Taxis adatszolgáltatás és az új közlekedési törvény
Vonat, busz, önkormányzat, hogy mit mond az új közlekedési törvény, és mi következik belőle a taxis adatszolgáltatásra?
Az Országgyűlés 2026. július 30-án fogadta el a közösségi közlekedés versenyképességéről szóló 2026. évi XXXVII. törvényt. A taxi szó nem szerepel benne.
A törvény szövegéből mégis kiolvasható egy irány, amelyet érdemes a taxis adatszolgáltatás budapesti szabályára vetíteni. Az alábbiakban kizárólag azzal foglalkozunk, ami a hatályos törvény- és rendeletszövegben látszik.
Vasút: ki rendel meg, és ki birtokolja a járműveket
A törvény két új társaságot hoz létre. Az országos közlekedésszervező a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló, határozatlan időre alapított, közfeladatot ellátó gazdasági társaság. Rá 2026. augusztus 31-től átszállnak a miniszter közszolgáltatás megrendelői jogai, továbbá a MÁV Zrt.-től és a Közlekedéstudományi Intézettől átveszi a feladatok egy részét, a hozzájuk tartozó vagyonnal együtt, térítésmentesen.
A második az országos gördülőállomány kezelő társaság, amely a vasúti járműparkot birtokolja. A törvény szerint helyreállítási forrásból kizárólag kibocsátásmentes jármű szerezhető be, és a vasúti közszolgáltatási jogok versenyeztetésének előkészítését 2026. december 31-ig kell elvégezni.
A szerkezet lényege tehát, hogy a megrendelés és a járműpark elválik a szolgáltatástól, és mindkettő állami társasághoz kerül.
Autóbusz: az állomások és a hozzáférési jog
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény új 21/A. §-a sorolja fel az országos közlekedésszervező feladatait. Ezek között szerepel az autóbusz-állomások fenntartása és működtetése, valamint az állomásokhoz való hozzáférési jog biztosítása.
Ez a rendelkezés az országos, elővárosi és regionális autóbuszos közszolgáltatásra vonatkozik. A hozzáférési jog fogalma azért fontos, mert eddig az állomás területére való behajtás és megállás kérdése az üzemeltetőnél volt, mostantól törvényi feladatként nevesített, központilag kezelt kérdés.
Önkormányzat: kinek adhatja át a közlekedésszervezői feladatokat
A törvény 13. §-a újraírja a személyszállítási törvény 21. § (1) bekezdését. Az új szöveg szerint a közlekedésszervezői feladatok olyan korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak adhatók át, amely az állam vagy az önkormányzat száz százalékos tulajdonában, kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában, vagy kizárólag az országos közlekedésszervező és az önkormányzat közös tulajdonában áll.
Költségvetési szerv is szóba jöhet, ha az állam vagy az önkormányzat irányítása alatt működik. A törvény hozzáteszi, hogy ezt a tulajdonosi szerkezetet a közlekedésszervező működése alatt folyamatosan biztosítani kell.
Az utolsó fordulat új. Korábban nem létezett az a lehetőség, hogy egy helyi közlekedésszervező az állami közlekedésszervező és az önkormányzat közös tulajdonába kerüljön. Ehhez járul a személyszállítási törvény új 1. § (7) bekezdése, amely az országos és a helyi közlekedésszervezőt egyetlen gyűjtőfogalom alá vonja. A törvény további szövegében a közlekedésszervező szó ettől kezdve mindkettőt jelentheti.
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2600037.TV
A feladatlista, amelyben megjelenik az egyéni közlekedés
A 21/A. § felsorolása nem áll meg a menetrendnél és a járműveknél. Szerepel benne a jegy és bérletértékesítés, a bevételek beszedése, az utastájékoztatás, az egységes technikai standardok meghatározása, továbbá a közösségi közlekedés összehangolásával, a közlekedésimód váltással, valamint az egyéni közlekedési módok közösségi közlekedésre történő átváltásának elősegítésével kapcsolatos koordinációs és utaskommunikációs feladat.
Ez az utolsó fordulat az, amelyet érdemes szó szerint elolvasni. A törvény feladattá teszi az egyéni közlekedés közösségi közlekedés felé terelését, és ehhez koordinációt rendel. A személytaxi egyéni közlekedési mód.
Amit ebből a taxis adatszolgáltatásra lehet vetíteni
Budapesten a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatásról szóló 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (18) bekezdése ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a taxis vállalkozásoknak. Ezt a bekezdést a 11/2022. (V. 13.) önkormányzati rendelet iktatta be. A bekezdés szövege nem határozza meg a kezelt adatok körét, az adatkezelés célját, időtartamát és címzettjeit.
Ha a két szöveget egymás mellé tesszük, három megállapítás következik magukból a jogszabályokból.
A közlekedésszervező törvényi feladatai közé tartozik a mobilitás egészének koordinációja, nem csupán a saját járműveinek üzemeltetése. A taxis adatszolgáltatás egy olyan szereplőhöz áramlik, amelynek jogszabályban rögzített feladata az egyéni közlekedés terelése.
Ugyanez a szereplő a törvény szerint jegyet és bérletet értékesít, bevételt szed be, utastájékoztatást ad és technikai standardokat határoz meg. Ezek együtt egy integrált mobilitási szolgáltatás elemei.
