Teljes európai körkép: a fél év, amely átrajzolta a kontinenst

Fél év alatt Európa politikai térképe többet mozdult, mint előtte hosszú évek során. Budapesten tizenhat év után váltottak kormányt a választók, Szófiában a Kreml felé nyitott erő győzött, Brüsszel megnyitotta Ukrajna csatlakozási tárgyalásait, jövő héten pedig Ankarában ül össze a NATO.

A mostani európai körkép ezt a sűrű időszakot rendezi egyetlen képbe, a júniusi EU-csúcstól a magyar uniós pénzcsap megnyitásáig, arra figyelve, ki nyert, ki veszített, mit érez meg mindebből a hazai olvasó. A nagyvilág fejleményeit külön elemzésben vettük sorra, most a kontinensé a főszerep.

Csúcstalálkozó Brüsszelben: költségvetés, védelem, keleti szárny

Az uniós állam- és kormányfők június 18-án és 19-én üléseztek Brüsszelben, a napirend élén a következő hétéves költségvetés állt. A testület zárónyilatkozata szerint a számokat tartalmazó tárgyalási keretet októberre kell összerakni, a megállapodásnak pedig még idén meg kell születnie, különben 2027-ben nem indulhatnak el az új programok. A vita tétje kézzelfogható, hogy ki fizesse a védelmi fordulatot, a bővítést, valamint az Ukrajnának szánt támogatást, miközben a tagállamok többsége otthon is szorító büdzsével küzd.

A védelem külön fejezetet kapott a záródokumentumban. A vezetők szerint Európa védelmi készenlétét 2030-ig kell döntő mértékben felfuttatni, ezért sürgették a SAFE hitelprogram meg az uniós hadiipari program gyorsítását.

Az ülés hangvételét egy konkrét eset élezte, hogy május 29-én robbanóanyagot szállító orosz drón csapódott egy romániai lakóházba, amit a csúcs súlyos incidensként ítélt el, teljes szolidaritásáról biztosítva Bukarestet.

A keleti határok védelmére az úgynevezett Eastern Flank Watch program felgyorsítását kérték, a hibrid támadások ellen pedig közös fellépést ígértek.

Európai körkép a bővítésről: Kijev és Kisinyov ajtaja kinyílt

Június 3-án Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy Budapest átfogó megállapodást kötött Kijevvel a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól, ezzel elhárult a fő akadály Ukrajna uniós tárgyalásai elől. A Kyiv Independent beszámolója szerint az előző kormány tizenegy pontos követeléslistája évekig blokkolta a folyamatot.

Június 15-én Luxembourgban meg is nyílt az első, alapjogi fejezeteket tömörítő tárgyalási klaszter, méghozzá Ukrajna mellett Moldovával is. A lépést az uniós tanács közleménye rögzítette. Ma, július 3-án a tagállamok a hatodik, külkapcsolati fejezetcsomag megnyitásáról is egyhangúlag döntöttek, az ünnepélyes aktust az Euronews értesülése szerint július 14-re időzítik.

A lendület mégis csalókább, mint amilyennek látszik. A július 1-je óta soros elnök Írország fokozatos, klaszterenkénti nyitást javasol, mivel Budapest belpolitikai okokból ellenáll annak, hogy az összes fejezet egyszerre nyíljon meg.

Magyar Péter világossá tette: kormánya nem támogat gyorsított eljárást, ráadásul népszavazást ígért arra az esetre, ha Ukrajna tíz-tizenöt éven belül mind a harminchárom fejezetet lezárná. A magyar vétó tehát eltűnt, a magyar óvatosság viszont maradt, csak halkabb hangszerelésben.

A pénz is megindult Kijev felé. A tavaly decemberi csúcson elfogadott 90 milliárd eurós hitel 30 milliárd költségvetési, továbbá 60 milliárd védelmi célt szolgál. Ebből június 25-én érkezett meg az első, 3,2 milliárd eurós utalás, majd június 30-án további 3,9 milliárd drónbeszerzésre, ahogy az uniós tanács kimutatása részletezi.

A konstrukciót Kijev csak akkor törleszti, ha Moszkva jóvátételt fizet. Beszédes ugyanakkor, hogy a hitelben 24 tagállam vesz részt: Csehország, Szlovákia, valamint Magyarország kimaradt belőle, az áprilisi magyar zöld jelzés csupán a költségvetési garanciához kellett, ahogy arra az Euronews emlékeztet.

Szófiai fordulat: Radev pártja mindent vitt

Alig követte a hazai sajtó, pedig áprilisban Bulgária is fordulóponthoz ért. Az államfői posztról januárban leköszönő Rumen Radev vadonatúj pártja, a Progresszív Bulgária a szavazatok 44,7 százalékával abszolút többséget szerzett az öt éven belüli nyolcadik parlamenti választáson. Az eredményről az Al Jazeera összefoglalója közölt részletes adatokat. A volt vadászpilóta a decemberi korrupcióellenes tüntetéshullám után az oligarchikus modell lebontását ígérte, kampányában viszont az eurót is bírálta, amelyet Szófia idén január 1-jén vezetett be.

