Niedermüller és „kulturális negyede” a bankautomaták árnyékában

Cikksorozatunkat ígéretünk szerint folytatjuk. Stábunk egy rövid séta keretében megvizsgálta, hogy Niedermüller Péter, hetedik kerületi polgármester előző választási kampányban tett ígéreteit hogyan és miként tartott be, mi lett munkássága végeredménye, különös tekintettel a bulinegyed kulturális negyeddé alakítására vonatkozó ígéreteire. És erre el is költött csekély 200 millió forintot.
Ám mielőtt nekikezdenénk a témának, emlékezzünk meg Kiss Ambrus alpolgármester 2022-es, elhíresült álláspontjáról, mely szerint mivel a reptéri buszokat 84 %-ban a külföldiek használják, így az akkori 50 % körüli jegyáremelés lazán belefér, hiszen a turisták zsebe elbírja ezt. Higgyék el, a főváros balliberális berkeiben erősen gyökerező ezen nézet igen fontos lesz a későbbiekben!
Mindez ugyanis nem más, mint a hazánkba látogató turisták nyílt átverése, azaz – nincs rá szebb szó – lehúzása! Úgy látszik, a turisták lehúzását a főváros és a baloldali vezetésű kerületek már intézményesítetten végzik. Az, hogy ennél is van lejjebb, az alábbiakból kiderül.
Kezdjük hát Niedermüller tevékenységének aprólékos elemzését a legelején. Mindenáron meg akarta szüntetni a buli negyed létezését, helyette „minőségi kulturális központot” ígért a hetedik kerület területén. Ez azért láthatólag nem igazán sikerült, hacsak a jelenlegi állás szerinti a kuplerájok, kábítószer kereskedelem, lehúzások és hasonló tevékenységek a balliberális olvasatban nem tartoznak egy Európai Unió-kompatibilis kulturális fogalmi körbe.
Az előző cikkünkben már érintettük, hogy a belvárosi szórakozóhelyeken milyen visszásságok tapasztalhatók a bankautomatákkal és a lekövethetetlen hátterű, ezáltal bizonytalan adózású kártyalehúzókkal összefüggésben. Nem kellett sok idő, találtunk még bőven kivetni valót ezekkel a banki eszközökkel kapcsolatban.
Körbejártuk a hetedik kerületet, leginkább arra a területre koncentrálva, amit Niedermüller bulinegyedként emlegetett és rendre meg akart szüntetni. Rövid séta alatt 150 és 200 darab közötti bankautomatát találtunk, amelyek nagy összegű pénzfelvételekre alkalmasak. A számolásban szándékosan kihagytuk a bankfiókokban levő, vagy azonosíthatóan valamely magyar kereskedelmi bankhoz köthető automatákat, és csak azokat számláltuk meg, amelyektől az átlag magyar polgár úgy ódzkodik, mint a tűztől.
Hogy mi a baj ezekkel az automatákkal? Onnan lehet felismerni őket, hogy még véletlenül sincs rajtuk egyik magyar bank logója, neve sem, ámde fel van tüntetve, hogy nem csak forint, hanem euró kivételére is alkalmasak. Ennél sokkal nagyobb gond, és ezért ódzkodik tőlük a legtöbb magyar, hogy a készpénzfelvétel díja igen borsos.
Hogy mennyire? Nos, már kisebb összeg (pár ezer forint) felvételénél is 1880,- forint úgynevezett kényelmi díjat számol fel.
Feltehetően lehet bármilyen összeget vételezni belőle, de ajánlatként az automata a 40.000 forintot tartja „kedvező” indulónak. Érdekes az euró váltás is, hiszen 1 eurót 320,- forintban váltott azon a napon, amikor az árfolyam éppen 385,- forint volt.
Ahogyan már írtuk, a bűnözői körök által üzemeltetett/védett, kulturális központnak nem igazán nevezhető sztriptízbárok (kuplerájok) ajtajában, és az érintett körök által védett szórakozóhelyek közelében található ezen bankautomaták jó része.
ATM-et azonban csak olyan helyre helyeznek ki, ahol forgalom is van rajta keresztül.
Fontos tudni, hogy a pandémia idején alaposan megcsappant a készpénzforgalom, és a bankok nagyon sok ATM automatát – 400-nál is többet – megszüntettek, így a banki üzemeltetésben levő automaták száma országos szinten 4000 alá csökkent. Annyira kevésnek bizonyult mindez, hogy idővel a bezárt bankfiókok és leszerelt automaták miatt akadozott a készpénzforgalom. Ezért a Magyar Nemzeti Bank 2023. február 1-jével hozott rendelkezése értelmében a hazai kereskedelmi bankok a kibocsátott bankkártyák számával arányosan kell, hogy ATM-et biztosítsanak a lakosság számára.