A taxis adatszolgáltatás terjedelmét nem törvény és nem is az önkormányzati rendelet szövege szabja meg, mert a 3. § (18) bekezdés ezt nyitva hagyja.
A tartalom a kötelezett és a közlekedésszervező viszonyában dől el.
A budapesti közlekedésszervező tulajdonosi szerkezete pedig a július 30-i törvény óta másképp is alakulhat, mint eddig. Ha valaha él a Főváros az új lehetőséggel, akkor az a szervezet, amelyhez a taxis adatszolgáltatás érkezik, állami tulajdonostársat kap.
Amit a szövegből nem lehet kiolvasni
A törvény nem szabályozza a személytaxi-szolgáltatást, nem módosítja a Taxirendeletet, és nem ad a helyi közlekedésszervezőnek új taxis hatáskört.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt egyetlen ponton érinti, és ott is kizárólag a közúti infrastruktúrát pótló kompokról van szó.
A légi közlekedés kívül esik a törvény körén. A jogszabály a vasúti, a személyszállítási, a közúti közlekedési, a víziközlekedési és a helyi adókról szóló törvényt módosítja, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényhez nem nyúl hozzá.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200041.tv
A repülőtér üzemeltetése nem közlekedésszervezői feladat.
Abból, hogy a törvény feladatként nevesíti a közlekedésimód váltás elősegítését, nem következik szolgáltatásindítási szándék a taxispiacon. A koordináció és az utaskommunikáció nem azonos a fuvarszervezéssel.
A közlekedésszervezőnek jogszerű, szakmailag indokolható érdeke fűződhet a városi mobilitás ismeretéhez. Az adatgyűjtés célja önmagában nem jogsértő.
A Polkorrekt véleménye
Két irányból zajlik ugyanaz a folyamat, és mindkettő olvasható a jogszabályok szövegéből. Országos szinten az állam egyetlen társaságba vonja össze a közszolgáltatások megrendelését, egy másikba a járműparkot, és 2026 végéig előkészíti a versenyeztetést.
Budapesten egy önkormányzati rendelet egyetlen, részletszabály nélküli bekezdése kötelez egy teljes szakmát folyamatos adatküldésre. A két lépés mögött különböző szereplők állnak, a logikájuk mégis azonos, hogy aki a megrendelést, a járműveket és az adatokat egy kézben tartja, az fogja megmondani, hogyan mozog az ország és a város.
A törvényből egy dolgot nem lehet kiolvasni, és éppen ez a baj, hogy hol vannak a korlátok. A jogszabály pontosan megmondja, mit vesz át az országos közlekedésszervező, milyen tulajdonban állhat a helyi közlekedésszervező, és mit kell tennie a mobilitás koordinációja érdekében.
Arról viszont nincs benne rendelkezés, hogy az így összegyűlő közlekedési adatokkal mit lehet és mit nem lehet csinálni. A budapesti rendeleti oldalon ugyanez a hiány: a 3. § (18) bekezdés kötelez, de nem korlátoz.
A taxis szempontjából ez a következőt jelenti. Egy jogszabály kötelezi adatküldésre, egy másik jogszabály pedig annak a szervezettípusnak a feladatává teszi, hogy az egyéni közlekedést a közösségi felé terelje. Ezt a két mondatot nem mi találtuk ki, mindkettő ott áll a hatályos szövegben. A taxis adatszolgáltatás mégis egyirányú, hogy a kötelezett nem tudja, milyen adatot gyűjtenek róla, meddig őrzik és ki fér hozzá, mert egyik jogszabály sem mondja meg.
Amit a fővárosi jogalkotótól kérünk, hogy a taxis adatszolgáltatás adatkörének, céljának, megőrzési idejének és címzettjeinek megnevezését magában a rendeletben, ahogy azt az alapjogi korlátozás lényeges szabályaira vonatkozó követelmény megkívánja. Amit az országos jogalkotótól, hogy ha a közlekedésszervező feladata a mobilitás koordinációja, akkor a törvénynek arról is rendelkeznie kell, hogy az ehhez gyűjtött adatokkal mit nem szabad tenni. Egy hatáskör, amelyhez nem tartozik korlát, előbb utóbb kitölti a rendelkezésére álló teret.
Források
- A közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2026. évi XXXVII. törvény, Magyar Közlöny 2026/102., 3670. és azt követő oldalak, 2026. július 30.
- A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. § (7) bekezdése, 21. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 21/A. §-a, a 2026. évi XXXVII. törvénnyel megállapított szöveg, Magyar Közlöny 2026/102., 3674–3677. oldal.
- A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (1b) bekezdése, a 2026. évi XXXVII. törvénnyel megállapított szöveg, Magyar Közlöny 2026/102.
- Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 31/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelete a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatásról, 3. § (18) bekezdés, a 11/2022. (V. 13.) önkormányzati rendelettel megállapított szöveg.
- Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 11/2022. (V. 13.) önkormányzati rendelete, kihirdetés napja: 2022. május 13.
- a 2026. évi XXXVII. törvény hatálybalépési és sarkalatossági rendelkezései, valamint a 21/A. § (1) bekezdésének pontszámozása, beszerzendő
