CNN: A Hormuzi-szoros blokádja után a tengeralatti internetkábeleket vette célba Irán

A Hormuzi-szoros tengeri blokádját követően Irán a világgazdaság egyik legfontosabb rejtett artériája, a szoros alatt húzódó interkontinentális tengeralatti adatkábelek felé fordította a figyelmét.

Ezen a hálózaton keresztül áramlik az Európa, Ázsia és a Perzsa-öböl közötti internetes adatforgalom és a nemzetközi pénzügyi tranzakciók jelentős része – számolt be a CNN.

Teherán nem kevesebbet tervez, mint hogy adót vagy használati díjat vet ki a világ legnagyobb technológiai vállalataira a szoros alatti digitális folyosó használatáért.

„Díjat fogunk szedni az internetkábelekért”

– jelentette ki az X-en Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg szóvivője.

Engedelmességre kényszerítenék a tech-óriásokat

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közeli források szerint Teherán célja az, hogy a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon szigorúan vesse alá magát az iráni jogszabályoknak. A terveik alapján a kábelfektető társaságokat licencdíjak megfizetésére köteleznék, a létfontosságú infrastrukturális elemek karbantartását és javítását pedig kizárólag iráni vállalatok végezhetnék.

A CNN ugyanakkor rámutat az elképzelés komoly gazdasági és jogi buktatóira.

Jelenleg nem tisztázott, hogyan kényszeríthetné ki Irán a fizetést a tech-óriásoktól, hiszen az érvényben lévő amerikai szankciók miatt a nyugati vállalatoknak törvényileg tilos bármilyen pénzügyi kifizetést teljesíteniük Teherán felé.

Elkerülik az iráni vizeket, de van kivétel

A nemzetközi szolgáltatók a geopolitikai kockázatok miatt tudatosan igyekeznek elkerülni az iráni felségvizeket. Mostafa Ahmed, az Egyesült Arab Emírségekben működő Habtoor Research Center vezető kutatója elmondta, hogy a kábelek túlnyomó többségét az ománi partok mentén húzódó keskeny, biztonságos sávban fektették le.

Ennek ellenére a távközlési kutatásokkal foglalkozó TeleGeography cég munkatársa, Alan Moldlin pontosította, hogy két kulcsfontosságú kábelrendszer – a Falcon és a Gulf Bridge International (GBI) – közvetlenül áthalad az iráni ellenőrzés alatt álló vizeken, így ezek jogilag és fizikailag is sebezhetőek.

Globális digitális katasztrófa fenyeget?

Szakértők szerint a helyzet rendkívül veszélyes. A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú digitális összeköttetést biztosít az ázsiai technológiai központok (például Szingapúr) és az európai telekommunikációs csomópontok között. Ha a Forradalmi Gárda szabotázst követ el vagy elvágja a kábeleket, az több kontinensre kiterjedő, láncreakciószerű digitális katasztrófát okozhat:

megbénulhat a nemzetközi kereskedelem, lelassulhatnak a banki tranzakciók, és Kelet-Afrika egyes részein teljesen megszűnhet az internetelérés.

A helyzet súlyosságát némileg árnyalja a TeleGeography megnyugtatónak szánt statisztikája, amely szerint a Hormuzi-szoroson átfutó kábelek a globális sávszélességnek már kevesebb mint 1%-át teszik ki, köszönhetően az alternatív, szárazföldi és egyéb tengeri útvonalak kiépülésének.