Tényleg bajban lehetnek a Bűnvadászok?

Alig két napja foglalkoztunk a „Bűnvadászok” éppen aktuális akciójával, amely aztán a 19. kerületi kapitányságon végződött. Ahogy már akkor is írtuk, az ORFK pár nappal az eset előtt utasítást adott ki, hogyan kell eljárni az ilyen esetekben.

Természetesen azonnal megszólalt az ügyben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is, és ebben a videóban mondta el Bartal András, a „Bűnvadászok” vezetője is, hogy szerinte mi történt.

Ismét előre kell bocsájtanunk, semmi esetre sem célunk a bérlői helyzetével erősen visszaélő személy, élősködő, mások jóhiszeműségét kihasználó személyek mentegetése, sőt! De jogtalanság ellen jogtalanul fellépni nem túlzottan bölcs dolog.

Azonban a cikkel kapcsolatban azonnal felvonultak a közösségi médiában már olyan megszokott „szakértő” kommentelők, minden létező és nem létező oldalról megközelítve az esetet, olyan jogi blődségeket felsorakoztatva, hogy egy elsőéves joghallgatónak is égnek állhatott tőle a haja. Ez azonban meg is könnyítette a dolgunkat, csak kényelmesen össze kellett szedni az eddig tudhatókat a „Bűnvadászok” tevékenységéről.

Tehát a „Bűnvadászok” sikeresen viszik el vakvágányra, sőt, mint a legutóbbi esetben kiderült, akár a jogsértés útjára is a már amúgy is éppen eléggé kétségbeesett és igen szép összegekkel károsult ingatlan tulajdonost, tulajdonosokat. Most azt is hagyjuk ki, hogyan milyen körülmények között jutott a nem éppen rózsás, sokkal inkább kétségbeesett helyzetéig, illetve egy pár szó erejéig érintsük azért.

Összességében több százezres, sőt, gyakorta milliós károk keletkeznek a tulajdonos számára, jó esetben csak a bérleti díjat bukja, de ez a ritkább eset, hiszen általában a közüzemi díjakat sem fizetik a bérlők. Az már más kérdés, hogy ha ilyen tetemes tartozást halmoz fel egy bérlő, akkor vajon a szolgáltató miért nem kapcsolja ki a szolgáltatást, ahogy bárki másnál megteszi, ha véletlenül elfelejti befizetni a pár ezer forintos számlát. Ha pedig a tulajdonos olyan dőre, hogy a kikapcsolástól félve ő befizeti csaló bérlője helyett, akkor még dőrébb, hiszen a visszakapcsolási díj később jóval kevesebb lenne, mint a fogyasztás.

De feltesszük a kérdést: az események elején, amikor még nem is sejti, hogy át fogják verni a bérlői, csak örül az ingatlanból származó bevételnek, tényleg nincs ötvenezer forintja egy közjegyző által szerkesztett bérleti szerződésre? Nincs ideje és türelme utána olvasni, utána kérdezni, hogyan, milyen módon és mekkora költséggel védhetők ki az ilyen helyzetek?

Hosszú évek óta tudni lehet, és tele vannak azzal a bérbeadós fórumok, hogy lehet adót elcsalni, csak nem érdemes. És nem azért, mert a NAV esetleg bírságol, hanem pont a „Bűnvadászok” akcióiból ismert esetek miatt.

A jelen esetben is már csak a rendőrségi előállítás után hívtak ügyvédet a tulajdonosok, mert addig úgy gondolták, majd a „Bűnvadászok” megoldják! Ingyen, hiszen ők, a modern kor Robin Hoodjai nem kérnek pénzt. Amíg a baj meg nem történt, eszükbe sem jutott, hogy áldozzanak a valóban felkészült jogászok segítségére.

A kommentek alapján és utána járva a dolgoknak, egyértelművé vált, hogy a „Bűnvadászok” bérleti szerződést kötnek a tulajdonossal egy olyan ingatlanra, ahol egyébként valaki – jogosan vagy jogtalanul, de – birtokon belül van, és erre a szerződésre hivatkozva teszik azt, amit éppen jónak gondolnak, közben folyamatosan a szerződére hivatkozva, és a mögé bújva.

