Légiriadó a Baltikumban, Orbán Anita pedig Coelho szintű posztokat gyárt

Hétfőn NATO-vadászgépek lőttek le egy drónt Lettország légterében. Nem Ukrajnában, nem a frontvonalon, hanem egy NATO-tagállam területén. A lett hatóságok légiriadót rendeltek el, embereket küldtek fedezékbe, több régióban narancssárga riasztás lépett életbe.

Eközben Orbán Anita külügyminiszter a Facebookon lájkvadász, semmitmondó posztokat osztogat, Magyar Péter stílusát másolva – lassan már csak egy Coelho-idézet hiányzik.

Nem tudom, miért kerülünk olyan helyzetbe, ahol a külügyminiszter felveszi a fizetését, élvezi a pozícióját, miközben érdemben semmit nem mond a valós külügyi helyzetről. Így most már heti rendszerességgel másokkal – akik járatosak a külügyekben – kell kimondanunk, mi történik a világban. Mert amíg Orbán Anita képeket posztol, a világban súlyos események zajlanak, és nem jó irányba mennek a dolgok.

A lettországi eset egyébként már nem egyedi. Májusban Észtország felett történt hasonló incidens, Moldovában pedig több alkalommal is drónok zuhantak le. Mindeközben Finnország, Lengyelország és a balti államok folyamatosan erősítik határvédelmüket, a NATO pedig növeli katonai jelenlétét a térségben.

Gondoljunk bele egy pillanatra: a legtöbb európai számára a háború még mindig valami távoli dolog volt, ami máshol és mással történik. Az ukrán–orosz háború következményei azonban egyre közelebb kerülnek hozzánk. Miközben Magyar Péter szerint a háborúról és annak veszélyeiről beszélni propaganda, ma már elég egy kattintás az interneten, hogy bárki lássa: itt komoly gond van.

Miközben a Baltikumban megszólalnak a légiriadók, Londonban összeült Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Ukrajna vezetése. A hivatalos közlemény szerint tűzszünetet és békét akarnak. A találkozó eredménye azonban más irányba mutat.

Az EU-ban egyre inkább az a narratíva erősödik, hogy Ukrajna nélkül Európa saját biztonsága is gyengébb lenne. Tehát miközben a nyugati vezetők békéről beszélnek, valójában egyre több katonai együttműködésről, légvédelemről és közös biztonsági rendszerről van szó. Európa láthatóan nem arra készül, hogy holnap minden véget ér, hanem arra, hogy hosszú távon együtt kell élnie az orosz–ukrán konfliktus következményeivel.

Zelenszkij a londoni csúcson további légvédelmi rendszereket, több Patriot-rakétát, nagyobb csapásmérő képességet és az európai hadiipar további felfuttatását kérte. Az EU eddig több mint 104 milliárd euró pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatást mozgósított, a NATO pedig újabb jelentős támogatási csomagokról tárgyal – mindkettőben jelentős magyar adófizetői pénz is van.

És nézzük meg a tényeket.

Európa országai nem leszerelnek, hanem fegyverkeznek. Nem csökkentik a katonai kiadásokat, hanem rekordösszegeket költenek rájuk. Nem kivonják a NATO-erőket a keleti határról, hanem növelik őket. Az európai hadiipar évtizedek óta nem látott ütemben bővül.

Az egyik oldalon NATO-gépek lőnek le drónokat a Balti-térségben. A másik oldalon Európa vezető hatalmai egyre szorosabban vonják be Ukrajnát saját biztonsági rendszerükbe.

Lehet erről nem beszélni. Lehet azt mondani, hogy minden rendben van. Csak a valóság nem ezt mutatja.

Éppen ezért a magyar kormánynak és a külügyminiszternek luxizó balatoni képek és semmitmondó promóvideók helyett kötelessége lenne érdemben tájékoztatni a társadalmat arról a világról, amelyben élünk, és azokról a veszélyekről, amelyek ellen védeni hivatottak bennünket.

(Demokrata/Gulyás Virág)