Gyermekvédelmi béremelés: az azonnali 25 százalékból novemberi részlet lett
A Tisza választási programja azonnali, 25 százalékos emelést ígért a gyermekvédelmi intézményrendszer dolgozóinak. A gyermekvédelmi béremelés első részlete ehhez képest a novemberi kifizetéssel érkezik, a második januárban, a miniszterelnök hétfői rádiónyilatkozata szerint pedig a minimálbér emelése és egy tervezett adójóváírás is beleszámít a végösszegbe.
Ugyanezen a hétfőn nyújtotta be a kormány a gyermekvédelmi törvénycsomagot, két nappal azután, hogy nyilvánosságra hozta a rendszer állapotáról szóló saját, 220 oldalas jelentését.
Mit ígért a program, és mit mond a naptár
A Tisza választási programja a gyermekvédelemben foglalkoztatottak azonnali, általános, 25 százalékos emelését tartalmazta. A gyermekvédelmi béremelés menetrendje szeptember 3-án, a kormányzati sajtótájékoztatón ebből már két lépcső lett: a miniszterelnök október közepéről és a jövő januárról beszélt, a szociális dolgozók, a gyermekvédelemben dolgozók és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak esetében egyaránt.
Szeptember 14-én reggel a Kossuth Rádióban a menetrend ismét mozdult. A kormányfő az első részletet a novemberi kifizetéshez kötötte, a másodikat januárhoz, a mértéket pedig már „20-25 százalékos” emelésként írta le. Ehhez hozzátette azt is, hogy „közben történni fog egy minimálbér-emelés és egy adócsökkentés”.
Ugyanaznap délután, a parlamenti felszólalásában a kormányfő úgy fogalmazott, hogy az első lépést még idén ősszel, a másodikat januártól vezetik be. Október közepe, ősz, november: három hét alatt három megfogalmazás ugyanarra az első részletre. A pontos hatálybalépés napját eddig egyetlen kormányzati közlemény sem rögzítette.
A gyermekvédelmi béremelés két részlete, és ami beleszámít
A számítás módja nem részletkérdés. A szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók jelentős része a mediánbér alatt keres, és a kormányprogram szerint 2027-től adójóváírásra lenne jogosult. Ha ezt a növekményt a kabinet beleszámítja a mostani 20-25 százalékba, akkor a munkáltatói bérfejlesztés ténylegesen ennél kisebb lesz, hiszen az adójóváírás a béremeléstől függetlenül is emelné a nettó fizetést.
Az ágazati érdekképviseletek mást kértek. A szeptember 2-i Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumon nem született bérmegállapodás, a munkavállalói oldal követelése az azonnali, június 1-jéig visszamenőleges 25 százalék volt. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete ezután sztrájkkészültséget hirdetett. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek még a kormányalakítás előtt közös levelet küldtek a miniszterjelöltnek, amelyben a 25 százalékos bérrendezést első lépésnek nevezték, és 2026-on belüli döntést kértek.
Érdemes hozzátenni, honnan indul ez a bérszint. Az előző kormány idején, 2026 januárjától 15 százalékos kiegészítő bérpótlékot vezettek be a szociális és gyermekvédelmi területen, az ágazati összevont pótlék összege viszont változatlan maradt. A területen utoljára 2022-ben volt rendkívüli, mintegy 20 százalékos emelés. A közalkalmazotti bértábla garantált illetményei évek óta a minimálbérhez és a bérminimumhoz tapadnak, ezért a szakképzettség és a gyakorlat elismerése gyakorlatilag eltűnt a rendszerből.
Tízmilliárd, kilenc és fél, vagy kilenc egész négy
A gyermekvédelmi béremelés mellett krízisprogram is indul, a bejelentett összeg viszont forrásonként eltér. A miniszterelnök a parlamentben tízmilliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be, és ezen belül hatmilliárdot közvetlen szakmai programokra, 3,4 milliárdot azonnali eszközfejlesztésre nevezett meg. A két tétel összege 9,4 milliárd. A Portfolio ugyanerről a programról 9,5 milliárd forintot írt, az MTI szemléjére hivatkozó beszámolók pedig szintén 9,5 milliárdot idéztek a szombati sajtótájékoztatóról.
A különbség nem óriási, a jelenség viszont beszédes: ugyanarról a programról három szám kering, és egyik közlemény sem magyarázza az eltérést. Egy olyan ágazatban, ahol a jelentés szerint férőhelyek állnak üresen nevelő hiányában, a fél milliárd forint nem kerekítési hiba.
