Újra a Hold felé: Idén indul a történelmi Artemis-misszió

Újra a Hold felé: Idén indul a történelmi Artemis-misszió

Bár az idei, számozott nevén Artemis II misszió során a legénység még nem fog leszállni a Hold felszínére, a feladatuk kritikus fontosságú. A nagyjából 10 napos repülés során az űrhajósok tesztelik a NASA legújabb rendszereit éles, mélyűri körülmények között.

A küldetés során az Orion űrhajó egy úgynevezett szabad visszatérési pályára áll (free-return trajectory). Ez azt jelenti, hogy a Hold gravitációját kihasználva, plusz üzemanyag felhasználása nélkül, természetes módon lendül majd vissza a Föld felé.

Olyan helyeken járnak majd, ahol ember még sosem járt

A küldetés egyik legizgalmasabb része, hogy a pálya kialakítása miatt az űrhajó messzebb merészkedik a Hold túloldala mögé, mint az egykori Apollo-program bármelyik egysége. Az űrhajósok olyan krátereket és területeket vizsgálnak majd meg szabad szemmel és modern szenzorokkal, amelyeket emberi portré eddig még soha nem láthatott.

Kik az új generációs holdutazók?

Az Artemis-misszió legénysége szakít a múlt hagyományaival, és a modern űrkutatás sokszínűségét hirdeti. A négytagú csapatot három amerikai és egy kanadai űrhajós alkotja, akik már évek óta kőkemény kiképzésen vesznek részt:

  • Reid Wiseman (parancsnok): Tapasztalt amerikai űrhajós, aki korábban már szolgált a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
  • Victor Glover (pilóta): Az első színes bőrű űrhajós, aki holdutazásra indul.
  • Christina Koch (küldetésspecialista): A női űrhajósok közül ő töltötte a leghosszabb egybefüggő időt az űrben; most ő lesz az első nő, aki eléri a Hold környezetét.
  • Jeremy Hansen (küldetésspecialista): A Kanadai Űrügynökség (CSA) veteránja, az első nem amerikai, aki elhagyja a Föld körüli pályát.

Az Artemis és az Apollo-program közötti különbségek

Bár a célpont ugyanaz, a technológia és a filozófia teljesen megváltozott az 1960-as évek óta.

JellemzőApollo-program (1969–1972)Artemis-program (Napjainkban)
Fő célPolitikai győzelem, gyors zászlókitűzés.Fenntartható jelenlét, bázisépítés, tudományos kutatás.
HordozórakétaSaturn VSLS (Space Launch System) – a világ legerősebb aktív rakétája.
ŰrhajóApollo Command Module (3 fő)Orion űrhajó (4 fő, modernebb életfenntartó rendszerek).
Nemzetközi összefogásKizárólag az Egyesült Államok projektje.Globális koalíció (NASA, ESA, CSA, JAXA és magáncégek).

 

Ha az idei holdkerülő misszió sikerrel zárul, zöld utat kap az Artemis III, amely már ténylegesen leteszi a következő emberpárt – köztük az első nőt és az első színes bőrű embert – a Hold déli sarkvidékén, ahol a jövőbeli kolóniák számára létfontosságú vízjeget sejtenek a kutatók.

Az idei év tehát sorsfordító az emberiség történelmében. Figyeljük a híreket, mert az Orion ablakából hamarosan olyan fotók érkeznek, amilyeneket 1972 óta nem láthattunk!

polkorrekt