Ügyészségi razziát tartottak az Állami Számvevőszéknél az MNB-botrány miatt

Váratlan fordulat a Magyar Nemzeti Bank körüli büntetőeljárásban: a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le az Állami Számvevőszék épületében.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó nyomozás középpontjában a Matolcsy György vezette jegybank alapítványainak zavaros gazdálkodása áll.

Kényszerintézkedés vagy technikai átadás?

Bár a házkutatás és a lefoglalás kifejezések drasztikusan hangzanak, az ügyészség igyekezett finomítani a történtek megítélésén. Közlésük szerint az eljárási cselekményre azért volt szükség, hogy a bizonyítékként értékelhető iratokat hiteles és strukturált formában, hivatalos személy jelenlétében vehessék át.

A hatóság hangsúlyozta, hogy nem merült fel gyanú arra, miszerint az ÁSZ dokumentumokat akart volna megsemmisíteni vagy elrejteni. A büntetőeljárási törvény egyszerűen ezt a formát írja elő az adatok ilyen típusú rögzítésére. Az akció során az MNB alapítványainak – elsősorban a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak – a működésével kapcsolatos dokumentumokat gyűjtötték be.

A feljelentőnél vizsgálódtak a nyomozók

Az ügy különös pikantériája, hogy a nyomozást tavaly éppen az Állami Számvevőszék feljelentése alapján rendelték el.

Az ÁSZ korábbi vizsgálata ugyanis súlyos visszaéléseket gyanított a jegybanki alapítványok pénzköltései körül. Most azonban a nyomozó hatóságnak szüksége volt azokra az eredeti munkaanyagokra és bizonyítékokra, amelyekre az ÁSZ a korábbi megállapításait alapozta.

A nyomozás tétje óriási: a jegybanki alapítványokba korábban több százmilliárd forintnyi közpénz került, amelynek „elveszítette közpénz jellegét” érvelése évekig borzolta a kedélyeket. A 2026-os politikai és jogi környezetben úgy tűnik, a hatóságok végére akarnak járni a Pallas Athéné alapítványok hűtlen kezeléssel gyanúsított ügyleteinek.