A jelentés, amely mögé a számok kerültek
A kormány szeptember 12-én tette közzé a gyermekvédelmi rendszerről készített jelentését. A dokumentum a május és augusztus között végzett felmérésen alapul: a vizsgálók 12 vármegyében 19 intézményt kerestek fel, mintegy ötszáz szakemberrel beszéltek, és csaknem száz óra személyes beszélgetést folytattak. A jelentés szerint közel 130 ezer gyermek szerepel veszélyeztetettként a nyilvántartásban, 23 ezren élnek állami gondoskodásban, az állami fenntartású intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben 1684 gyermekbántalmazási esetet jegyeztek fel, évente pedig nagyjából 17 ezer szökés történik. A második fázis jelentését a tárca 2026 végére ígéri.
Egy adat itt is ellentmond önmagának. A vizsgálóbizottság tiszás elnöke júliusban, a testület alakuló ülése előtt még 21 ezer, a szakellátásban élő gyermekről beszélt, a szeptemberi jelentés viszont 23 ezret rögzít. Az eltérés okát egyik dokumentum sem magyarázza, és az sem derül ki, hogy a két szám ugyanarra az ellátási körre vonatkozik-e.
Akik a gyermekvédelmi béremelésből kimaradnak
Van egy csoport, amelyik idén semmilyen bérrendezést nem kap, miközben tavaly december óta a gyermekvédelmi intézményekben is szolgál. A Belügyminisztérium szeptember 3-án rendkívüli ülésre hívta össze a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot, ahol a szakszervezetek egybehangzó beszámolói szerint a tárca vezetői közölték: a költségvetés helyzete miatt 2026-ban már nem emelkednek a rendvédelmi fizetések. A bérrendezést 2027-re ígérik, a mértékéről és az időpontjáról viszont nincs kormánydöntés, az új rendvédelmi életpályamodell végleges változata pedig a tervek szerint 2027 végére készül el.
A reakció gyors volt. A Független Rendőr Szakszervezet közleményben erősítette meg a döntést, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy ha ősz végéig nincs érdemi előrelépés, a dolgozók tömeges betegállománnyal, letétbe helyezett felmondásokkal vagy egyes munkavállalói csoportok munkabeszüntetésével próbálnak nyomást gyakorolni. Hivatásos rendőr nem sztrájkolhat, a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók egy része viszont igen. A gyermekvédelmi béremelésről szóló bejelentések erre az állományra nem terjednek ki, noha decembertől a gyermekvédelmi intézményekben is szolgálatot teljesítenek.
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke, aki egyben a büntetés-végrehajtási szakszervezetek szövetségének főtitkára, az MTI-nek azt mondta: az állomány már 2026-ban lépést várt, ugyanakkor biztatónak tartják, hogy a belügyminiszter nyilatkozata szerint a 2027-es költségvetés tárgyalásakor sor kerül a bérrendezésre. Ez ígéret, nem kormánydöntés.
A rendelet, amely rendőrt vitt a javítóintézetbe
Hogy a rendvédelmi állomány egyáltalán szóba kerül egy gyermekvédelmi cikkben, annak konkrét jogszabályi oka van. Az előző kormány 2025. december 10-én, a Szőlő utcai botrány csúcspontján adta ki a 386/2025. (XII. 10.) Korm. rendeletet a javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről. A jogszabály az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel fenntartott veszélyhelyzeti hatáskörben született, és a megjelenése napján hatályba is lépett.
A rendelet szerint a javítóintézetek irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el, a fenntartásukról a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik, a rendőrség pedig folyamatos, bűnmegelőzési célú felügyeletet biztosít az intézetekben. Néhány héttel később a rendőri jelenlét kiterjedt a gyermekotthonokra is. Egy gyermekvédelemben dolgozó névtelen forrás arról számolt be a Népszavának, hogy van olyan otthon, ahová naponta háromszor-négyszer is kiszállnak a rendőrök, és van olyan, ahová egyszer sem. A lap kérdéseire sem az Országos Rendőr-főkapitányság, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt.
Ez a szerkezet szeptember 6-i kormányzati közlemény szerint október elsejével megszűnik. A javítóintézeti hálózat visszakerül a gyermekvédelmi rendszerbe, a fejlesztésére három év alatt 3 milliárd forintot fordítanak: idén félmilliárdot, jövőre másfél milliárdot, két év múlva egymilliárdot. Az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai intézetben megerősítik a személyi állományt, a rendészek kiegészítő képzést kapnak, a Szőlő utcai egységet pedig nem nyitják újra, és a korábban tervezett 350 férőhelyes országos intézet sem épül meg.