A 2023. március 31-i állapothoz képest 2024. február 29-re már 218 darabbal növekedett a kereskedelmi bankok által működtetett ATM-ek száma, azaz az ez év február végi állapot szerint 4910 darab ATM működik az országban.
Ami esetünkben fontos, az az, hogy ebből 4160-at üzemeltetnek a kereskedelmi bankok, 756-ot pedig úgynevezett független szolgáltatók.
És hogy mit jelent az, hogy független szolgáltatók?
Nos, a Forbes már évekkel ezelőtt írt összefoglalót ezekről az automatákról, kiemelve, hogy milyen módszerrel kopasztja a turistákat a bankfüggetlen pénzügyi szolgáltató cég, amely egyébként ma is komoly központot működtet Budapesten. Ezek a a kártya devizanemétől eltérő deviza kivételére is alkalmas automaták kifejezetten ügyesen alkalmazzák a sok más szolgáltató által is kínált dinamikus devizakonverziót (DCC), de ezen túlmenően is igazán rafkós megoldásokkal terelik a gyanútlan felhasználókat abba az irányba, hogy minél nagyobb összegekkel vegyék igénybe a nehezen észrevehetően felülárazott szolgáltatásaikat. Persze nem csak a fent is említett árfolyam trükkel és a minél nagyobb összegű készpénzfelvétellel játszanak, de egyéb, apró, nehezen észrevehető trükköket is alkalmaznak.
Egyes felmérések szerint a jelenlegi, nagyjából 4900 bankautomatából országos szinten tehát 756 a független szolgáltatókhoz köthető automata, ebből pedig 150-200-nál is több található csak a 7. kerületi bulinegyedben. Véletlen lenne? Nem hinnénk….
Tehát az üzemeltető/telepítő cég, több automata felirata szerint is az ATM Point Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, mely az egész hetedik kerület bulinegyed részén telepített automatákat, ezzel a mérleg kivonatok alapján csekély 10 milliárdos eredménnyel zárta az elmúlt éveket. Vélhetőleg ehhez hozzájárul a „csodás” váltási arány az euró és a forint között, feltehetőleg MNB engedéllyel a háttérben. Az más kérdés, hogy az MNB szabályozza a váltási arányt, de vajon ellenőrzi is?
Ami minket ennél is jobban izgatott, hogy a különféle bűnözői köröknek mennyire főhetett a feje amiatt, hogy valóban csökkent a készpénz forgalom, és a legtöbb turista bankkártyával érkezett az országba, azon belül is a bulinegyedbe. Elsők között ismerték fel (vagy már a szervezésben is benne voltak) az új ATM-ek adta lehetőséget, és így forgatták vissza a bankkártyás fizetéseket készpénzforgalomra, amely ezzel nagyjából követhetetlenné is vált.
Éppen ezért több mint érdekes, hogy a pünkösd hétfőn reggel 8-kor a police.hu, majd kekvillogo.hu közlemények szerint pont a prostitúció megelőzésével kapcsolatos és egyéb közbiztonságot érintő hétvégi ellenőrzések voltak. Hozták is a statisztikát, hány körözött bűnözőt fogtak el, hány ittas vagy drog befolyása alatt levő úrvezetőt állítottak elő, sőt, gyermekotthonból szökött fiatalokat is sikerült elfogniuk (kérdés, ezek a fiúk és lányok mit is kerestek éppen a bulinegyed kellős közepén – ötleteink vannak), ám az ellenőrzési szervnek nem tűnik fel, hogy a 7. kerületben a szép számú ATM árnyékában még véletlenül sem látják a bűnözői köröket? Érdekes!
Bár, ha azt nézzük, Niedermüller is világosan megmondta az ATV kamerái előtt, ők mindent szabályosan csinálnak, úgysem találnak rajtuk fogást legyen bármennyire is kampány, és erőlködik is bármennyire a kormány, hogy rendet tegyen végre.
Mindezt persze délcegen, a Gozsdu udvar előtt nyilatkozva, mintegy négy „trükkös” ATM közelében.
Nyilván arról már hallgat a jó polgármester, hogy minden egyes sztriptíz bár és szórakozóhely csak úgy kapott nyitvatartási engedélyt az éjfél utáni időszakra, ha egy bizonyos egyesület tagja lett. Amennyiben nem lépett be, vagy nem vették fel a borsos tagdíjat felszámító egyesületbe, akkor az önkormányzat jegyzője nem adta ki a működési engedélyt. Azt már írtuk, hogy az egyesületet a nagyobb szórakozóhelyek tulajdonosi irányítják, ők döntenek arról, kit vesznek fel és kit nem, így aztán aki nem tagja ennek az egyesületnek (mert nem tetszett a pacekja, vagy nem bírta kicsengetni a tagdíjat), az éjfélkor bezárhat.
