Lejár Magyar Péter ultimátuma: A közjogi méltóságok nem mondanak le, Sulyok Tamás nemzetközi segítséget kér
Május 31-én éjfélkor lejár a határidő, amelyet Magyar Péter szabott meg több kulcsfontosságú állami intézmény és közjogi méltóság vezetőjének a közéletből való távozásra.
A Tisza Párt elnöke korábban – a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján, valamint a sajtónak adott interjúiban – nyomatékosan felszólította a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszerét alkotó szervek vezetőit az önkéntes lemondásra.
Az érintett állami tisztségviselők azonban sorra és egyértelműen jelezték, hogy nem engednek a politikai nyomásnak, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően kitöltik törvényes mandátumukat.
Kiknek szólt az ultimátum?
Magyar Péter érvelése szerint a tisztségviselők önkéntes távozása azért lenne elengedhetetlen, mert egy esetleges kormányváltás vagy politikai fordulat után a meglévő vezetők „jogászkodásukkal” akadályozhatnák az uniós források hazahozatalához szükséges alaptörvény- és törvénymódosításokat.
A lemondásra felszólított tisztségviselők névsora:
- Sulyok Tamás – köztársasági elnök
- Varga Zs. András – a Kúria elnöke (mandátuma 2030-ig szól)
- Nagy Gábor Bálint – legfőbb ügyész
- Koltay András – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke (mandátuma 2030-ig szól)
- Valamint az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék (ASZ) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökei.
Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult
A köztársasági elnök határozottan visszautasította az eltávolítására irányuló politikai követeléseket. Sulyok Tamás kiemelte, hogy esküjéhez híven, az Alaptörvénynek megfelelően látja el a feladatait.
Az államfő szerint az ilyen jellegű nyomásgyakorlás súlyosan sérti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét.
A kialakult helyzet miatt Sulyok Tamás a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte. A nemzetközi precedensek (így a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalásai és az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baka v. Hungary ügyben hozott döntése) ugyanis szigorúan védik a közjogi tisztségviselők függetlenségét a mindenkori politikai nyomással szemben.
Összefogtak a független intézmények: "A munka folytatódik"
Az állami szervek vezetői jogi érvekkel támasztották alá, miért maradnak a helyükön.
Legfőbb Ügyészség: Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a 24.hu-nak adott interjúban kijelentette, hogy egy esetleges Tisza-kormány idején is folytatni kívánja szakmai munkáját, és visszautasította a politikai befolyásoltság vádját.
Kúria: A legfelsőbb bírói fórum emlékeztetett, hogy az elnököt az Országgyűlés 9 évre választja, így Varga Zs. András megbízatása 2030. január 1-jéig tart.
Állami Számvevőszék és Alkotmánybíróság: Mindkét szervezet megerősítette, hogy kizárólag a törvényi és alkotmányos keretek között, megválasztott mandátumuk szerint működnek tovább.
Csörte a Médiahatóság körül: Költségvetési biztost küld a kormány
Az ultimátum lejárta elé időzítve komoly kormányzati lépés történt a médiafelügyelet terén. Miután az Országgyűlés illetékes bizottsága elutasította az NMHH 2025-ös költségvetési beszámolóját - amelyből kiderült, hogy az MTVA tavaly mintegy 157 milliárd forintból gazdálkodott -, Tarr Zoltán miniszter bejelentette, hogy költségvetési biztost rendelnek ki az MTVA-hoz és az NMHH-hoz. A médiahatóság vitatja a lépés jogszerűségét, mivel a döntésről csak a sajtóból értesültek.
Mit mondanak a jogászprofesszorok? Alkotmányjogi csapdahelyzet
A politikai nyomásgyakorlás és a közjogi valóság ütközését a szakértők is kritikusan szemlélik.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász felidézte az 1992-es történelmi példát, amikor Göncz Árpád lemondását követelték a Kossuth téren tüntetők. Ennek végül semmilyen közjogi következménye nem lett, mivel a politikai vagy társadalmi nyomás önmagában nem írhatja felül a törvényes és alkotmányos kereteket.
Hack Péter, az ELTE jogászprofesszora kiemelte, hogy a Tisza Párt részéről nem hangzottak el valós közjogi érvek az elnök elmozdítására, hiszen Sulyok Tamás megválasztása ugyanazon szabályok szerint történt, mint az 1990 óta hivatalban lévő összes többi államfőé. A szakértő figyelmeztetett, hogy ha az új többség nem jogállami úton próbálja meg eltávolítani a tisztségviselőket, azzal saját maga is csapdába lép, hiszen éppen a számon kért jogállami normákat sérti meg.
Hogyan tovább?
Magyar Péter ultimátuma vasárnap elvérzik a magyar közjog falain, hiszen az érintett vezetők önkéntes távozására semmi esély. A kérdés most az, hogy a Tisza Párt a határidő lejárta után milyen politikai vagy mozgósítási eszközökkel kívánja folytatni a nyomásgyakorlást az állami intézményrendszerrel szemben.
