A hőhullám hete: elfogyó víz, kimaradó áram, halálos munkanapok a magyar vidéken

A hőhullám hete: elfogyó víz, kimaradó áram, halálos munkanapok a magyar vidéken

Egyetlen hét alatt a magyar vidék szinte minden hétköznapi biztonsága megrepedt. A rekordokat döntő hőhullám nemcsak a hőmérőt feszítette szét, hanem a vízhálózatot, az áramellátást, a munkavédelmet is. Szécsényben június 30-án 42 fokot mértek, ami a HungaroMet adatai szerint a valaha rögzített legmagasabb magyarországi érték.

A Polkorrekt az elmúlt napokban külön cikkekben járta körbe az ügyeket, most pedig egyben mutatja meg, mi köti össze őket. Minden történet végén ugyanaz a szereplő maradt egyedül a következményekkel: a kisember.

A hőhullám kiszárította a csapokat

A vízhiány lett a hét egyik legélesebb tünete. Kedd estére 120 településen vezettek be harmadfokú vízkorlátozást a Telex összefoglalója szerint. Fejér vármegyében Tabajd, Alcsútdoboz, Felcsút, Mány lakóihoz lajtoskocsival vitték az ivóvizet, ezt az MTI is megerősítette. Szadán a fogyasztás annyira megugrott, hogy a szolgáltató időlegesen le is állította az ellátást.

A baj mélyebb a mostani napoknál. A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Kurdi Viktor a szeretlekmagyarorszag.hu-nak úgy fogalmazott, hogy évi 300-500 milliárd forint hiányzik a hálózatból, a befagyasztott vízdíjakhoz pedig hozzá kellene nyúlni.

A Homokhátságon az aszály régóta tartó lassú válság, a mostani forróság csak felgyorsította. A kormány közben az Országos Vízügyi Koordinációs Központ felállításával, 257 milliárd forintos fejlesztéssel válaszolt, a Honvédség lajtoskocsijai pedig több faluban osztották a vizet.

Amikor a hőhullám alatt elmegy az áram

Kecskeméten a Széchenyivárosban 4038 háztartás maradt áram nélkül a csúcshőségben, erről korábbi cikkünkben írtunk. A szolgáltatók, az MVM, az E.ON a fogyasztói terhelést emlegették, miközben az elöregedő hálózatról jóval kevesebb szó esett. Az áramfelhasználás a hőhullám alatt szinte minden nap csúcsot döntött, a Paksi Atomerőműnek pedig vissza kellett vennie a teljesítményéből, mert a Duna vize túl forróvá vált.

A folyó melegedése nem elvont adat. A Dömsödi Holt-Duna-ágban 31 fokos vízben pusztultak a halak az oxigénhiánytól a Dívány beszámolója szerint. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Telexnek arról beszélt, hogy szellőztető gépeket helyeztek a Dunába a halak védelmében. A rendszer tehát szinte mindenütt a saját határán működött.

Áramszünet a kánikulában: 4038 kecskeméti háztartás izzadt a sötétben

A hőségben dolgozók fizették a legnagyobb árat

A hét legsúlyosabb híre két postai kézbesítő halála lett. Mindketten a múlt heti, 40 fok feletti hőségriadó idején, munkavégzés közben vesztették életüket, a hírt a Blikk nyomán a Magyar Posta is megerősítette. A vállalat védőitalról, rugalmas munkarendről, korai kezdésről beszélt, a Postás Szakszervezet szerint pedig szigorú súlykorlátozást vezettek be a kritikus napokon.

A politikai reakció gyorsan érkezett. Magyar Péter miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón azonnali vizsgálatot rendelt el Kapitány Istvánon keresztül, ám rögtön hozzátette, hogy előzetesen nincs közvetlen összefüggés a hőség, a halálesetek között, ezt az Economx is idézte. A vizsgálatot a Magyar Posta mellett az illetékes vármegyei munkavédelmi hatóság is folytatja. A Pénzcentrum szerint a kánikula tetőpontján 640, légkondicionáló nélküli postát kellett délben bezárni, ez a vidéki hivatalok több mint harmada.

Hőségben dolgozók: két postás halála a 42 fokban

Ami a hőségtől függetlenül is mérgezett

A hét másik nagy ügye a debreceni Semcorp gyár szennyezése volt, amelyről szintén külön cikkben számoltunk be. A talajvízben az alumínium a megengedett határérték több mint tizenháromezerszeresét érte el, az Index szerint pedig arzén, ólom, kadmium mellett további fémek is a küszöb fölé kerültek. A hatóság már februárban járt a helyszínen, a leállítás mégis csak június 24-én jött.

A fejlemények azóta felgyorsultak. Papp László debreceni polgármester július 1-jén a város elhagyására szólította fel a céget, a Portfolio szerint a bizalom elvesztésére hivatkozva. Ugyanaz a városvezetés korábban rémhírterjesztéssel vádolta az aggódókat. Tárkányi Zsolt államtitkár erre Papp azonnali lemondását, a közgyűlés feloszlatását követelte. A Világgazdaság szerint a kormány új, országos hatáskörű környezetvédelmi csúcshatóság felállítását jelentette be, a Tisza Párt pedig árbevétel arányos bírságokat kezdeményezne.

A következő hőhullám már úton van

A hét nem zárult megnyugvással. A Pénzcentrum, a HungaroMet előrejelzése szerint július 6. és 13. között újabb hőkupola épülhet az ország fölé, akár az eddiginél is forróbb napokkal. A Válasz Online arra emlékeztet, hogy a mostani meleg hossza, kora nyári időzítése a mérések kezdete óta példátlan. A klímatörvény határidejéről szóló korábbi cikkünk éppen azt mutatta be, milyen lassan reagál a szabályozás arra, ami a csapoknál, a vezetékeknél, a postaládáknál már ma történik.

A Polkorrekt véleménye

A hőhullám nem válogat, a felelősség viszont mindig ugyanoda csúszik: a kisemberre. A kormány takarékosságra kéri azt, akinek elmegy az árama, aki lajtoskocsinál sorakozik a vízért, miközben az ipari szennyezés, a befagyasztott díjak évek óta gyűlő számláit senki nem akarja kifizetni.

A helyi hatalom Debrecenben előbb elhallgatta, majd látványosan felháborodott, most pedig egymásra mutogatva keresi a felelősöket. A Polkorrekt szerint a mérce mindenkire ugyanaz aki a kisember hétköznapját védtelenül hagyja a forróságban, azt nem menti fel sem a párttagsága, sem a következő sajtótájékoztató.

Andrew J. Collins