Két intézkedés fut tehát egymással szemben. Az egyik rendvédelmi feladattá tette a javítóintézeti nevelést, a másik most visszaadja a gyermekvédelemnek. A közte eltelt tíz hónapban dolgozó rendészek és nevelők egyik oldalon sem kerültek be a béremelésről szóló mondatokba.
Ami októbertől és jövőre jön
A következő hetek menetrendje ma három tételből áll, és mindhárom terv, nem tény. A kormány közlése szerint október elsejével megtörténik a javítóintézetek visszavétele. A miniszterelnök bejelentése szerint a gyermekvédelmi béremelés első részlete a novemberi kifizetéssel, a második januárban érkezik. A szeptember 14-én benyújtott törvényjavaslat hat törvényt módosítana, köztük a gyermekvédelmi, a reklám-, a média-, a köznevelési, a bűnügyi nyilvántartási és a választási eljárási törvényt; a javaslat előadója a szociális és családügyi miniszter. Ennek egyik eleme szerint, ha a gyermeknek egészségügyi okból már nem kell kórházban maradnia, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül el kell készítenie a teljes helyzetfelmérést és az intézkedési tervet.
A parlamenti vizsgálóbizottság az év végére ígéri a jelentését, a tárca pedig ugyanerre az időszakra a gyermekvédelmi felmérés második fázisát. A rendvédelmi bérrendezésről a tárca 2027-es döntést valószínűsít, az életpályamodell bevezetését 2028-ra teszi. Ezek előrejelzések és szándéknyilatkozatok: egyik sem kormányhatározat.
Amit nem tudni
A gyermekvédelmi béremelés novemberi részletének pontos mértékéről nincs nyilvános adat, és az sem derül ki a közleményekből, hogy a január a minimálbér-emelésen és az adójóváíráson túl tartalmaz-e külön munkáltatói bérfejlesztést. Arról sincs közzétett számítás, hogy a javítóintézetekből visszakerülő dolgozók melyik bérrendszerbe tartoznak október elseje után.
A politikai felelősség kérdése szintén nyitva áll. A vizsgálóbizottság szeptember 9-i ülésén a Mi Hazánk alelnöke azt állította, hogy a jelenlegi kormányban államtitkári tisztséget tölt be valaki, aki korábban relativizált egy pedofil bűncselekményt. A bizottság tiszás alelnöke azt felelte, fogalma sincs, kiről van szó, és jelezte, hogy felmerülő felelősség esetén nincs akadálya a meghallgatásnak. Nevet egyik fél sem mondott, dokumentumot egyik fél sem tett le az asztalra, ezért ezt az állítást a Polkorrekt nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni. Ugyanez a párt azt is állítja, hogy a saját gyermekvédelmi javaslatcsomagját a parlamenti többség hetek óta nem veszi napirendre; ezt az iromány azonosítója nélkül nem tudtuk ellenőrizni.
A Polkorrekt véleménye
Aki gyermekotthonban éjszakázik nettó háromszázezer forintért, annak nem a százalékos mérték a legfontosabb, hanem a dátum. Márpedig a dátum három hét alatt október közepéről novemberre csúszott, a mérték pedig 25-ről 20-25-re, és közben kiderült, hogy a jövő évi adókedvezmény is beleszámít. Ez a hétköznapi ember szemszögéből nem gyermekvédelmi béremelés, hanem átcímkézés. Az előző kormány tizenhat éven át hagyta idáig süllyedni a rendszert, majd az utolsó hónapokban rendőrt küldött oda, ahová nevelőt kellett volna; a mostani kormány pedig a jelentés kimondásáig eljutott, a fizetésig még nem. Egy összeomlás szélén álló ágazatban a bérrendezés nem jutalom, hanem a működés feltétele, és ezt a kormány a saját jelentésében írta le.
Források
- 386/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet a javítóintézetek irányításával kapcsolatos haladéktalan intézkedésekről, 1-3. paragrafus, a 2026. szeptember 15. napján hatályos szöveg szerint, Nemzeti Jogszabálytár
- Magyarország Kormánya: Jelentés a gyermekvédelmi rendszer helyzetéről, 2026. szeptember 12., kormany.hu/gyermekvedelmijelentes
- Magyarország Kormánya: Visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelmi rendszerbe, közlemény, 2026. szeptember 6.
- Magyarország Kormánya: Törvénycsomag a gyermekek jogainak védelmére és megerősítésére, közlemény, 2026. szeptember 11.
- Tisza Párt választási programja, a szociális ágazatra és a gyermekvédelemre vonatkozó fejezet, magyartisza.hu/program
- MTI: Magyar Péter napirend előtti felszólalása az Országgyűlésben, 2026. szeptember 14.
