Tordai Bence feljelentést tett Paks 2 ügyében hűtlen kezelés gyanújával

Tordai Bence volt országgyűlési képviselő újabb feljelentést tett a Paks 2 beruházással összefüggő állami döntések miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.

A politikus bejelentése szerint a feljelentés célkeresztjében Orbán Viktor volt miniszterelnök, Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter, valamint helyettese állnak.

Tordai Bence szerint a döntéshozók büntetőjogi felelőssége azért vethető fel, mert a kormányzat 2025 decemberében mintegy 80 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Paks II. Zrt.-ben, amelyet a társaság továbbított az orosz fővállalkozónak, annak ellenére, hogy a beruházás állami támogatásának uniós jogalapja jelenleg vitatott.

Jogi háttér: miért vitatott a finanszírozás?

A feljelentés alapját az Európai Unió Bíróságának 2025. szeptemberi ítélete képezi, amely jogerősen megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát a paksi bővítés állami támogatásának jóváhagyásáról. A bírósági döntés értelmében az Európai Bizottságnak új, hivatalos vizsgálati eljárást kell lefolytatnia a projekt támogatásának jogszerűségéről, különös tekintettel a közbeszerzési szabályok betartására.

Tordai Bence és számos szakmai szervezet, köztük az Energiaklub Szakpolitikai Intézet álláspontja szerint mindaddig, amíg az újabb uniós jóváhagyás nem születik meg, úgynevezett „standstill” kötelezettség áll fenn, ami tiltja a további állami források folyósítását. A kormány ezzel szemben korábban úgy érvelt, hogy a beruházás folytatását bírósági döntés nem tiltotta meg, és a kivitelezési munkálatok a hatályos hazai engedélyek birtokában tovább haladnak.

Korábbi eljárások és a projekt kockázatai

Ez nem az első alkalom, hogy Tordai Bence jogi úton igyekszik fellépni az ügyben. Januárban már tett egy hasonló feljelentést, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) akkor elutasított. Az akkori indoklás szerint az uniós jog szerinti végrehajtási tilalom nem lépett érvénybe, ezért nem történt bűncselekmény. A helyzet ugyanakkor változatlanul feszült: miközben a paksi beruházáson a munka – az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott technikai engedélyek birtokában –  folyamatosan halad (például az 5. blokk alapozása vagy a 6. blokk munkagödrének mélyítése terén), a projekt finanszírozása és az állami források jogszerűsége körüli bizonytalanság továbbra is komoly kockázatot jelent a beruházás jövőjére nézve.