Washingtoni ultimátum: Trump nyíltan megfenyegette Netanjahut a közel-keleti eszkaláció miatt
Súlyos diplomáciai törésvonalak alakultak ki Washington és Tel-Aviv között, miután Donald Trump amerikai elnök az izraeli N12 csatornának adott interjújában nyíltan és határozottan megfenyegette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Trump egyértelművé tette, hogy ha Izrael nem tanúsít önmérsékletet, és újabb háborús eszkalációt idéz elő a térségben, az Egyesült Államok teljesen magára hagyhatja a zsidó államot egy Iránnal szembeni katonai konfliktusban. A két szövetséges ország közötti feszültség a hétvégi katonai események után pattanásig feszült, és az amerikai elnök szavai szerint Tel-Aviv washingtoni védőernyője már egyáltalán nem vehető készpénznek.
„Azt mondtam neki: Bibi, nagyon óvatosnak kell lenned azzal, amit csinálsz, mert hamarosan egyedül maradhatsz Iránnal szemben.” – idézte saját, Netanjahunak címzett szavait Donald Trump az interjúban.
Közvetítők nyomása és az utolsó pillanatos izraeli akciók
Az amerikai elnök elmondása szerint a Washington és Teherán közötti feszültség enyhítésén dolgozó öt közvetítő ország kifejezetten arra kérte őt, hogy gyakoroljon határozott nyomást az izraeli miniszterelnökre a helyzet deeszkalációja érdekében. Trump nem rejtette véka alá elégedetlenségét az izraeli hadvezetés titkolózása miatt sem.
Kifejtette, hogy az izraeliek a legutóbbi katonai akcióik során rendkívül késői szakaszban adtak át információkat a Fehér Háznak. A csapásmérő egységek már úton voltak Irán felé, amikor Washington tudomást szerzett a részletekről. Az amerikai diplomáciának így már csak arra maradt ideje és lehetősége, hogy a tervezett támadás mértékét és intenzitását drasztikusan lecsökkentse.
Az elnök emellett kiemelte, hogy a diplomáciai csatornákon keresztül az iráni fél ígérte meg elsőként, hogy nem indít megtorló csapást Izrael ellen, amennyiben Tel-Aviv leállítja a műveleteit.
„Megkértek minket, hogy mondjuk meg Izraelnek, hogy állítsa le a támadásokat. Felhívtam Bibit, és rávettem, hogy álljon le” – részletezte Trump a háttéralkukat.
Az elnök megerősítette, hogy továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Iránnal kötendő átfogó megállapodás mellett, és állítása szerint Teherán is kifejezetten érdekelt a paktum aláírásában, amely „két héten belül” elhozhatná a teljes győzelmet és a közel-keleti stabilitást.
Rakétapárbaj és a törékeny tűzszünet
A diplomáciai üzenetváltásokat megelőzően a helyzet katonailag is kritikussá vált a térségben. Június 7-én este Irán masszív rakétatámadást indított Izrael ellen, amely közvetlen válaszcsapás volt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nem sokkal korábban végrehajtott bejrúti akciójára. Az izraeli légierő Bejrút külvárosában, sűrűn lakott lakónegyedek ellen hajtott végre támadásokat, ami azonnal kiváltotta a teheráni reflexet. Bár az izraeli hadsereg bejelentette, hogy a légvédelmi rendszerek sikeresen elfogták az iráni rakéták többségét, a helyzet az azonnali háború szélére sodorta a régiót.
A konfliktust tovább bonyolítja, hogy miközben Izrael és Libanon az Egyesült Államok közvetítésével június 4-én már tető alá hozott egy hivatalos tűzszüneti megállapodást, azt az izraeli haderő a gyakorlatban szinte naponta megsértette. Trump június 8-án reggel – két feszült hangulatú telefonbeszélgetés során – gyakorlatilag rákényszerítette Netanjahut az Irán elleni csapások azonnali beszüntetésére. Bár az iráni célpontok elleni támadásokat Izrael ezt követően leállította, a Libanon területén zajló hadműveleteket az IDF továbbra sem függesztette fel, ami miatt a törékeny tűzszünet bármelyik pillanatban összeomolhat.
