Hondurasgate: Kiszivárgott hangfelvételek leplezték le a Trump által támogatott összeesküvést Petro, Sheinbaum és a latin-amerikai baloldal ellen
Egy nemrégiben történt szivárogtatás rávilágított egy trumpizmushoz köthető politikai és médiasejt létezésére, amelyet hondurasi kormányzati struktúrákból finanszíroznak. A cél Gustavo Petro kolumbiai és Claudia Sheinbaum mexikói kormányának, valamint a teljes latin-amerikai baloldalnak a destabilizálása.
A Diario Red által megszerzett hangfelvételek tanúsága szerint Juan Orlando Hernández volt hondurasi elnök – akit az Egyesült Államokban kábítószer-kereskedelemért elítéltek, majd Donald Trump adminisztrációja kegyelemben részesített –, valamint a közép-amerikai ország jelenlegi elnöke, Nasry Asfura és alelnöke, María Antonieta Mejía között zajlottak egyeztetések.
A felvételek részletezik egy olyan kommunikációs csapat felállítását, amelyet hondurasi közpénzekből és Javier Milei argentin elnök kormányának hozzájárulásaiból finanszíroznak, összesen több mint félmillió dollár értékben. A cél „médiacsapások” mérése a régió progresszív vezetőire.
Médiasejt az Egyesült Államokból
Az egyik legárulkodóbb, 2026. január 30-i felvételen Hernández az Egyesült Államokból utasítja Asfurát: „Szükségem van rá, hogy küldj körülbelül 150 ezer dollárt Rosales számlájára […], mert itt ki fogunk bérelni egy lakást, és irodát hozunk létre egy digitális újságírói egységnek. Az amerikai elnök csapatából valaki más fogja kezelni. Nos, ő a republikánusoktól van, akik segítenek nekünk. Létrehoznak egy híroldalt, ahol fontos információkat hoznak majd nyilvánosságra Manuel Zelayáról és Xiomara Castróról.”
Asfura válaszul további utalásokat ajánl fel egy barátja számlájáról, többek között a Társadalombiztosítási Intézet (INSEP) forrásaiból. A beszélgetések szerint a művelet részét képezte egy hívás Hernández és Milei között is, aki állítólag 350 ezer dollárt ígért a destabilizáló akciók végrehajtására.
A cél nemcsak Xiomara Castro hondurasi kormányának támadása, hanem „akták” készítése Mexikó (Sheinbaum) és Kolumbia (Petro) ellen is.
Katonai bázisok és Trump érdekei
A médiaháborún túl a szivárogtatás feltárja Honduras stratégiai enklávévá alakításának tervét is. Ez magában foglalja az új katonai bázisok építését és a salvadori mintára épülő „Terrorizmus Elleni Bebörtönzési Központ” (CECOT) létrehozását Tegucigalpában.
Egy 2026. február 10-i hangüzenetben Asfura arról tájékoztatja Hernándezt, hogy egy befektetői csoport már zöld utat adott ezeknek a projekteknek, beleértve egy óceánközi vasutat, amelyet a General Electricnek ítélnének oda, szándékosan kizárva Kanadát és Kínát.
Erőszak és kulturális harc
Az erőszakot, mint az ellenőrzés eszközét, félreérthetetlenül említik. Hernández egy Donald Trumpnak tulajdonított direktívát közvetít: „Hondurasban erőre van szükség, logisztikára van szükség, vérre van szükség. Ha kontroll alatt akarod tartani az embereket, el kell nyomnod őket. Meg kell szorítanod őket. Az erőszakra erőszakkal kell válaszolni. Ezt mondja Trump elnök.”
A stratégia másik pillére az evangélikus egyházakon keresztül vívott kulturális harc. Hernández utasítása szerint össze kell hangolni a vallási gyülekezeteket, hogy „az emberek elfelejtsék a múltat, és azt higgyék, a baloldal tette mindezt.”
Ez az összetett tevékenységi háló – amely ötvözi a jogi hadviselést (lawfare), az erőforrások katonai ellenőrzését, az erőszakot és a vallási manipulációt – megerősíti, hogy Nasry Asfura kormánya alatt Honduras Donald Trump sakktáblájának bábujává vált a latin-amerikai befolyás visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.