Az önkormányzat az egyesületnek 200 üzletre adott engedélyt, ezért a gazdasági versenyhivatal áprilisban nyomozást indított tisztességtelen piaci magatartásért.
Tehát, ismételjük, ha valaki nem tag, az nem dolgozhat a kerületben éjfél után, mert hát előttük biztos hangoskodni fognak. A hangoskodás tehát egyenes arányban áll a tagdíjként befizetett összeggel – ez teljesen logikus. Mondjuk, ha úgy nézzük, hogy aki ki bírja fizetni a tagdíjat, az képes megfizetni jó pár verőlegényt, aki taslival hazaküldi a vidám legénybúcsús fiúkat, akkor már teljesen érthető, Niedermüller miért szervezte ki a rendcsinálást egy ilyen outsider egyesületbe.
Az azért kiderül az eddigiekből, hogy a szép számú turista lehúzására szakosodott „vendéglátósokhoz” az ATM- ekből kerülnek a levett összegek. A nagy kérdés, hogy a zömében önkormányzati tulajdonban lévő bérelt szórakozóhelyek és kuplerájok környezetébe hogyan és milyen módon kerülnek kihelyezésre ezek az ATM-ek.
Ezek jelentősen szép számából és a helyszínekből egyértelműen következik, hogy semmi más célt nem szolgálnak, mint a már nem szomjas turisták kifosztását.
Mondjuk arról is el lehetne merengeni, egy-egy hétvégén az illetékes kapitányságokra milyen számban érkeznek feljelentések, és ezekkel mi történik.
Kulturális központ helyett tehát kapott a kerület egy minden időket alulmúló kupleráj-, drog- és egyéb bűncselekmények kapcsán működő szeméthalmot. Lassan visszatér a 7. kerület a szoci idők „maffia” vezérelte szórakoztató hagyományaihoz.
De vannak még kérdések, amelyek minden normálisan gondolkodó ember fejében megfordulnak. Hogyan kaphatnak az ilyen bárok engedélyeket? Hogyan kerülhet ennyi lehúzós automata egyetlen, szűk területre? Hogyan lehet, hogy a „független szolgáltatók” által országosan üzemeltetett automaták közel harmada egyetlen kicsinyke területen lelhető fel? Hogyan lehet, hogy egyes helyeken dupla kártyalehúzó működik, és a pult alatti még véletlenül sem beazonosítható bankhoz bekötött? Lehet az MNB fog véget vetni ennek az áldatlan, a fekete gazdaságot éltető, az alvilágot erősítő helyzetnek – a BRFK helyett?
Igen, a bankautomaták szinte minden esetben az érintett helyek bejáratánál találhatóak, mivel a turisták zöme már bankkártyával szeretné fizetni a számlát. Ám hogy ne maradjon nyoma a lehúzásnak, vagy az örömlányok, vagy a biztonsági személyzet kíséri ki a vendégeket a bankautomatákhoz. Tisztább lóvé, ha ember leveszi a pénzt, így aztán soha, senki nem fogja tudni, mire is ment el. És főleg mennyi.
Egyszóval a lányok által az aktus még boldogabbá tételére kínált „motyó” is simán megvásárolható lekövethetetlen készpénzért. Olyannyira, hogy mikor kikísérik az ATM-hez levenni az aktus és a „bónusz” árát, a PIN kódját is sokszor megszerzik, és miközben a delikvens a gyönyörök kertjében repül éppen, valaki levarázsolja a még levehető összeget a kártyájáról.
Amikor másnap enyhe másnappal ébred, és megy a rendőrségre, arról már nem szól a mese, hogy a prostituált mellett még némi tudatmódosítót is beszerzett, így viszont nehéz a rendőrségnek is belőnie, mi után is kellene nyomoznia.
Azért valljuk be, igazán felemelő kulturális látványosság a hetedik kerület területén az ATM-eken keresztül a strichelő lányok és a „sütőpor árusok” (más nevén somethingosok) éjszakai forgataga. Mert bizony a „sütőporosok” is észrevették az üzleti lehetőséget a bankautomatákban, ugyanis
a buli negyedben cirkálva, „fácánra vadászva” nem gond fizettetni a „madarat”, hiszen 150 – 200 automata segíti a munkájukat.
És a turista a bulinegyed, mint „kulturális központ” kellős közepén fizet, mint a katonatiszt. Ha nem elég a borsos számla kiegyenlítésére felvett összeg, akkor nyugodtan hozzá lehet még számolni a magas készpénzfelvételi összeget (de hát Kiss Ambrus óta tudjuk, a turista ezt elbírja), a jelentősen csökkentett árfolyamot. De Niedermüller szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó és minden a legnagyobb rendben van, olyannyira, hogy a kormány biztos nem talál rajtuk fogást. Az, hogy közben jó pár turista alaposan meg lett kopasztva, hogy gyűlnek a feljelentések, mit sem számít, hiszen a pénzek valaki(k) zsebébe vándorolnak, és ezek az emberek boldogok. Ezért aztán néha kiadnak egy-egy engedélyt is. Itt és ott is.