A baj csak az, hogy Bartal az általuk sikeresnek ítélt akciók után kiáll a saját kamerái elé, és látványosan átadja a lakás kulcsait a tulajdonosnak, majd felragaszt az ajtóra valami matricát, hogy az ingatlan az ő védelmük alatt áll.

Mind a két videón megfigyelhető, hogy a lakás kiürítése után azonnal átadja Bartal a kulcsot a tulajdonosnak, egyértelmű tehát, hogy a tulajjal kötött bérleti szerződés csak a fedősztori, és a „Bűnvadászok”-nak eszük ágában sem volt és nincs is az ingatlant a valóságban bérelni, és erről nyilván a tulajdonos is tudott, tisztában volt vele.

Ezt hívja a törvény színlelt szerződésnek, amely egyébként nem mellesleg ezen okból semmis, és nem véletlenül szerepel a Polgári mellett a Büntető Törvénykönyvben is.

A Kúria állásfoglalása még ennél is pontosabban fogalmaz:

 A színlelt szerződés a korábbi Ptk. 205. § (6) bekezdése alapján semmis, ami azt jelenti, hogy hiányzik a szerződés szerinti cél létrehozására irányuló akarat minden szerződő fél részéről. Ha azonban a valós akarat bűncselekmény leplezése, az a színlelt szerződés megkötésével a leplezés célzata miatt a bűncselekmény egyenes szándékkal történő megvalósítására is utal. Amennyiben a színlelt szerződés megkötése esetén a szerződés szerinti cél létrehozása iránti akarat a szerződő felek részéről hiányzik, és a színlelt szerződés megkötésével leplezni kívánt szerződéses akarat bűncselekmény megvalósítására irányul, a cselekmény kilép a polgári jogi jogviszonyból és belép a büntetőjogi jogviszonyba.   

Mindez pedig több ügyvéd véleménye alapján jó eséllyel meg fogja állni a helyét.

Ez már csak azért is érdekes, mert előző cikkünk megjelenését követően megküldtek részünkre három feljelentést, amelyekben a feljelentő szerint elrendelték a nyomozást. A feljelentő önbíráskodás, fenyegetés, személyiségi jogokkal visszaélés, fizikai erőszak, és hasonló bűncselekmények hivatkozásával tett feljelentést.

Azt nem tudjuk a „Bűnvadászok”-nak ki adta ezt a zseniálisnak nem nevezhető fedő sztoriként szolgáló bérleti szerződés ötletet, és azt, hogy jogukban áll kvázi erőszakszervezetként, a rendőrség civil alternatívájaként fellépni hasonló ügyekben, de jogi tanácsot biztos nem kérnénk tőle.

És még egyszer leírjuk: mélyen elítéljük a mások tulajdonában való bármilyen károkozást, lakásfoglalást, jogcím nélküli élősködést, de épp az egyik ügyvéd hívta fel a figyelmünket, hogy az ilyen és hasonló ügyeket már szinte sürgősséggel tárgyalják a bíróságok.

Mindez azt jelenti, hogy ha a tulajdonosok nem az adózást szeretnék kikerülni, hanem inkább gondoskodnának saját tulajdonuk biztonságáról és lenne a birtokukban közjegyzői szerződést, akkor pár hónapon belül hivatalos úton is eljuthatnának oda, ahova a „Bűnvadászok” BTK-t súroló tevékenysége által.

A konkrét ügyet politikai haszonszerzésre használni azonban szintén megvetendő cselekmény. Ugyanis nem, nem a Készenléti Rendőrség rohanta le a „Bűnvadászok”-at, ahogyan azt Torockai László állította, hanem a járőrök mentek ki bejelentés alapján. Ugyanakkor az, hogy a kábítószeres lakásfoglalókat, akik nem mellékesen egy kiskorút is veszélyeztettek már rég szabadlábra helyezték, már szinte senkit nem érdekel a nagy politikai haszonszerzési igyekezet közben.

Amennyiben értékelhető fejlemény történik, visszatérünk még a témára.