Mit keres a „Progress Pride” zászló az Erzsébet hídon?
Újabb közjogi és társadalmi vitát kavart a fővárosi hidak fellobogózása. A budapesti Erzsébet hídon megjelent, úgynevezett „Intersex-Inclusive Progress Pride” zászlók láttán Máthé Zsuzsa, a KDNP országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet a jelenség ellentmondásosságára.
A politikus rámutatott, hogy a zászló nem csupán az LMBTQ+ közösség színeit hordozza, hanem olyan sávokat és szimbólumokat is, amelyek a transzneműségre, valamint különféle marginalizált csoportokra utalnak, szembehelyezkedve a biológiai realitásokkal.
Alaptörvény kontra fővárosi gyakorlat
Máthé Zsuzsa hangsúlyozta, hogy a zászló kihelyezése szöges ellentétben áll a hatályos magyar Alaptörvénnyel, amely egyértelműen rögzíti, hogy az ember születéskori nemétől nem lehet eltérni, és az ember biológiailag férfi vagy nő.
A képviselő éppen ezért a fővárosi vezetéshez intézett kérdést: hogyan egyeztethető össze a magyar jogrend alapvetéseivel egy olyan ideológiai lobogó kifüggesztése, amely épp ezt a biológiai valóságot kérdőjelezi meg.
Ki döntött a zászlók kihelyezéséről?
A jogszabályi háttér szerint a budapesti hidak fellobogózását a 24/2016. (IX. 15.) számú fővárosi rendelet szabályozza. A nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.) és a főváros napján (november 17.) kötelező a nemzeti és a városi zászlók használata.
Bármilyen egyéb, nem hivatalos vagy nemzeti ünnephez kapcsolódó egyedi dekoráció kizárólag eseti megrendelés vagy a főpolgármesteri hivatal közvetlen utasítása alapján történhet.
A fővárosi tulajdonú hidak üzemeltetéséért a Budapest Közút, míg a kivitelezésért a fővárosi önkormányzat által megbízott cég felel. A kérdés tehát továbbra is nyitott: ki és milyen felhatalmazás alapján döntött úgy, hogy a nemzeti ünnepeken kívül, egy egyedi ideológiai tartalmú lobogóval díszítik fel a főváros egyik legfontosabb közlekedési műtárgyát. A botrány rávilágít arra a feszültségre, amely a fővárosi önkormányzat progresszív törekvései és az alaptörvényi értékek között feszül.