A győzelemnek Moszkvában is örültek, hogy a Kreml szóvivője méltatta Radev pragmatikus párbeszédről szóló kijelentéseit, míg Brüsszel gratulált, majd gyorsan hozzátette, hogy számít Szófia európai elkötelezettségére. Elemzők szerint az új kormányfő az euró bevezetését nem fordítja vissza, az ukrajnai segélycsomagokat sem blokkolja, mégis Kreml-barát hang érkezik az unió asztalához éppen akkor, amikor Orbán Viktor távozott onnan, ahogy azt a CNN elemzése is kiemeli. A hintapolitika széke tehát nem üresedett meg, csak gazdát cserélt, ez pedig a szankciók évenkénti meghosszabbításánál még sokat számíthat.

NATO-csúcs Ankarában: jön az öt százalék számlája

Július 7-én és 8-án Ankarában, az elnöki komplexumban tanácskozik a NATO 32 tagállama, 2004 után másodszor török földön. A tavalyi hágai csúcson vállalt, a GDP öt százalékát elérő védelmi kiadási cél most fordul át számonkérésbe.

A szövetség hivatalos tájékoztatója szerint az európai szövetségesek Kanadával együtt 2025-ben 139 milliárd dollárral növelték alapvető védelmi ráfordításaikat, néhány ország pedig már idén eléri az öt százalékot. Az ankarai napirend a vállalások gyártósorra fordításáról, a hadiipari kapacitásokról, valamint Ukrajna hosszú távú támogatásáról szól, Volodimir Zelenszkij részvételét a főtitkár már májusban megerősítette.

A házigazda szerepe önmagában vitatéma, hiszen Törökország elítélte ugyan az orosz inváziót, a szankciókhoz mégsem csatlakozott, inkább közvetítőként lép fel Moszkva meg Kijev között. A csúcs előtti hangulatot egy közép-európai közjáték is színezi, hogy a cseh kormány először megtagadta Petr Pavel államfő akkreditálását, mire az alkotmánybíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezte Andrej Babiš kabinetjét.

Így a cseh sajtó beszámolói szerint az elnök meg a kormányfő külön géppel, egymással rivalizálva utazik Ankarába. A jelenet mulatságos, a mögötte rejlő kérdés annál kevésbé az, hiszen a szövetség egysége múlhat azon, ki beszélhet egy tagállam nevében. A számla persze Budapestre is megérkezik, mert az új célszám a magyar költségvetést ugyanúgy köti, mint a többi tagét.

Európai körkép magyar szemmel: kinyílt a pénzcsap, nőtt a felelősség

Május 29-én Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a bizottság 16,4 milliárd eurónyi, az előző kormány alatt befagyasztott forrást old fel Magyarországnak. A csomagból 10 milliárd jön a helyreállítási alapból, 4,2 milliárd a kohéziós keretből, további 2,2 milliárd pedig a reformok teljesítésével nyílik meg, ahogy az Al Jazeera beszámolója részletezi.

A tét óriási, hiszen az összeg a magyar költségvetés nagyjából 13 százalékát teszi ki, a helyreállítási pénzek lehívási határideje pedig augusztus 31-én lejár. Az Irish Times szerint a kormány az energiahálózat felújítására, valamint a vasútra költené a pénzt, a bizalmat pedig az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ígéretével alapozta meg.

A gyors feloldás ugyanakkor kérdéseket is felvet, méghozzá nem Budapesten, hanem Brüsszelben. A Verfassungsblog jogtudományi elemzése arra figyelmeztet, hogy a bizottság Lengyelországnál 2023-ban túl korán engedett, ezzel elveszítette a reformok kikényszerítésének eszközét.

Ráadásul az Európai Parlament perben támadja a 2023-as részleges magyar feloldást is, a főtanácsnok pedig februárban a képviselőknek adott igazat. Idehaza közben Magyar Péter Sulyok Tamás államfő távozását szorgalmazza, a Fidesz pedig diktatórikus hatalomgyakorlást emleget. A kétharmad birtokában a kísértés ismerős, a fékek kérdése tehát nem távozott Orbán Viktorral, csak új címzettet kapott.

A Polkorrekt véleménye

A brüsszeli pénzcsap megnyitása nem érdem, hanem előleg: a 16,4 milliárd euró akkor ér valamit, ha vezetékben, sínen, kórházi falban landol, nem pedig győzelmi sajtótájékoztatókban. A kétharmad ugyanaz a szerszám marad, akárki fogja, ezért aki tegnap a fékek hiányát bírálta, annak ma el kell viselnie, hogy őt is fékezzék. Szófia ráadásul arra emlékeztet, hogy a Kreml hangja az unióból nem tűnt el, csak széket cserélt, az éberség tehát nem vonult nyugdíjba Orbán Viktorral együtt.