Sürgős törvényalkotás: rendkívüli parlamenti ülést hív össze az új kormány június közepére

Az Országgyűlés rendkívüli ülésének azonnali összehívását kezdeményezte a kormány június tizenhatodikára, arra hivatkozva, hogy több, stratégiai fontosságú törvényjavaslat elfogadása és jogi rendezése nem tűr halasztást az őszi parlamenti ülésszakig.

A parlament hivatalos honlapjára feltöltött iromány szerint a kabinet azért döntött a nyári rendkívüli ülésszak mellett, mert a döntések elmaradása vagy késleltetése komoly jogalkalmazási problémákat okozna, és jelentős nemzetgazdasági, illetve külpolitikai célok megvalósulását akadályozná meg.

A benyújtott miniszteri indoklás alapján a parlamentnek rendkívüli eljárásban öt kiemelt előterjesztést kell megtárgyalnia és elfogadnia:

• Pedagógus-teljesítményértékelés: A tanárok és oktatók új típusú, teljesítményalapú értékelési rendszerének megújításához szükséges törvénymódosítási csomag.
• Uniós források és korrupcióellenes intézkedések: Az európai uniós pénzek hazahozatalát, valamint a jogállamisági mérföldkövek teljesítését célzó átfogó törvénymódosítások.
• Pénzügyi szektor szabályozása: A bankokat és a pénzügyi intézményrendszert érintő törvények kötelező, úgynevezett uniós jogharmonizációja.
• Energetikai megállapodás: A magyar–szlovák határt keresztező szénhidrogén-vezeték üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos nemzetközi szerződés módosítása.
• Házszabályi reform: Az Országgyűlés működését és a parlamenti munka rendjét szabályozó házszabály egyes rendelkezéseinek technikai módosítása.

Hatezer-milliárd forint a tét: Brüsszeli elvárásoknak felel meg az új kormány törvénycsomagja

A rendkívüli ülésszak legfontosabb és legnagyobb politikai súlyú pontja egyértelműen az a törvénycsomag, amely a kormány szerint végre megnyithatja az utat a Magyarországnak járó, de Brüsszel által korábban befagyasztott uniós források előtt. A miniszterelnök nyilatkozata alapján az intézkedések sikeres elfogadásával és gyakorlati bevezetésével mintegy 6000 milliárd forintnyi fejlesztési és kohéziós forrás válhat elérhetővé a magyar gazdaság számára.

A Brüsszelnek szánt vállalások értelmében a parlament radikálisan megerősítené az Integritás Hatóság ellenőrzési és vizsgálati jogköreit, büntetőjogi kategóriává tenné a politikusok és tisztségviselők valótlan vagyonnyilatkozat-tételét, valamint teljes mértékben átláthatóvá és nyomon követhetővé tenné a magántőkealapok tulajdonosi hátterét. A csomag emellett mélyrehatóan átalakítaná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) sokat bírált rendszerét is, eltávolítva a közvetlen politikai összeférhetetlenséget az egyetemeket és kutatóintézeteket tulajdonló kuratóriumokból.