Budapest Pride: tilalom, vita, jogi csűr-csavarral – Miért nem állja meg a helyét Karácsony Gergely érvelése?

2025 nyarán a Budapest Pride 30. évfordulóját egy szokatlanul éles jogi és politikai konfliktus kísérte, amely egyben Magyarország jelenlegi társadalmi feszültségeinek tükre is. A kérdés egyszerű: jogszerű volt-e a rendőrség által kiadott betiltás, és vajon igaz-e Karácsony Gergely főpolgármester állítása, hogy az esemény „önkormányzati rendezvényként” nem köteles bejelentést tenni?

A betiltás kronológiája: a törvény szigorodik

A helyzet 2021-ben kezdődött, amikor a kormány elfogadta a vitatott, úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, amely megtiltotta az LMBTQ+ tartalmak nyilvános bemutatását 18 év alattiak számára. A szabályozás azóta egyre szigorúbb lett, 2025 elején pedig kiegészítették úgy, hogy kifejezetten tiltja az ilyen tartalom megjelenítését gyülekezési eseményeken, a rendőrség pedig új jogköröket kapott a betiltások végrehajtására, még arcfelismeréses megfigyeléssel is.

2025 júniusában Karácsony Gergely bejelentette, hogy a Budapest Pride nem civil gyűlésként, hanem „Budapesti Büszkeség Szabadságünnep” néven, önkormányzati rendezvényként kerül megrendezésre. Érvelése szerint így nem kell a rendőrségnek bejelenteni, hiszen ez kulturális esemény. A rendőrség azonban ezt nem fogadta el, és a gyermekvédelmi törvény alapján betiltotta a rendezvényt.

Miért nem állja meg a helyét az önkormányzati rendezvény érv?

A gyülekezési törvény egyértelmű: minden nyilvános rendezvényt be kell jelenteni a rendőrségnél, függetlenül attól, hogy civil vagy önkormányzati eseményről van-e szó. Ha a rendezvény tartalma olyan, amely a gyermekvédelmi törvény hatálya alá esik, a rendőrség jogosult tiltani és bírságolni a szervezőket.

Karácsony főpolgármester azt állította, hogy az önkormányzati státusz felülírja a bejelentési kötelezettséget, és így a rendőrség nem járhat el tiltó módon. Ez a jogi érvelés azonban nem állja meg a helyét, mert a hatályos törvények nem ismernek ilyen kivételt. A rendőrség a gyülekezési törvény és a gyermekvédelmi szabályozás együttes alkalmazásával hozta meg döntését, amelyet az Alkotmánybíróság sem semmisített meg.

A gyermekvédelmi törvény, mint alkotmányos érv

2025 áprilisában az Alaptörvény módosításával a gyermek biológiai nemével összhangban való fejlődésének jogát rögzítették. Ez az alkotmányos szintű szabályozás tovább erősíti a gyermekvédelmi törvény hatályát, és legitimizálja a szigorúbb fellépést az LMBTQ-tartalmú nyilvános eseményekkel szemben. Emiatt a rendőrség köteles betartani ezt a jogszabályt, akár az önkormányzati rendezvény státuszáról is legyen szó.

Kié a jog? A politikai szándék és a törvények ütközése

Az ügy rávilágít arra is, hogy Magyarországon jelenleg milyen éles ellentét feszül a politikai akarat és a törvényi szabályozás között. Karácsony Gergely politikai üzenetet kívánt közvetíteni azzal, hogy a Budapest Pride önkormányzati eseményként való kezelése révén megkerülné a tiltást, ám a jogi rendszer ezt nem engedi meg.

A jelenlegi helyzetben a legális kiút az lehet, ha a kérdést nemzeti vagy nemzetközi bíróságok elé terjesztik, például az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ahol hosszabb folyamat során vizsgálhatják az ügyet.

A 2025-ös Budapest Pride nem csupán egy rendezvény, hanem egy próbatétel is a magyar jogállamiság és az emberi jogok érvényesülésének határairól. A gyermekvédelmi törvény szigorítása és a gyülekezési jog korlátozása alapvetően meghatározza a szabadságjogok kereteit – az idei vita pedig megmutatta, milyen nehéz ezek között az egyensúly.

Az ügy nemzetközi figyelmet is kapott, és várhatóan a következő években számos jogi és társadalmi vita középpontjában áll majd.