Súlyosbításért fellebbez az ügyészség: Végrehajtandó börtönt és végleges eltiltást kérnek a szolnoki kalandparki gyerekbántalmazóra

Újabb drámai fordulatot vett a Szolnoki Kalandparkban történt, országos felháborodást kiváltó gyerekbántalmazási ügy. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség bejelentette, hogy a Szolnoki Járási Ügyészség fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bírósági ítélet ellen.

A vádhatóság keveselli a napokban kiszabott felfüggesztett büntetést, és a karateedzőként ismertté vált elkövető rács mögé küldését, valamint a sportágtól való végleges eltiltását követeli.

A bíróság első fokon egy év – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte az 56 éves A. Tibort. Az elsőfokú ítélet szerint a férfit védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondták ki bűnösnek. A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntette nem valósult meg a konkrét esetben.

A felfüggesztett szabadságvesztés mellett az elsőfokú bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat mindennemű karatetevékenységtől mint foglalkozástól – különös tekintettel az oktatásra, edzősködésre, versenyzésre és bemutatókra -, valamint pénzbüntetést is kiszabott rá.

Az ügyészség szerint bénulást is okozhatott volna a brutális rúgás

A Szolnoki Járási Ügyészség határozottan nem ért egyet az enyhének tartott szankciókkal. Bár a hétéves kisfiú a csodával határos módon nem szenvedett fizikai sérülést, a vádhatóság rámutatott, hogy a brutális erejű rúgás miatt fennállt a reális és közvetlen lehetősége annak, hogy a gyermek nyolc napon túl gyógyuló, súlyos és maradandó gerincvelő-sérülést szenvedjen.

Az ügyészség fellebbezésében azt indítványozza, hogy a másodfokú bíróság a vádiratban foglalt mindkét vádpontban – azaz a súlyos testi sértés kísérlete mellett kiskorú veszélyeztetésében is  – mondja ki bűnösnek az edzőt. Ennek szellemében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérik (tehát, hogy a férfinak börtönbe kelljen vonulnia); indítványozzák a közügyektől való eltiltását; valamint követelik, hogy az edzőt ne csak öt évre, hanem végleges hatállyal tiltsák el a karate- és edzői foglalkozástól.

A megbánástól a szándékosság tagadásáig

A bűncselekmény még 2024 júliusának közepén rázta meg a közvéleményt, amikor napvilágra került egy biztonsági kamerás felvétel a Szolnoki Kalandparkból. A videón jól látható volt, amint a férfi olyan kíméletlen erővel rúgta ki a hétéves kisfiú lábát, hogy a gyerek a levegőben megpördülve a fejére esett. A kisfiú édesanyja is csak a felvételből tudta meg, mi történt valójában a gyermekével. A vádirat részleteiből az is kiderült, hogy az edző a földön síró, sokkos állapotban lévő gyereket vízzel lelocsolta, miközben megalázó megjegyzésekkel illette.

A. Tibor a videó kiszivárgása után azonnal elveszítette a pozícióit. Lemondott a jászberényi Yakuzák SE elnökségéről, a Magyar Karate Szakszövetség pedig végleg eltiltotta az oktatástól, megfosztotta kitüntetéseitől és a fekete öv viselésétől is. Bár kezdetben elismerte tettét és bocsánatot kért, a későbbi ügyészségi kihallgatásokon és a bírósági előkészítő ülésen ügyvédjével együtt már finomított a védekezésén.

Védője szerint a testi sértés nem volt szándékos, sőt objektív bizonyíték sincs a szándékosságra, és a gyermeknél sem alakult ki trauma. A vádlott végül a bíróságon újra bocsánatot kért, és felajánlotta, hogy megtéríti a kisfiú pszichológiai kezelésének költségeit.

A botrány kirobbanása után a férfi múltjából is sötét ügyek kerültek elő. Több korábbi tanítványa vádolta meg fizikai erőszakkal, egy nő pedig arccal és névvel vállalva azt állította, hogy az edző korábban megerőszakolta. Bár A. Tibor a vádakat visszautasította és rágalmazásért feljelentést ígért, a szexuális erőszak miatt indított nyomozást a hatóságok azóta elévülés miatt megszüntették. A kalandparki bántalmazás büntetőpere most a másodfokú bíróságon folytatódik.