Azt ne felejtsük el, hogy az itt felvázolt lehúzások erősen rontják Európa-, de világszerte is az amúgy méltán híres és meseszép főváros renoméját. Biztos jó lehet, hogy miközben a kormány milliárdokat öl a turizmus népszerűsítésébe és fejlesztésébe, páran azon dolgoznak, hogy a bangkoki kupikat megszégyenítő kupleráj legyen a főváros történelmi negyedében, az egykori, rossz emlékű gettó területén.
Úgy látszik, a balliberális városvezetés nem csak tornából, de történelemből is fel van mentve, vagy csak mohóságában annyira éhes, hogy sajátjai múltja sem érdekli.
Mindezért kíváncsiak lennénk, mennyivel részesedik ebből – 60 ezer forintos bankautomata bérleti díjakon, engedélyeken, stb. – keresztül a hivatali rész? Jó kérdés! És hát tudjuk, a polgármester szerint minden renden van, nincs itt semmiféle látnivaló, a hétvégi razziák pedig igazán átütő eredményt valahogy nem hoznak.
A legszebb az egész történetben az, hogy pontosan ismertek ezek a bűnözői körök a rendőrség előtt, és pontosan tudják ők is, hogy milyen módszerekkel dolgozva kopasztják meg a „madár”-nak becézett, szórakozni vágyó turistákat.
Azt is pontosan tudják, hogy hétvégente vidékről célzottan a fővárosba érkeznek az erre szakosodott erők, applikáción keresztül foglalnak szállást maguknak, és a szálláson nyújtják az ősi szakma szolgáltatásait, miközben a család más tagjai sárga, taxinak látszó autókból terítik a gyorsító- és ajzó szereket, mások pedig felhajtják a „madarat”. A turista kizsebelése hasonló módszerekkel zajlik, mint a kuplerájok esetében.
Összegezve tehát, Niedermüller polgármesternek sikerült a hetedik kerületben jelentősen sokszorosára növelni a magyar kereskedelmi bankhoz nem köthető bankautomaták számát, ezzel legalább százszorosra emelve a bűnözők minél könnyebb pénzhez jutási lehetőségét. És mivel az automatákat 60 ezer forintos bérleti díj fejében helyezik ki, és véleményünk szerint sok olyan ingatlanban található beépítve bankautomata, amely önkormányzati tulajdonban van, ezért az önkormányzat hozzájárulása a szerződés elengedhetetlen feltétele. Értsd: az önkormányzat engedélye nélkül nem helyezhető ki automata önkormányzati bérleményű helyiségbe. És senkinek nem tűnik fel a polgármesteri szentélyben, hogy már megint eggyel több lett az ATM…
Persze az is meglehet, hogy az engedélyt az üzemeltető cég adja meg a bakautomatát kihelyező társaságnak, ám ehhez arra volt szükség, hogy a bérbeadó önkormányzat és az üzemeltető közötti bérleti szerződés előzetesen módosításra kerüljön.
És bár nagyon lelkesen megígérte a polgármester, hogy a a bűnözői csoportok miatt bezárják a sztriptíz bárnak becézett kuplerájokat, ezek számát mégis közel háromszorosára növelte. Vajon mi történt a regnálása alatt eltelt időben? Rájött közben, ha most már nekik fizetnek, akkor akár maradhatnak is?
Persze, tudjuk, Kiss Ambrus is megmondta, nem számít, a külföldi elbírja, ha megsarcolják, hiszen a külföldi turistának a főváros még így is olcsó. Azzal, hogy világszerte egyre több internetes portál foglalkozik a témával, miszerint a budapesti éjszaka már régóta nem olcsó, és valóban még a „bangkoki kuki” és jobban megéri, sőt, talán már biztonságosabbnak is mondható, mint Niedermüller „kulturális negyede”, a balliberális elit a legkevésbé sem foglalkozik.
A következő részben folytatjuk, kitérve arra, hogyan kell értelmezni Niedermüller azon kijelentését, miszerint MINDEN taxis bűnöző, és miért folyik a taxis ördögűzés a városban a fővárosi önkormányzat és a balliberális kerületek részéről. Igen, ezzel is foglalkoznunk kell, hiszen az éjszakai élet megkerülhetetlen és kihagyhatatlan része a taxi. Azért itt jelezzük, a kártyalehúzó bizniszben érintettek mostanában ne aludjanak nyugodtan.