Dörner György a Tisza Párt győzelméről beszélt

Hazugságnak nevezte a Tisza Párt győzelme után Dörner György azt a vádat, hogy az elmúlt tizenhat évben elnyomták a balliberális művészeket.

Az Új Színház igazgatója a Demokratának adott interjúban éles szavakkal bírálta az új kormányzat hiányzó ideológiai hátterét. A választás kimenetele meglepetésként érte a Kossuth-díjas színművészt, ezt nyíltan elismerte.

Saját bevallása szerint a politika helyett inkább a színházi munkára összpontosított, ezért nem számított ilyen eredményre. Érzéseit az 1994-es választás utáni hangulathoz hasonlította, amelyet annak idején szintén megalázónak élt meg.

A kulturális élet politikai átalakulásáról szóló találgatásokat a művész élesen elutasította. Csak a hivatalos, valós helyzetekre hajlandó reagálni, a puszta rebesgetést nem tekinti tényszerű alapnak. Véleménye szerint a pletyka nem kínál fogódzót, ezért nem érdemes vele foglalkozni.

A Tisza Párt győzelme mögött szellemi káoszt lát

Dörner György leginkább azt kifogásolja, hogy az új kormányzat mögött nem érzékel világos eszmei keretet. Megfogalmazása szerint bosszúból nem lehet tartós hatalmat építeni, hitre és világnézetre viszont annál inkább. Az egész projektet szellemi zűrzavarba fulladt vállalkozásnak nevezte, amelyet hárommillió-valahányszázezer eltérő szándék juttatott győzelemre a megfelelő pillanatban.

Az elnyomás vádját határozottan visszautasította, és ostobaságnak, butaságnak, bornírtságnak minősítette. Szerinte a hazugság a valóság tudatos rombolása, ezért veszélyes társadalmi jelenségnek tartja. A kulturális kormányzás jövőjéről egyelőre semmit nem tud mondani, mert szerinte annak iránya sem látszik még.

A színművész 2012 óta vezeti az Új Színházat, harmadik ötéves megbízatása 2027 januárjáig szól. A teátrumot a főváros és a kormány közös működtetésben tartja fenn, így a vezetői döntések jelentős állami befolyás alatt állnak. A digitális térrel kapcsolatban Dörner kritikus álláspontot képvisel, mert szerinte az állandó elérhetőség függőséget teremt. Megfogalmazása szerint az állandó információáradat nem nevel, hanem butít, a társadalmat pedig fokozatosan beszűkíti a mai rendszer.