Fordulat a mentelmi jog körüli vitában: Kikérhetik a Tisza Párt képviselőjének, Csatári Ernőnek a mentelmi jogát
A mentelmi joggal védett politikusok ügyeiben eljáró nyomozó ügyészségen van folyamatban eljárás a Tisza Párt siófoki országgyűlési képviselője, Csatári Ernő ellen – tudta meg a Magyar Nemzet.
A költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozás egy állami turisztikai pályázattal kapcsolatos visszaélések gyanúján alapul.
Csatári Ernő lehet az első tiszás országgyűlési képviselő, akinek a parlament előtt kötelezően tisztázandó mentelmi jogi eljárással kell szembenéznie. A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészségen jelenleg is aktívan zajlik a nyomozás egy magánszemély feljelentése alapján, amely szerint a politikus illegálisan, családi trükkökkel húzhatott anyagi hasznot a koronavírus-járvány idején indított állami mentőcsomagokból.
Az eljárás pikantériája, hogy a nyomozás eredetileg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) indult a közismert feljelentő, Tényi István beadványa nyomán. Miután azonban Csatári Ernő országgyűlési képviselői mandátumot és ezzel együtt mentelmi jogot szerzett, az adóhatóság jogilag kénytelen volt áttenni az ügyet a hatáskörrel rendelkező nyomozó ügyészségre.
Családi körben szétírt balatoni szálláshelyek
A nyomozás középpontjában a kormány által 2020-ban, a pandémia sújtotta turisztikai szektor megsegítésére elindított Kisfaludy-program áll. A pályázat keretében a magán apartmankiadók szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatásra számíthattak, ám a visszaélések elkerülése érdekében ingatlanonként szigorú korlátozásokat vezettek be: legfeljebb 8 szobára és 16 férőhelyre lehetett forrást igényelni.
A feljelentés szerint a képviselő egy rafinált konstrukcióval játszotta ki a rendszert. Hat különböző ingatlanra összesen 29 szobát jelentett be, ezzel a módszerrel a megengedett limit többszörösét, 29 millió forint állami támogatást hívott le.
A szigorú korlátok megkerüléséhez az ingatlanokat a program idejére papíron átíratta a családtagjaira.
A vádak szerint a családi machinációt maguk a rokonok buktatták le. Csatári Ernő édesapja egy korábbi interjúban óvatlanul elárulta, hogy ő valójában soha nem költözött a Balaton mellé, az elmúlt években mindvégig a Nyírségben élt és tartózkodott – így papíron sem üzemeltethetett volna életvitelszerűen balatoni szálláshelyet.
Közös kassza és a NAV munkaügyi szégyenlistája
Nem ez az első eset, hogy a hatóságoknak feltűnt a politikus szállásbiznisze. A NAV már 2023-ban átfogó vizsgálatot folytatott az érintett apartmanok ügyében, és megállapította, hogy az öt különböző személy nevén futó ingatlanok csak papíron voltak elkülönítve.
A valóságban a szálláshelyek egyetlen, egységes gazdasági egységként működtek: közös recepcióval, közös pénztárral és ugyanazzal a személyzettel rendelkeztek, ami kimeríti a költségvetési csalás és a joggal való visszaélés gyanúját.
Csatári lemondást ígért, majd lebuktatta saját magát, de nem mondott le
A hatósági vizsgálatok során ráadásul súlyos szabálytalan foglalkoztatásra is fény derült, amelynek következtében Csatári felkerült az adóhatóság munkaügyi szégyenlistájára is.
A Tisza Párt országgyűlési képviselője a sajtó megkeresésére határozottan visszautasította a vádakat, és kijelentette, hogy semmilyen visszaélésben nem vett részt, a turisztikai pályázatokon pedig a hatályos jogszabályoknak megfelelően indult. Az eljárás következő szakaszában az ügyészségnek hivatalosan kezdeményeznie kell az Országgyűlésnél a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy gyanúsítottként is kihallgathassák.
