Zebrák, drónok és politikai csatározások: Hadházy Ákos nyomozása Hatvanpusztán

Bár Hadházy Ákos a választások után a politikai visszavonulást és az állatorvosi praxisba való visszatérést hangoztatta, közéleti nyomozói ambíciói továbbra sem lankadnak.

Ezúttal ismét a hatvanpusztai szafari parkban rejtőző zebrák nyomába eredt. Miközben a NÉBIH hivatalos adatai szerint tíz zebrának kellene élnie a területen, a Magyar Péter testvére által irányított, a politikus személyes propagandamédiájaként működő Kontroll drónfelvételei – amelyek egyre gyakrabban bukkannak fel fideszes politikusok magánházai fölött is – csupán négyet találtak a helyszínen. Hadházy a látottak alapján nem kertel: állatkínzás gyanúját vetette fel, sejtetve, hogy a hiányzó állatokat már „fölhasználhatták”, ezért a jogi lépésektől sem riad vissza.

A hatvanpusztai „zebraleltár”

A történet két hónappal ezelőtt kezdődött, amikor Hadházy Ákos állatorvosként kérdéseket fogalmazott meg a hatvanpusztai állatok sorsáról, mivel információi szerint az állomány egy részét exterminálták, a többit pedig egy elszigetelt, belátástól védett karámba helyezték át.

A NÉBIH válasza végül a választások után érkezett meg, amelyben hivatalos jegyzéket közöltek a Válvölgye Vadásztársaság tulajdonában álló zebrákról. A név szerint felsorolt állatok: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi. A hatóság adatai szerint az állatok tartása különböző időpontokban kezdődött, Pilla például már 2017 óta a birtokon él. A hivatalos válasz azonban éles ellentétben áll a Kontroll legfrissebb, drónnal készült felvételeivel. Az újság szerkesztősége szerint a terület alapos átvizsgálása után is csupán négy egyedet sikerült azonosítaniuk a szafari parkon belül épített, elszeparált karámban, ami újra felerősítette a gyanút a hiányzó állatok sorsa körül.

Drónok a magánszféra felett

Az ügy másik vetülete a Kontroll egyre intenzívebbé váló drónhasználata. A Magyar Péter propagandamédiájának zászlóshajója, a testvére által gründolt médium nem először alkalmazza a technológiát. Az utóbbi időszakban több fideszes politikus magánháza fölött is megjelentek a felvevőeszközök, amit a másik oldal adatvédelmi aggályok és a magánszféra durva megsértéseként értékel.

A hatvanpusztai eset most újabb vitát generál az eszközök alkalmazhatóságáról. A szerkesztőség álláspontja szerint a közérdekű információk megszerzése – ebben az esetben az állatok sorsának tisztázása – felülírja a magánterületre vonatkozó korlátozásokat. Ezzel szemben a kritikusok szerint a drónok használata immár a politikai küzdelem szerves része, amellyel a hatóságokat is kényszerpályára teszik, miközben folyamatos nyomás alatt tartják a politikai ellenfeleket. A vita így a klasszikus oknyomozó újságírás és a modern, politikai motivációjú megfigyelés határmezsgyéjén egyensúlyoz.

Mi jöhet még?

Hadházy Ákos állatorvosi és politikai kettős nyomása nem áll meg itt. Az újság megígérte, hogy a közeljövőben újra ellenőrzik a szafari parkot drónokkal. Amennyiben a zebraleltár a későbbiekben sem mutatja a hivatalosan nyilvántartott tíz állatot, az egykori képviselő kész újra beadni az állatkínzás miatti feljelentést.

Érvelése szerint az állatkínzás tényállása kimerülhet azzal, ha olyan állatot vadásznak vagy használnak fel, amely nem szerepel a hatályos vadászati törvényben. Az új kormányzati ciklus és a belügyminiszteri beiktatás után Hadházy szerint a jogi környezet és az ügyészségi hozzáállás is változhat, így a hatvanpusztai zebrák rejtélye a jövőben még komoly jogi csatározások forrása lehet.