Geopolitikai fordulat a segélyezésben: Brüsszel politikai lojalitáshoz és gazdasági érdekekhez kötné a fejlesztési forrásokat

Az Európai Unió a jövőben nyíltan politikai feltételekhez és az európai cégek előnyben részesítéséhez kötheti a nemzetközi fejlesztési támogatások kiosztását – derült ki Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének brüsszeli nyilatkozatából.

Az új doktrína értelmében az Oroszországot vagy Iránt támogató harmadik országok európai pénzektől eshetnek el, miközben Brüsszel véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy az uniós alapokból végül kínai vállalatok gazdagodjanak.

Gyökeres stratégiai irányváltásra készül az Európai Unió a globális fejlesztéspolitikában. Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő a fejlesztési miniszterek tanácskozása előtt kijelentette, hogy a fokozódó geopolitikai verseny korában az EU nem engedheti meg magának, hogy naiv legyen a külföldi segélyek és beruházási források elosztásakor, a támogatásoknak az európai biztonsági és gazdasági érdekeket kell szolgálniuk.

A főképviselőként tevékenykedő észt politikus egyértelművé tette, hogy a lojalitásnak ára van a nemzetközi diplomáciában. Ha egy partnerország aktívan támogatja Moszkvát vagy Teheránt, az EU-nak rugalmasnak kell lennie, és felül kell vizsgálnia a kétoldalú együttműködést.

Ez nem feltétlenül jelent azonnali, teljes pénzmegvonást, de a források radikális átstrukturálását és szigorúbb feltételekhez kötését mindenképpen.

A szenegáli pofon: Kínai cégek uniós pénzből?

Az uniós szigorítás mögött egy konkrét, komoly belső feszültséget keltő afrikai beruházás áll. Szenegálban egy több mint 320 millió eurós uniós fejlesztési projekt a célegyenesbe ért, ám a tendert várhatóan egy olyan vállalat fogja megnyerni, amely ezer szállal kötődik a kínai államhoz. Ez a cég ráadásul korábban már bizonyítottan megsértette az EU külföldi támogatásokra vonatkozó transzparencia-szabályait.

Kaja Kallas és az uniós vezetés megelégelte, hogy miközben Brüsszel dollármilliárdokat mozgósít a fejlődő világban, a profitot és a geopolitikai befolyást végül a rivális kínai állami vállalatok aratják le.

„Ha támogatunk projekteket, de azok végül a versenytársainkhoz kerülnek, akkor meg kell vizsgálnunk, hogyan tudunk ezen változtatni” – mutatott rá a főképviselő.

Az EU jelenleg gőzerővel dolgozik a következő hétéves költségvetés részletein, valamint a mintegy 300 milliárd eurós Global Gateway elnevezésű geopolitikai beruházási stratégiáján. Ez a gigantikus program kifejezetten azért jött létre, hogy a nyugati demokráciák valós, kiszámítható alternatívát kínáljanak Kína globális nyomulásával és az „Egy övezet, egy út” infrastrukturális hiteleivel szemben.

„A külpolitika nem lehet érzelmi kérdés”

Jozef Síkela fejlesztési biztos határozottan beállt az új, pragmatikus irányvonal mögé: „Abban a világban, ahol a beruházások, az infrastruktúra és az ellátási láncok a hatalom eszközeivé váltak, a külpolitika nem lehet érzelmi kérdés.”

Síkela szerint az európai adófizetők pénzének kötelezően az európai vállalatok versenyképességét és piacszerzését kell támogatnia a harmadik világban.

Kinyílna a kapu a Moszkvával való tárgyalások előtt

A brüsszeli vezetés az ukrajnai háború kitörése óta mereven elzárkózott a közvetlen, érdemi diplomáciai egyeztetésektől Oroszországgal, Kaja Kallas azonban meglepő kijelentést tett: úgy vélte, most jött el az idő a tárgyalások megkezdésére. Az észt politikus ezt azzal indokolta, hogy értékelése szerint Moszkva jelenleg nincs kedvező alkupozícióban, a gazdasági és katonai nehézségeit pedig Brüsszelnek ki kellene használnia a tárgyalóasztalnál.

Éles belső bírálatok: Feladjuk a humanitárius elveket?

A segélyek politikai és üzleti fegyverként való használata azonnali humanitárius és morális vitákat generált az EU-n belül. Több európai parlamenti képviselő is arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió nem vethet véget a klasszikus humanitárius politikájának, és nem helyezheti a saját gazdasági és versenyképességi szempontjait a globális szegénység felszámolása elé.

Maxime Prévot belga külügyminiszter szintén óvatosságra intett. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok éppen a nemzetközi támogatási programjainak visszavágását tervezi. Ha Európa is túl szigorúvá válik és kivonul a fejlődő országokból, olyan geopolitikai űrt hagy maga után Afrikában és Ázsiában, amelyet Kína és Oroszország pillanatok alatt, feltétel nélkül fog betölteni.