Történelmi vádemelésre készül Amerika: Raúl Castro ellen vádat emel az USA az 1996-os repülőgép-lelövések miatt
Az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma és az FBI várhatóan szerdán jelenti be a volt kubai elnök, Raúl Castro elleni hivatalos vádemelést Miamiban.
A 94 éves kommunista vezetőt azzal vádolják, hogy ő és fivére, Fidel Castro közvetlenül parancsot adtak a kubai légierőnek két civil amerikai repülőgép lelövésére 1996-ban. Az incidens, amelyben négy kubai-amerikai pilóta életét vesztette, a mai napig a modern USA-Kuba kapcsolatok egyik legfeszültebb és legpolitizáltabb fejezete.
Két, a nyomozást közelről ismerő szövetségi forrás megerősítette az NBC News-nak, hogy egy amerikai vádesküdtszék (grand jury) a bizonyítékok meghallgatása után visszaküldte a vádiratot Raúl Castro ellen.
A hivatalos bejelentést stílusosan a miami belvárosában található Freedom Towerben (Szabadság Torony) teszik meg, egybeesve az 1996-os tragédia áldozatainak emlékére rendezett ünnepséggel. Erről az NBC News írt.
A nagyszabású sajtóeseményen Todd Blanche ügyvezető igazságügyi miniszter, Christopher Raia, az FBI társ-helyettes igazgatója, valamint Miami szövetségi ügyésze és Ashley Moody floridai republikánus szenátor is részt vesz. Bár a konkrét vádpontok pontos leírását a források még nem látták, a vádemelés ténye önmagában is példátlan diplomáciai földrengést jelent.
Halálos vadászgép-támadás a humanitárius misszió ellen
A vádak középpontjában a Brothers to the Rescue (Testvérek a Mentésért) nevű, Miamiban működő nonprofit szervezet elleni 1996. február 24-i támadás áll. A civil szervezet kisrepülőgépekkel hajtott végre felderítő és mentőmissziókat a Florida-szoros felett, hogy felkutassák és megmentsék a Kubából tengeri utakon, lélekvesztőkön menekülő kubai állampolgárokat.
A tragikus napon a szervezet három repülőgépe szállt fel Floridából. A kubai légierő vadászgépei a nemzetközi légtérben (bár Havanna állítása szerint kubai légtérsértés történt) megtámadták és lefejezték a missziót, és két fegyvertelen civil repülőgépet rakétákkal lőttek le.
A támadásban négy kubai-amerikai humanitárius aktivista és pilóta azonnal életét vesztette. Az amerikai nyomozóhatóságok szerint a megsemmisítési parancsot közvetlenül a Castro fivérek adták ki.
Blokád, szankciók és a Trump-adminisztráció nyomása
A vádemelés nem elszigetelt jogi lépés, hanem szerves része a Trump-adminisztráció felerősödött Latin-Amerika-politikájának. Washington az év eleje óta drasztikus gazdasági szankciókkal és nyílt politikai nyomással próbálja térdre kényszeríteni a közel hét évtizede fennálló kubai kommunista rezsimet.
A Fehér Ház azután fordította teljes figyelmét Kubára, hogy az amerikai hadsereg katonai akciót hajtott végre Venezuelában, amelynek során elfogták az ország baloldali vezetőjét, Nicolás Madurót és feleségét. Havanna meggyengítésével Washington a térség utolsó keményvonalas szocialista bástyáját akarja megingatni.
A háttérből irányító 94 éves matuzsálem
Bár Raúl Castro 2018-ban lemondott a kubai elnöki posztról, 2021-ben pedig a Kubai Kommunista Párt főtitkári székét is átadta, a hírszerzési jelentések szerint 94 éves kora ellenére a mai napig hatalmas, szinte abszolút befolyással bír a kubai államigazgatás és a hadsereg felett. Washingtoni körökben úgy vélik, a formális hatalomátadás ellenére a legfontosabb stratégiai döntések még mindig az ő jóváhagyásával születnek Havannában.
Raúl Castro fizikai őrizetbe vételére az USA-ban minimális az esély – mivel Kuba nem adja ki állampolgárait –, a vádemelés szimbolikus és gazdasági súlya hatalmas. Elvágja a kubai vezetés maradék nemzetközi legitimitását, és jogi alapot teremt a Havanna elleni amerikai szankciók további, minden eddiginél szigorúbb kiterjesztésére.
