Zöld utat kaptak a választási csalók: A Kúria szerint legális a kamu lakcímbejelentés

A Kúria friss határozatával érdemben legitimálta a választási visszaélések egyik leggyakoribb formáját, a fiktív lakcímbejelentést.
A legfelsőbb bírói fórum döntése értelmében ugyanis egy időközi választás előtt végrehajtott, tényleges lakóhelyváltoztatás nélküli átjelentkezés önmagában még nem minősül jogellenesnek – ezzel a határozattal pedig a bírói testület lényegében nyílt kapukat döngetett a választási csalások előtt.
Amikor a politika és az ingatlan összefonódik
Az ügy Kerepesre vezethető vissza, ahol június 7-én tartottak időközi egyéni önkormányzati képviselői választást. A győztes Ungi Edina lett, aki – bár függetlenként indult – szorosan kötődik a helyi Tisza Szigetekhez, és korábban fideszesként volt ismert a helyiek körében. A mandátumra azonban súlyos árnyék vetült, ugyanis a Helyi Választási Bizottság (HVB) határozata feketén-fehéren kimondta, hogy
a választás előtt néhány nappal négy személy – köztük a helyi német nemzetiségi önkormányzat és egy kulturális egyesület vezetői – Ungi Edina lakcímére jelentkezett be.
A hatóság szerint ez a lépés a tényleges életvitelszerű tartózkodás hiányában súlyosan sértette a választási eljárási törvényt. A visszaélés tényét húsz jogász szakvéleménye is alátámasztotta, a Területi Választási Bizottság pedig megsemmisítette az eredményt, és új választást írt elő.
Kúria: Nem bizonyított a csalás
A Kúria dr. Márton Gizella vezette tanácsa azonban június 18-án gyökeresen más döntésre jutott, és megsemmisítette a választás megismétléséről szóló határozatot. A Kúria érvelése szerint önmagában a választást megelőző lakcímlétesítés ténye nem jogellenes, és a jogerős döntés értelmében a választási bizottság nem tudta bizonyítani a választási költözés szándékát.
Ezzel a döntéssel a legfőbb bírói fórum a bizonyítási teher olyan fokát írta elő, amely a gyakorlatban szinte lehetetlenné teszi a fiktív lakcímbejelentések szankcionálását.
A bíróság érvelése alapján a választások tisztaságát védő bizottságoknak kellene közös ténybeli alapot teremteniük az amúgy is rejtett, magánjellegű lakcímváltoztatások mögötti politikai szándékról – ami egy nyilvánvalóan teljesíthetetlen elvárás.
Mi következik ebből? A tömeges csalás korszaka
A Kúria döntése egy veszélyes precedenst teremtett. A „választási költözés” intézménye ezentúl gyakorlatilag akadálytalanul használható fegyverré vált a politikai harcokban. A döntés üzenete a választóknak és a hatalomra törőknek egyaránt világos: a választási törvény betartatása csak illúzió, a papíron végrehajtott lakcímváltoztatás pedig hatékony, ráadásul immár kúria által is szentesített eszköz a mandátumok megszerzésére.
Amennyiben a bíróságok ezen a vonalon haladnak tovább, a jövőbeni választások tisztasága már nem a jogi normákon, hanem kizárólag a képviselőjelöltek családi és baráti körének nagyságán fog múlni. A magyar választási rendszer ezzel a döntéssel egy olyan lejtőre lépett, ahol a politikai széljárás változását immár nem a szavazók akarata, hanem a fiktív lakcímek pontos adminisztrálása határozza meg.





