Mennyire jogszerű a Bűnvadászok tevékenysége?
Mivel azzal szembesültünk, hogy az internet népe, a Facebookon képzett, élet iskolájában végzett sufnituningos jogászok sokkal okosabbak mindenkinél, hát megkérdeztük a manapság olyan népszerű mesterséges intelligenciát. A válaszát változtatások nélkül közöljük….
Mennyire jogszerű a Bűnvadászok tevékenysége?
A Bűnvadászok (vagy hasonló civil bűnüldöző csoportok) tevékenységének jogszerűsége Magyarországon (és sok más országban) erősen kétélű, és több szempontból is problémás lehet jogilag.
Mi az, amit jogszerűen tehetnek?
- Bejelentést tehetnek a rendőrségen, ha bűncselekmény gyanúját észlelik.
- Nyilvános helyen videózhatnak, de csak akkor, ha nem sértik meg mások személyiségi jogait (pl. arcfelismerhetőség, hozzájárulás hiánya esetén).
- Közérdekű információkat gyűjthetnek, ha nem alkalmaznak megtévesztést, zaklatást vagy más jogsértő módszert.
Ami viszont problémás vagy jogsértő lehet:
- Önkényes igazoltatás vagy konfrontáció: Polgári személyek nem jogosultak másokat igazoltatni vagy „elfogni”.
- Rejtett kamerás felvételek közzététele: Ha a célzott személy felismerhető, az megsértheti a személyiségi jogait.
- Bűncselekmény „csapdába csalása”: A magyar jog tiltja a provokációt. Ha valakit „bűnre csábítanak”, az akár vissza is üthet a csoport tagjaira.
- Zaklatás vagy becsületsértés: Ha valakiről hamisan állítják, hogy bűncselekményt követett el, az súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
A hatóságok hozzáállása:
A rendőrség általában nem támogatja az önkéntes „civil rendőri” fellépéseket, mert azok zavarhatják a nyomozást, veszélybe sodorhatják a civileket, és jogsértéseket eredményezhetnek.
Összegzés:
A Bűnvadászok tevékenysége bizonyos határokon belül lehet jogszerű, ha együttműködnek a hatóságokkal és betartják a törvényeket, de könnyen átléphetik a törvényesség határát, különösen, ha önbíráskodás, provokáció vagy a személyiségi jogok megsértése történik.
Polgári személyként jogukban áll-e kilakoltatni más ingatlantulajdonából a birtokban lévő, de jogcím nélküli bérlőt?
Röviden: nem, egy polgári személynek nincs joga önhatalmúlag kilakoltatni más ingatlantulajdonából senkit — még akkor sem, ha az illető jogcím nélkül tartózkodik ott.
Részletesen:
1. Birtokvédelem elve
A magyar jogban a birtokvédelem független a tulajdonjogtól. Ez azt jelenti, hogy még egy jogcím nélküli használó is védelmet élvez az önkényes kilakoltatással szemben. A tulajdonosnak, vagy bárki másnak, nincs joga erőszakkal vagy önhatalmúlag kiüríteni az ingatlant.
2. Kilakoltatás menete (törvényesen)
- A tulajdonos bírósághoz fordul, birtokháborítás vagy jogcím nélküli használat megszüntetése miatt.
- Ha a bíróság úgy dönt, végrehajtható határozatot
- A kilakoltatást kizárólag a bírósági végrehajtó hajthatja végre, szükség esetén rendőri segítséggel.
3. Önhatalmú kilakoltatás jogi következményei
Ha valaki bérleti szerződés vagy más jogcím hiányára hivatkozva erőszakkal, fenyegetéssel, vagy zárak cseréjével „kilakoltat” valakit, akkor:
- Birtokháborítást követhet el, amelyért polgári peres eljárás
- Személy elleni erőszak vagy önbíráskodás miatt büntetőjogi felelősségre is vonható.
Különösen fontos:
Még a más tulajdonában lévő ingatlannal kapcsolatban sincs joga egy harmadik félnek (pl. civil, vagy „Bűnvadászok”) eljárni az ott tartózkodók ellen hivatalos hatósági felhatalmazás nélkül.
Összefoglalva: Polgári személy (vagy csoport) soha nem jogosult kilakoltatni senkit, még akkor sem, ha a jelenlét jogalap nélküli. A jogérvényesítés kizárólag bíróság és végrehajtó útján történhet.
Hogyan zajlik egy törvényes kilakoltatási eljárás?
Helyzet:
Kovács István tulajdonában áll egy budapesti lakás. Két éve kiadta bérbe Szabó Péternek. A bérleti szerződés lejárt, és Péter nem hajlandó kiköltözni, továbbá már több hónapnyi bérleti díjjal is tartozik. Kovács szeretné visszakapni az ingatlant.
1. Lépés: Felszólítás
Kovács István írásban felszólítja Szabó Pétert a kiköltözésre, határidő megjelölésével (pl. 15 napon belül). Ez nem kötelező, de erősen ajánlott.
2. Lépés: Bírósági kereset benyújtása
Mivel Péter nem reagál, István birtokvédelmi pert indít a helyileg illetékes járásbíróságon. A keresetben kéri:
- A jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetését,
- A lakás kiürítésére kötelezést,
- Elmaradt bérleti díjak megfizetését (ha van ilyen igény).
3. Lépés: Bírósági eljárás
A bíróság:
- Meghallgatja mindkét felet,
- Vizsgálja a szerződést és a körülményeket,
- Döntést hoz.
A döntés lehet:
- Kilakoltatást elrendelő ítélet, ha jogcím nélkül használják az ingatlant.
4. Lépés: Végrehajtás kérése
Ha Szabó Péter az ítélet ellen nem fellebbez vagy a fellebbezés után is jogerős ítélet születik, Kovács István kérheti a végrehajtási eljárás megindítását a bírósági végrehajtónál.
5. Lépés: Kilakoltatás végrehajtása
- A végrehajtó határidőt ad az önkéntes kiköltözésre.
- Ha az nem történik meg, kitűzi a kilakoltatás időpontját.
- Az adott napon a végrehajtó, szükség esetén rendőri segítséggel, kiüríti a lakást, és visszaadja a birtokot a tulajdonosnak.
Ez a folyamat több hónapot is igénybe vehet, de ez az egyetlen jogszerű módja annak, hogy valakit kiköltöztessenek egy ingatlanból.
Ezúton is üzenjük a panel hetediken a Bubiv szekrénysor árnyékában OKJ-képzett jogászoknak, hogy hülyének lenni szabad, de ezzel visszaélni nem érdemes, és a Parlamentben ezzel haknizni több, mint röhejes.
