Kiszivárgott: Kuba több mint 300 katonai drónt vásárolt Oroszországtól és Irántól az USA elleni támadásokhoz
Tovább élesedik a konfliktus a Karib-térségben: az Axios hírportál által megszerzett titkos hírszerzési jelentések szerint Kuba több mint 300 katonai drónt szerzett be Oroszországtól és Irántól.
Erről a dw.com írt.
A jelentés legsúlyosabb állítása szerint Havanna olyan terveket vitatott meg, amelyek alapján ezekkel a drónokkal közvetlen csapást mérnének amerikai célpontokra, köztük a kubai területen fekvő Guantánamói-öböl haditengerészeti bázisára, amerikai katonai hajókra, valamint esetleg a Florida állambeli Key Westre.
A Trump-adminisztráció magas rangú tisztségviselői komoly aggodalommal figyelik a fejleményeket, különösen a drónhadviselés technológiai fejlődése és az iráni katonai tanácsadók havannai jelenléte miatt.
„Amikor belegondolunk, hogy az ilyen típusú technológiák ennyire közel vannak hozzánk, ráadásul olyan rosszindulatú szereplők kezében, mint a terrorcsoportok, a drogkartellek, az irániak vagy az oroszok, az rendkívül aggasztó. Ez egy növekvő fenyegetés”
– nyilatkozta az Axiosnak egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő, hozzátéve, hogy Kuba már 2023 óta folyamatosan vásárol támadó drónokat, és jelenleg is újabb beszerzéseken dolgozik.
Kuba reakciója: Csalárd ürügy a katonai agresszióhoz
Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X-en közzétett vasárnapi nyilatkozatában élesen visszautasította az amerikai vádakat. Az állítólagos drónbeszerzéseket ugyan közvetlenül nem említette, de azzal vádolta meg Washingtont, hogy egy koholt, „csalárd ügyet” épít fel, amellyel a Kubát sújtó gazdasági szankciókat és egy esetleges katonai intervenciót akarja igazolni.
„Az amerikai kormány mindenféle legitim ürügy nélkül, napról napra egy csalárd esetet fabrikál, hogy igazolja a kubai nép elleni könyörtelen gazdasági háborút és egy esetleges katonai agressziót. Kuba nem fenyeget senkit, és nem akar háborút” – írta a külügyminiszter.
Washington fokozza a nyomást: Trump azonnali átvétellel fenyeget
A drónokról szóló jelentés egy olyan időszakban szivárgott ki, amikor az Egyesült Államok példátlan nyomást gyakorol a szigetországra. Ahogy arról a nemzetközi sajtó is beszámolt, az amerikai ügyészek lépéseket tettek a 95 éves volt elnök vád alá helyezésére az 1996-os repülőgép-lelövések miatt.
John Ratcliffe a múlt héten Havannában személyesen figyelmeztette a kubai vezetést, hogy a sziget nem válhat az USA ellenfeleinek (Oroszország, Kína, Irán) biztonságos menedékévé a nyugati féltekén.
Katonai invázióra és az amerikaiakkal való végső összecsapásra készítik fel Kubát
Totális energetikai blokád: Donald Trump kormánya gyakorlatilag elvágta a Kubába irányuló olajszállítmányokat azzal, hogy súlyos védővámokkal fenyegetett meg minden olyan országot, amely energiát exportál a szigetre. Ez Kuba-szerte teljes áramszünetekhez és tömeges zavargásokhoz vezetett.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy Donald Trump amerikai elnök május elején nyíltan kijelentette: az Egyesült Államok szinte azonnal át fogja venni az irányítást Kuba felett.
A mostani drónvádak és a Guantánamo elleni tervezett csapások híre közvetlen casus bellit (háborús okot) szolgáltathatnak Washington számára a katonai beavatkozáshoz.
