Márton-napi érdekességek

Szent Márton napja november 11-re esik a naptárban, amelyhez számos szokás, regula és ezzel együtt népi hiedelem, szólás-mondás is kapcsolódik. Ezek közül természetesen a legtöbb már kikopott a mindennapi életünkből és szóhasználatunkból. Mivel a Márton-nap egy idő óta újra reneszánszát éli, és évről-évre egyre népszerűbb a fiatal családok körében, rövid összeállításunkkal ennek a népszokásnak az eredetére és lényegére szeretnénk ráirányítani egy kicsit a figyelmet.

A magyar földön született Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. A legenda szerint püspökké választása elől egy ólba menekült, de a ludak hangos gágogásukkal őt elárulták. Innen származtatja a néphagyomány azt a szokást, hogy ezen a napon zabon nevelet libát kellett vágni. Ráadásul a liba mellcsontjából nagyanyáink jósoltak a következő hónap időjárására: ha szép, fehér volt a levágott lúd mellcsontja, akkor havas hideg időt vártak, ám ha vöröses, akkor esős, saras idő következett.

Íme, következzen 4 Márton-napi szólás, amit érdemes egy kicsit közelebbről megízlelni, ha már az evő-jóllakós tematikánál szeretnénk maradni.

1# Ha Mártonkor a lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál

Az elődeink – amikor még jóval kiszámíthatóbb volt az időjárás, és a klímaváltozásnak még híre, hamva sem volt -, a Márton-napi időjárásból következtettek arra, hogy karácsonykor milyen lesz az időjárás. Ha Márton-napkor fagyott, akkor már előre lehetett sejteni, hogy karácsonykor esős, sáros idő volt várható.

2# Kövér, mint Márton lúdja

Ismert szóláshasonlatról van szó, ami alatt mindenki elhízott embert értett.

3# Nem minden Márton Szent Márton

Kissé ironikuan mondták régen a falusi emberek arra a személyre, hogy nem minden Márton nevű ember olyan jóságos és segítőkész, mint Szent Márton.

4# Sok Szent Márton lúdja elkelt már azóta

Jelentése egyértelmű: régen volt már egy bizonyos esemény.

(koloknet.hu)