsúlyozza, hogy az árrés nem azonos a nyereséggel, hogy a kereskedő ebből fizeti a bért, a szállítást, a raktárt és az üzlethelyiséget. A Bizottság számítása szerint az élelmiszer-kiskereskedelemben az átlagos árrés 30, a drogériáknál 35 százalék, miközben a tényleges nyereség mindössze 3-4 százalék körül mozog.
A magyar szabály 2025 tavasza óta 10 százalékban korlátozza az árrést egyes alapvető élelmiszereknél, és 15 százalékban bizonyos drogériai termékeknél. A kormányrendeletet többször meghosszabbították, majd 2026 májusában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénybe emelték, így a korlátozás ma határidő nélkül él.
Mit mért az MNB ugyanazon a piacon
A jegybank 2026. június 25-én közzétett Inflációs jelentése külön fejezetet szentelt az árrésstopnak. Az MNB becslése szerint az intézkedés a bevezetésekor összesen 1,4 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árakat. A kivezetés hatását a jegybank arra a feltevésre építve vizsgálta, hogy a korlátozás június végén megszűnik, és arra jutott, hogy a bevezetéskor mért árcsökkentő hatásnak csupán a negyede épülne vissza az árakba.
A jelentés indoklása a perben a legfontosabb mondat. A jegybank a vállalati beszámolókból becsült árrések alapján azt írja, hogy a láncok már jelentős részben alkalmazkodtak a korlátozáshoz. Az MNB értékelése szerint a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, és éppen ezért várható a kivezetés után is csak mérsékelt áremelés. A Monetáris Tanács június 23-i közleménye ugyanezt rögzíti: az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne az infláció a 3 százalékos jegybanki cél fölé.
Ha a láncok a saját mérlegük szerint nem vesztettek a jövedelmezőségükből, akkor a Bizottság „veszteséges értékesítés” érve legalábbis kérdéses. Az egyik dokumentum a Bizottság saját számítása, a másik a magyar jegybank mérése. A bíróság előtt mindkettő egy fél állítása lesz, és a kettő nem lehet egyszerre igaz.
Ki nyer az árrésstop kivezetésén
A kérdés nem elméleti. A Tanács 2026-os országspecifikus ajánlása kifejezetten azt kéri Magyarországtól, hogy fokozatosan vezesse ki az ár és kamatplafonokat, valamint az ezekkel egyenértékű intézkedéseket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szeptemberben ugyanezt sürgette, arra hivatkozva, hogy a KSH júliusi adatai szerint az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,4 százalékkal csökkent, miközben a mezőgazdasági termelői árak 13,9 százalékkal estek.
Ez az adatpár külön figyelmet érdemel. Ha a termelői ár közel 14 százalékkal, a bolti ár viszont csak 4,4 százalékkal esett, akkor a különbözet valahol a lánc közepén maradt. Az árrésstop pontosan ezt a rést korlátozza. A kivezetés után a kereskedő szabadon dönt a haszonkulcsról, a termelő pedig továbbra is az alacsonyabb felvásárlási árat kapja. Az MNB szerint az áremelés a kivezetés után mérsékelt lesz, de ez az áremelés nem a termelőhöz, hanem a kereskedőhöz kerül.
Mit jelent ez a magyar háztartásoknak
A jegybank számítása szerint a kivezetés 2026 negyedik negyedévében és 2027 első felében 0,4 százalékponttal emelné meg az inflációs pályát, egy év múlva pedig már csak 0,1 százalékponttal. Éves átlagban az infláció a kivezetés mellett is 2,0 százalékon alakulna idén, 2,5 százalékon jövőre, 3,0 százalékon 2028-ban. Ez makroszinten kezelhető.
Az átlagember szintjén a számítás más. A korlátozás alapvető élelmiszerekre vonatkozik: tejre, húsra, tojásra, olajra, cukorra. Ezek a kiadások a kis jövedelmű háztartások kosarában aránytalanul nagy súlyt visznek. Egy 0,4 százalékpontos inflációs többlet a teljes fogyasztói kosárra vetített átlag; az alapvető élelmiszereknél a tényleges emelés ennek többszöröse lehet, mert a hatás erre a szűk termékkörre összpontosul. Az MNB jelentése erre a bontásra nem tér ki, és a kormány hatásvizsgálata sem nyilvános.
A Tisza-kormány eddig nem vezette ki az árrésstopot, a Bizottság pedig azt is kifogásolja, hogy a májusi törvénybe emeléssel a szabály állandóvá vált. A bírósági eljárás évekig tarthat. Ez idő alatt a kormány bármikor dönthet a kivezetésről, és a kamara, a Bizottság és a Tanács egyszerre nyomja ebbe az irányba. Aki a boltban fizet, annak egyetlen kérdése marad: ha a láncok a jegybank szerint nem veszítettek, mit kapnak vissza a kivezetéskor, és kitől.
A Polkorrekt véleménye
Brüsszel a kereskedelmi láncok veszteségéről beszél, a magyar jegybank mérlegadatból mutatja ki, hogy ilyen veszteség nincs. Ha a per az egyenlő bánásmódról szól, azt vállalni kellene nyíltan, és nem a veszteség meséjét kellene a bíróság elé vinni. A kormány pedig tartozik a hétköznapi embernek egy nyilvános hatásvizsgálattal arról, hogy a kivezetés mennyivel drágítja a tejet és a tojást, mert a 0,4 százalékpontos átlag mögött a legszegényebb háztartások fizetik a legtöbbet. A termelői ár 14 százalékkal esett, a bolti csak 4-gyel. Amíg erre senki nem ad magyarázatot, az árrésstop kivezetése nem piaci tisztulás, hanem ajándék a láncoknak.
Források
- Európai Bizottság: Júliusi kötelezettségszegési csomag, Magyarország bíróság elé utalása az árréskorlátozások miatt, INFR(2025)2052 és INFR(2025)2102, 2026. július 8. ő]
- Magyar Nemzeti Bank: Inflációs jelentés, 2026. június, https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-26.pdf
- Magyar Nemzeti Bank: Közlemény a Monetáris Tanács 2026. június 23-i üléséről, https://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-tanacs/kozlemenyek/2026/kozlemeny-a-monetaris-tanacs-2026-junius-23-i-uleserol
- Az Európai Unió Tanácsa: A Tanács ajánlása Magyarország gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról, 11129/26, 2026, https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11129-2026-INIT/en/pdf
- Európai Bizottság: 2026 Country Report Hungary, SWD(2026) 217 final, 2026. június 3., https://economy-finance.ec.europa.eu/document/download/5d1d6502-7eb9-4f3a-a6e5-59a4037cea6d_en
- Agence Europe (Belgium): Restrictions on price margins, Commission refers Hungary to CJEU, 2026. július 8., https://agenceurope.eu/en/bulletin/article/13905/38/
- Hungary Today / MTI: European Commission Takes Price Margin Case to EU Court, 2026. július 9., https://hungarytoday.hu/european-commission-takes-price-margin-case-to-eu-court/
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása az árrésstop kivezetéséről, 2026. szeptember (a Pénzcentrum 2026. szeptember 17-i tudósítása nyomán; a KSH júliusi adatai ugyanitt), https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20260917/megszolalt-a-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-az-arresstoprol-haladektalanul-kivezetnek-az-intezkedest-1205677
- Portfolio.hu: Bíróság elé citálja Magyarországot Brüsszel az árréssapkák miatt, 2026. július 8., https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20260708/birosag-ele-citalja-magyarorszagot-brusszel-az-arressapkak-miatt-848346
- 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, 2026. májusi módosítás
